Gfv. X.30.126/2011/6. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

CSŐD

Tárgyszavak:

- kifogás tárgyában hozott végzés felülbírálata
- készfizető kezes csődeljárása
- készfizető kezesség
- csődeljárást megszüntető végzés elleni felülvizsgálati kérelem
- függő követelés

Végzés

Gfv. X.30.126/2011/6.

A határozathozatal dátuma: 2011. szeptember 30.

"A Legfelsőbb Bíróságnak elsőként azt az eljárásjogi kérdést kellett elbírálnia, hogy az elsőfokú bíróságnak (csődeljárásban) a kifogás tárgyában hozott határozata az eljárást befejező végzés elleni fellebbezésben támadható-e, illetve felülvizsgálati kérelem benyújtható-e a jogerős végzés ellen?

A Legfelsőbb Bíróság egyetért a másodfokú bíróságnak a Cstv. 15.§ (3) bekezdésének értelmezése körében kifejtett azzal az álláspontjával, mely szerint az elsőfokú bíróságnak a kifogás tárgyában hozott végzése az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben támadható. Ebből következően a K. Zrt. hitelezői igényének elismert követelésként történő nyilvántartásba vételét elrendelő elsőfokú határozat felülbírálható, és az e tárgyban hozott jogerős másodfokú végzés ellen felülvizsgálati kérelem nyújtható be a Cstv. 6.§ (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp.270.§ (2) bekezdése alapján.
...

A Legfelsőbb Bíróságnak az ügy érdemével kapcsolatban elsőként abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy pontosan milyen kötelezettséget vállal el a készfizető kezes a kezességi szerződésben. A kötelezettségvállalás tartalma határozza meg azt, hogy egy le nem járt, készfizető kezességgel biztosított szerződés esetén a készfizető kezes elleni csődeljárásban bejelenthető-e a készfizető kezessel szemben a követelés, és ennek megfelelően kaphat-e szavazatot a hitelező.

Nem vitásan a főkötelezett ... elleni csődeljárásban az adós a le nem járt követeléssel tartozott a jogosultnak, annak összege megállapítható volt, így kiszámítható a szavazatok száma is, valamint az egyezségnél is figyelembe kellett venni ezt az igényt.
A készfizető kezes .. .a jogosulttal kötött szerződésben azt vállalta, hogy a kötelezett nem fizetése esetén maga teljesít, kötelezettségének létrejötte azonban attól a feltételtől függ, hogy esedékes lesz-e a főkötelezettel szemben a jogosult igénye.

A kezesség az idegen tartozásért való helytállási kötelezettség vállalása. (Leszkoven László: A kezességi szerződés, Hatra Mag Kft. Miskolc, 2009. 54. oldal)
"A kezesség különbözik az egyetemes adóstársaságtól: elvállalása más, mint a (kumulatív) tartozás-elvállalás. Az egyetemleges adóstársak önálló kötelezettek. A kezes kötelezettsége járulékos: tartalmában a főkötelezettséghez igazodik." (Szladits Károly: Magyar Magánjog, III. Kötelmi jog, Általános része, 86. oldal. Grill,. Budapest, 1939.)

A kezes helytállást vállal tehát a kötelezettségért, de nem vállalja át a főadós kötelezettségét. Nem önálló adós, a vele szembeni követelés nem a saját, hanem a főkötelezett tartozása akkor is, ha a kezes (példának okáért a készfizető kezes) önállóan perelhető. (BH2006.60.)

Mindebből következően a készfizető kezességgel biztosított szerződések esetében meg kell különböztetni egymástól azt a helyzetet, amikor már esedékessé vált a főkötelezettel (főadóssal) szemben a jogosult követelése, attól az esettől, amikor vele szemben még csak le nem járt követeléssel rendelkezik a hitelező.
Ha még nem járt le a főkötelezettel szemben a követelés, úgy a főkötelezett elleni csődeljárásban a hitelezői igényt - mint le nem járt követelést - be kell jelenteni. A készfizető kezessel szemben azonban ekkor még nem lehet fellépni. A főkövetelés lejáratának időpontja előtt a kezesnek nincs még semmilyen tartozása a jogosulttal szemben, mert a készfizető kezesség vállalásából eredő fizetési kötelezettsége akkor keletkezik, amikor a főadóssal szemben esedékessé válik a követelés.

A fentiekben kifejtettek alapján a készfizető kezes elleni csődeljárásban lényeges feltétel, hogy a főadós tartozása lejárttá vált-e. A kezes az ellene indult csődeljárásban hivatkozhat arra, hogy a jogosulttal szemben még nem áll fenn a tartozása, hiszen az csak akkor keletkezik, amikor a főadóssal szemben lejárttá válik a jogosult követelése. Ily módon a kezessel szembeni követelés keletkezésének alapja az, hogy lejárt-e a főadóssal szembeni igény.

...

A főadós a csődeljárása során egyezséget kötött a hitelezőivel, s így egyrészt a tartozása, másrészt annak esedékessége megváltozott. Az egyezséget jóváhagyó végzés azonban csak a jelen - a készfizető kezes ellen indult - csődeljárás csődegyezségi tárgyalását követően emelkedett jogerőre, s mindaddig a vagyonfelügyelő helyesen a teljes bejelentett összegben vette figyelembe a hitelező készfizető kezessel szembeni igényét. A főadós elleni csődeljárásban később jogerőre emelkedett egyezséget jóváhagyó végzés nem befolyásolhatja utólag a készfizető kezes csődeljárásában történteket, a szavazatok számításának helytálló voltát.

*

A felülvizsgálati kérelemben az adós arra is hivatkozott, hogy függő követelésnek kellett volna tekinteni a hitelező igényét, utalva a számviteli törvényben foglaltakra. A jogerős végzés helytállóan tartalmazta azt, hogy a Cstv. 3. § c) pontjában szabályozott hitelezői fogalomból következően a függő követelés fogalma csak a felszámolási eljárásban értelmezhető, de a készfizető kezesség tekintetében ott sem alkalmazható.