Gfv. X.30.056/2011/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

Tárgyszavak:

- fizetésképtelenség megállapítása
- követelés vitatása

Végzés

Gfv. X.30.056/2011/3.

A határozathozatal dátuma: 2011. szeptember 9.

"A jelen ügyben alkalmazandó, a 2007. évi LXXVIII. törvény 1.§ (8) bekezdésével módosított Cstv. 27.§ (2) bekezdés a) pontja szerint a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette.

Az adóssal szembeni követelés vitatásának a Cstv. 27.§ (3) bekezdése szerint legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

A Cstv-t módosító 2007. évi LXXVIII. törvény 1.§-ához fűzött - a jogalkotó akaratát magyarázó - indokolás hangsúlyozza, hogy "amennyiben a fizetési határidő, illetve az azt követő 15 nap eredménytelenül telik el, vagyis az adós nem vitatja és nem is egyenlíti ki a szerződéses jogviszonyból eredő tartozását, az adóssal szemben beállnak a felszámolás megindításának feltételei." A módosítás céljaként azt jelölte meg, hogy lehetővé tegye a hitelezők számára a fellépést a "mulasztó, gondatlan, rosszhiszemű adóssal szemben" úgy, hogy a mulasztás, gondatlanság, késedelem következményeit az adósra terheli.

A Cstv-nek az ismertetett fizetésképtelenségi tényállást meghatározó szabályaira tekintettel - amely a vitatásra korlátozott időtartamot biztosít - vizsgálni kell azt, hogy az adós vitatta-e a fizetési felszólítást megelőzően a hitelező követelését. Ha ugyanis a követelés vitatására csak a fizetési felszólítást követően kerül sor, az a fizetésképtelenség vizsgálata során, a Cstv. 27.§ (2) bekezdésének a) pontjában foglaltakra tekintettel már nem vehető figyelembe. Az ellentétes jogértelmezés azzal járna, hogy a követelés vitatását elmulasztó, gondatlan adósnak a felszámolási eljárásban mégsem kellene viselnie késedelme jogkövetkezményeit. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság nem ért egyet a jogerős végzésben kifejtett azzal az állásponttal, mely szerint a bíróságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a számla kiállítására jogszerűen került-e sor, mert e vizsgálat elvégzése az adós kötelessége. Ha a hozzá bizonyíthatóan megérkezett számlában megjelölt követelés alaptalan, nem érvényesíthető, nem esedékes, stb., ezt az adósnak kell - a követelés vitatása keretében - közölnie a hitelezővel, s ezzel megelőzheti a felszámolási eljárás lefolytatását."