Gfv. X.30.050/2011/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

Tárgyszavak:

- felelősségbiztosítási szerződés
- kifogás
- hitelezői igény bejelentése
- biztosítás
- kártérítés

Végzés

Gfv. X.30.050/2011/5.

A határozathozatal dátuma: 2011. szeptember 9.

"A kifogást előterjesztő kérelmét arra alapította, hogy felelősségbiztosítási szerződés alapján, mint károsult kíván fellépni a kárt okozó adós biztosítójával szemben, melyet a felszámoló magatartása meghiusít.

A felelősségbiztosítás útján a szerződő fél azt az anyagi terhet kívánja a biztosítóra áthárítani, amely őreá nehezednék akkor, ha valamely esemény folytán köteles volna harmadik személy kárát megtéríteni. A Ptk. 559.§-ában meghatározott felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. A biztosító ugyan a kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti ki, a károsult azonban közvetlenül nem léphet fel a biztosítóval szemben.

Felszámolás hiányában a kártérítés folyamata a következő: a károsultnak fel kell lépnie a kárt okozóval szemben, és a károkozó a felelősségbiztosítás alapján léphet fel a biztosítóval szemben, a mentesítés érdekében. Ha a károsult nem lép fel a károkozóval szemben, értelemszerűen a károkozónak nincs is olyan fizetési kötelezettsége, amely alól őt a biztosítónak a felelősségbiztosítás alapján mentesíteni kellene.

Amennyiben a biztosított károkozó felszámolás hatálya alá kerül, úgy a károsultnak a felszámolási eljárás szabályai szerint, hitelezői igénybejelentés útján (Cstv. 46. § (5) bekezdés) kell az igényét érvényesítenie a károkozóval szemben, s csak ekkor van arra lehetősége, hogy igényelje a felszámolótól a biztosítóval szembeni fellépést. Ebben az esetben a biztosítóval szembeni fellépés elmulasztása miatt joggal nyújthatna be kifogást a felszámolóval szemben, mert a felszámoló ezzel a hitelező jogait és törvényes érdekeit csorbítaná (Ptk.5.§), hiszen kielégítési lehetőségtől fosztaná meg. Ilyen feltételek fennállásakor lenne arra lehetőség, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót a biztosítóval szembeni fellépésre, a hitelező érdekében.

Az adós felelősségbiztosítása alapján a biztosító által fizetett összeg nem kerül a felszámolás hatálya alá eső vagyonba, mert ez az összeg a Ptk. 559. § (2) bekezdése szerint semmilyen esetben nem illetné meg a biztosított károkozó adóst.

Mindezekből egyértelműen az a jogi következtetés vonható le, hogy ha a biztosított (az adós) kárt okozott harmadik személynek (kifogást előterjesztő károsult), akkor a károsultnak fel kellett volna lépnie a felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igény útján az adóssal szemben - ahogyan arra az elsőfokú bíróság utalt és azt a másodfokú bíróság helytállóan megállapította -, a Cstv. 38. § (3) bekezdése és 46. § (5) bekezdése alapján érvényesítenie kellett volna az igényét az adóssal szemben a felszámolási eljárásban, akár határidőn túl bejelentett hitelezői igényként. Ebben az esetben lett volna a kifogást benyújtó abban a helyzetben, hogy megalapozottan kérje a felszámolótól a biztosítóval szembeni igénybejelentést, s ennek elmaradása esetén nyújthatott volna be megalapozott kifogást a felszámoló ellen.

A kifogást előterjesztő nem vált hitelezővé, azaz nem érvényesítette igényét az adóssal szemben, ezért az adós - s így felelősségbiztosítása alapján a biztosítója - sem köteles helytállni a károsulttal szemben."