Gfv. X.30.232/2012/9. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

 

tárgyszavak:

- közbenső mérleg
- felszámoló felmentése

 

Gfv. X.30.232/2012/9.

 

Végzés

A határozathozatal dátuma: 2012. szeptember 26.

„A felszámolási közbenső-, illetve zárómérleg elkészítésére, a becsatolt iratok körére vonatkozóan nincs kötelező formai követelmény. Az eljárásban hivatkozott 225/2000.(XII.19.) Korm.rendelet, és a Cstv. 52.§ (3) és (4) bekezdése csak az alapvető elveket, elszámolási módokat tartalmazza. Azt, hogy mi tekinthető „részletes tájékoztatásnak” (Korm.rendelet 7.§ (7) bekezdés), a jogszabály nem részletezi, ennek megítélése minden esetben attól függ, a bíróság számára az eljárás során rendelkezésre álló információk kellő meggyőző erővel rendelkeznek-e arra vonatkozóan, hogy a felszámoló által állított gazdasági események megtörténtek.

A jogszabály nem írja elő azt, hogy a felszámolónak a bíróság számára minden esetben alapbizonylatokkal kell bizonyítania a felszámolás során történteket, s ez nem is lenne lehetséges és célravezető, hiszen a bíróság feladata nem a könyvelés ellenőrzése, hanem a törvényesség felügyelete. A törvényesség felügyelete körében azonban, ha a bíróság a becsatolt iratok, vagy a hitelezők észrevételei alapján nem tartja összefüggőnek, elfogadhatónak a felszámoló által becsatolt közbenső mérleget, úgy további iratokat, tájékoztatást kérhet, és szükség esetén a közbenső mérleg szakértői vizsgálatát is elrendelheti.

Mindennek azért van jelentősége, mert a közbenső mérleg nem kizárólag a hitelezők és a bíróság tájékoztatását biztosítja, hanem adott esetben részleges vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása alapján hitelezői kielégítés alapjául is szolgálhat. A közbenső mérleg elkészítése felszámolási költséget okoz, ezzel a hitelezői igények kielégítésére szolgáló vagyont csökkentve, emellett a felszámolónak a közbenső mérlegidőszakra járó, felszámolói díja kifizetését is megalapozza.

Ebből következően a közbenső mérleg elbírálásáról a bíróság csak akkor hozhatja meg a határozatát, ha meggyőződött arról, hogy az iratok kellően alátámasztják a felszámoló által becsatolt mérleget: ilyen esetben a közbenső mérleget jóváhagyó végzést hoz. Abban az esetben azonban, ha az iratok nem támasztják alá a mérlegben írtakat – a bíróság hiánypótló felhívása ellenére sem -, vagy a bíróság olyan jogszabálysértést észlel a felszámoló részéről, amely a közbenső mérlegidőszak alatt történt, és kihatással van az adós vagyonára is, akkor a jóváhagyást elutasítja.

A fent kifejtettek szerint a felszámolónak valamennyi gazdasági esemény valamennyi iratát nem kell csatolnia a közbenső mérleghez. A bíróság azonban, amennyiben arra a megalapozott döntéséhez szüksége van, további iratok csatolását kérheti a felszámolótól.

A Kúriának a továbbiakban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jelen ügyben kialakult jogi helyzetben, amikor rendkívüli perorvoslat alapján a felülvizsgálati bíróság a felszámoló felmentésének alapjául szolgáló határozatot hatályon kívül helyezte, van-e helye a régi felszámolót felmentő rendelkezés hatályon kívül helyezésének.

A Cstv. jelen eljárásban alkalmazandó 27/A.§-ának (8) bekezdése szerint a felszámolót felmentő végzés jogerőre emelkedésével egyidejűleg, a hatályos rendelkezések szerint pedig az elsőfokú bíróság – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható - végzésének meghozatalával a bíróságnak új felszámolót kell kijelölnie.

A jelen ügyben a felszámolót felmentő végzés hatályon kívül helyezésével – a Pp. szabályainak teljeskörű alkalmazásával – egyszerre két felszámoló lenne jogosult az adós vagyonával rendelkezni: a felmentett felszámoló a felmentésről szóló végzés hatályon kívül helyezése, míg az újonnan kijelölt felszámoló a bíróság kijelölő határozata alapján. A Cstv. 27/A.§ (6)-(8) bekezdései ugyanis meghatározzák, milyen esetekben van lehetőség a felszámoló felmentésére, s e felsorolásban nem szerepel az az eset, amikor a korábban eljáró felszámolót felmentő jogerős végzést a felülvizsgálati bíróság hatályon kívül helyezi. Ha az újonnan kijelölt felszámoló felmentésének nem állnak fenn a Cstv. 27/A.§ (6)-(8) bekezdéseiben meghatározott feltételei, úgy az ő felmentésére nem kerülhet sor. Ebből következően a korábban eljárt, felmentett felszámolónak a tisztségébe való „visszahelyezésére” nincs lehetőség akkor sem, ha a felülvizsgálati bíróság a korábbi felszámolót felmentő végzést hatályon kívül helyezi.

A felszámoló a fentiek alapján a felmentését tartalmazó végzés elleni jogorvoslat során csak azt támadhatja eredménnyel, hogy a felmentésére alapul szolgáló ok nem állt fenn, a végzés megalapozatlan volt, azt azonban nem kérheti, hogy a jogorvoslat következtében a bíróság helyezze vissza felszámolói tisztségébe.

Ennek megfelelően a Kúria megállapította – a Pp. 275. § (3) bekezdése megfelelő alkalmazásával -, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős végzés felszámolót felmentő rendelkezése jogszabálysértő, a megállapítás azonban nem érinti a felszámoló felmentésének tényét és az újonnan kijelölt felszámoló tisztségét.
A felmentett felszámoló – az elsőfokú bíróság végzésében megjelölt vagyonátadó közbenső mérleg jóváhagyására irányuló eljárásban - igényelheti az esetleges ki nem egyenlített költségeit és a felmentéséig történt eljárása alapján részére járó felszámolói díjat.”