Gfv. X.30.059/2009/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

tárgyszavak:

- kifogás
- törvényességi felügyeleti jogkör
- tudomásszerzés időpontja
- tájékoztatás

Végzés

Gfv. X.30.059/2009/4. szám

határozathozatal dátuma: 2009. szeptember 24

"A Legfelsőbb Bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ha a felszámoló nem nyújt teljeskörű információt egy hitelezői igény besorolásának okáról, az adós vagyonának sorsáról a közbenső mérleg benyújtása (egyéb tájékoztatás) kapcsán, a hitelező az utólag tudomására jutott információ alapján előterjeszthet-e kifogást a felszámoló jogszabálysértő intézkedése miatt.

Az eljárásban alkalmazott Cstv. 51.§ (1) bekezdése szerint a felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek vagy más személy jogos érdekét sértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet.

Az ügyben eldöntendő kérdés az, hogy mi tekinthető tudomásszerzésnek.

Helyesen állapította meg a jogerős határozat, hogy nem éled fel a jogutód javára a kifogásolás joga az olyan felszámolói intézkedések, illetőleg mulasztások vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban a jogelőd kellő időben kifogást nem terjesztett elő. Ez azonban csak arra az esetre vonatkozik, ha a felszámoló megfelelő tájékoztatást adott a hitelezők részére mind az eljárás során történtekről, mind pedig a hitelezői igények besorolásáról.

A felszámolónak a jogszabályoknak megfelelően eljárva kell megvizsgálnia a bejelentett hitelezői igényeket és ennek megfelelően kell besorolni azokat. A hitelezőnek - amennyiben a felszámoló nem megfelelően járt el ezzel kapcsolatban - nincs lehetősége ellenőrizni a besorolás alapjául szolgáló iratokat, ebből következően tehát kifogást sem tud benyújtani a felszámoló tevékenységével szemben, mert nem tud a jogszabálysértésről. Amennyiben utólag - akár egy jóváhagyott közbenső mérleget követően is - a felszámoló jogszabálysértéséről tudomást szerez, akkor az eljárás folyamán ettől a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül terjesztheti elő kifogását.

A másodfokú bíróság által hivatkozott BH. 1996. 119. számú eseti döntés a jogutód hitelező kifogásolási jogát zárja ki olyan esetben, amikor a hitelező saját követelésének besorolásáról van szó. A felülvizsgálattal érintett eljárásban azonban a hitelező nem a saját követelésének besorolását kívánta megváltoztatni, hanem a felszámoló olyan jogszabálysértő magatartását kifogásolta, amelyet korábban nem ismert, ezért nem volt abban a helyzetben sem a jogelődje, sem a felszámolótól megszerzett iratok átvétele után a jogutód hitelező, hogy a kifogást korábban előterjessze.

A Legfelsőbb Bíróság egyetért a másodfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, mely szerint a bíróságnak nem kell hivatalból vizsgálnia a felszámoló besorolással kapcsolatos intézkedésének jogszerűségét. Ugyanakkor azonban a felszámolási eljárást lefolytató bíróság feladata annak biztosítása, hogy a felszámoló a jogszabályoknak megfelelően végezze tevékenységét. Ez a törvényességi felügyeleti jogkör jelenik meg közvetlenül a közbenső és zárómérlegek esetében, amelyeknél - ha nem felel meg a jogszabályoknak a felszámoló által előterjesztett anyag - a bíróságnak a közbenső mérleget/zárómérleget el kell utasítania még akkor is, ha erre vonatkozóan nem érkezik hitelezői észrevétel vagy kifogás."