Gfv. X.30.099/2010/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

tárgyszavak:

- közbenső mérleg
- "ítélt dolog"
- "res iudicata"

Ítélet

Gfv.X.30.099/2010/5

határozathozatal dátuma: 2010. október 29.

"Elsődlegesen abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy a felszámolási eljárásban jogerősen jóváhagyott közbenső mérlegnek van-e "ítélt dolog" hatálya, azaz a később felmerült tények alapján a közbenső mérlegidőszakban történtek vitathatók-e, támadhatók-e.

A Legfelsőbb Bíróság egyetért a másodfokú bíróság végzésében kifejtett jogi állásponttal. A közbenső mérleg és a hozzá kapcsolt szöveges jelentés valóban tájékoztatást ad az adósnak a mérleg fordulónapján fennálló vagyoni helyzetéről (mérleg), illetve arról, hogy a felszámoló milyen tevékenységet végzett abban a mérlegidőszakban (szöveges jelentés). Ha a bíróság jóváhagyja a közbenső mérleget, ezzel csak azt nyilvánítja ki, hogy a felszámoló által a közbenső mérlegben és a hozzá kapcsolt szöveges jelentésben foglaltakat tudomásul veszi. Amennyiben azonban ezt követően bizonyítékok merülnek fel arra vonatkozóan, hogy a jóváhagyott mérlegidőszakban a tények eltérnek attól, mint amit a felszámoló a szöveges jelentésben bemutatott, úgy a közbenső mérleg jóváhagyása nem akadálya a mérlegidőszak újabb vizsgálatának. Ennek indoka az, hogy a felszámolási eljárás felszámolási szakaszában mind a bíróság, mind a hitelezők a felszámoló által beadott (megküldött) információra hagyatkozhatnak. A hitelezők (hitelezői választmány), a bíróságot észrevételekkel segíthetik, azonban az ő információszerzési lehetőségeik korlátozottak. Ha utóbb tudomásukra jut a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása, az ellen a felszámolási eljárás egész tartama alatt a Cstv. 51. § (1) bekezdése alapján a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül sérelmet szenvedett félként kifogást nyújthatnak be, melynek megalapozottsága esetén a bíróság - többek között - a felszámoló részére új intézkedés megtételét írhatja elő.

Más a helyzet a közbenső mérleghez csatolt részleges vagyonfelosztási javaslatot is jóváhagyó végzés tekintetében. Ilyenkor ugyanis a bíróság - a felszámoló által elé tárt adatok alapján, a felszámoló által javasolt összegben - rendelkezik a hitelezői igények teljes, vagy részbeni kielégítéséről, elbírálja azt a jogukat, hogy a Cstv. 50. § (4) bekezdése alapján - figyelemmel a Cstv. 57. §-ában foglalt kielégítési sorrendre - hitelezői követelésük miként elégíthető ki. A részleges vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyó jogerős végzéshez, hasonlóan a Cstv. 60. § (1) bekezdése alapján hozott jogerős végzéshez, - a Cstv. 6. § (3) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazott Pp. 229. § (1) bekezdése alapján - jogerő fűződik, az abban foglaltakat a felek utóbb, egymással szemben nem tehetik vitássá. Ezért abban az esetben, ha utólag merül fel valamilyen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a bíróság vagyonfelosztással kapcsolatos rendelkezése téves, az a hitelező, aki emiatt nem kaphat kielégítést az adós vagyonából, a felszámolóval szemben - a Cstv. 54. §-a értelmében - kártérítési perben érvényesítheti igényét.

Helytállóan helyezkedett tehát a másodfokú bíróság arra az álláspontra, hogy ha a közbenső mérleget jóváhagyó végzés alapján pénzmozgás történt, akkor az ítélt dolognak minősül."