Gfv. X.30.025/2012/15. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

 

tárgyszavak:

- felszámolási vagyon
- biztosítéki célú engedményezés
- teljesítési célú engedményezés

 

Gfv.X.30.025/2012/15.

 

Ítélet

A határozathozatal dátuma: 2012. június 11.

„A Kúria …figyelembe vette, hogy a biztosítéki célú engedményezés a gyakorlatban kialakult fiduciárius szerződések egy formája, melynek lényege az alábbiakban foglalható össze: „Fiduciárius biztosíték alatt az olyan jogügyleteket értjük, amelyekben a tulajdonjog, tulajdonjog megszerzésére vonatkozó jog (opció), illetve követelés vagy jog jogosulti pozíciója biztosítéki szerepet tölt be. A biztosítéki pozíció létesítése úgy történik, hogy a hitelező dologi (vagy ahhoz hasonló jellegű) jog formájában többet (tulajdonjogot, opciós jogot, engedményesi státuszt stb.) kap, mint amennyit a biztosítéki cél kívánna, és ebből a többől az adós és a hitelező közötti belső viszonyban, kötelmi korlátok, kötelezettségek beépítésével vesznek vissza.” (Gárdos István-Gárdos Péter: Van-e a fiduciárius biztosítékoknak helyük a magyar jogban? Polgári jogi kodifikáció 6. évf. (2004), 1-2. sz. 33-47. oldal.)

A biztosítéki célú engedményezésnek a gyakorlatban különböző változatai alakultak ki, melyek megfogalmazásakor a hitelezők arra törekedtek, hogy megtartsák a biztosítéki célú engedményezés hitelező számára pozitív tulajdonságait, ugyanakkor azonban elkerüljék a hátrányos megítélést. Ebből következően ún. vegyes engedményezési szerződések jöttek létre, amelyekben a hitelt nyújtó társaságok a szerződés szövegében meghatározzák az engedményezés jellegét (teljesítési engedmény), ugyanakkor annak tartalmi elemeiként a biztosítéki engedményt jellemző megoldásokban állapodnak meg a szerződő féllel.

Teljesítési engedményre utalnak a perbeli jogvita tárgyát képező Engedményezési szerződés következő pontjai:

- Az 5/a pont, melyben arról állapodtak meg a felek, hogy a felperest az Engedményezési szerződés hatályba lépésének napjától megilleti a jog, hogy az engedményezett követelésekkel szabadon rendelkezzen, és azokat a biztosított kötelezettségek törlesztéseként felhasználja.
- A 7/d. pont, melynek rendelkezései szerint a II.r. alperes készfizető kezességet vállalt nem teljesítés esetén a felperes felé, amely több jogosultságot biztosít a felperesnek, mint a Ptk. 330.§ (1) bekezdésében meghatározott sortartó kezesség.
- Az Engedményezési értesítő kibocsátása, melyet az I.r. alperes polgármestere aláírt és az önkormányzat pecsétjével látott el. Ennek a 4. pontja tartalmazta, hogy az I.r. alperes az értesítés kézhezvétele után már csak az értesítőben megjelölt bankszámlára teljesítheti a II.r. alperessel szemben fennálló tartozását.

Ugyanakkor biztosítéki engedmény létrejöttére utalnak az Engedményezési szerződés alábbi pontjai.

- Az 1.a)-b) pontja, melyben felsorolták azokat a korábban a felperes és a II.r. alperes között létrejött szerződéseket, amelyekből származó összes fennálló vagy a jövőben esedékessé váló vagy keletkező fizetési kötelezettség biztosítására szolgál az engedményezett követelés.
- Az 5/b pontja, melyben megállapodtak, hogy az engedményezett követelésekből befolyó összegeknek a biztosított kötelezettségekből származó követelések maradéktalan kielégítése után fennmaradó részét a felperes az engedményező II.r. alperes számára visszafizeti; továbbá az, hogy kikötötték, a szerződés addig marad hatályban, amíg a biztosított kötelezettségek teljes egészében visszafizetésre kerülnek és a banknak a biztosított szerződések alapján már nem keletkezhet további követelése.
- Végül biztosítéki célú engedményre utal az a tény is, hogy a bank az Engedményezési értesítőben szereplő II.r. alperesi bankszámlán elkülönítve szedte be és fordította a II.r. alperes tartozásának törlesztésére a befolyt összeget.

Összevetve a fentieket, a Kúria álláspontja szerint a bíróság a jogerős ítéletében a Ptk. 207. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a szerződés egyes pontjainak egybevetése eredményeként, helytállóan állapította meg, hogy a felperes és a II.r. alperes nem teljesítési célú, hanem biztosítéki célú engedményezési megállapodást kötöttek. Ha ugyanis valóban teljesítési célú engedményezés történt volna, akkor a felek nem állapodtak volna meg abban, hogy a felperes a követelésből befolyt összegeket milyen törlesztésre számolja el, hiszen a követelés engedményezésével – átruházásával – a II.r. alperes a felperes felé fennálló kötelezettségét teljesítette volna, s a továbbiakban a felperesnek a II.r. alperessel szemben nem is állt volna fenn követelése, mert az engedményezéssel az kielégítésre került volna.”