Gfv. X.30.272/2010/6. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

tárgyszavak:

- beszámítás
- fizetésképtelenség vizsgálata
- vitatott igény
- követelés vitatása

Végzés

Gfv. X.30.272/2010/6. szám

határozathozatal dátuma: 2011. március 18.

"A Legfelsőbb Bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Cstv. 27.§ (2) bekezdés a) pontjának és (3) bekezdésének, valamint a Ptk.296. § (2) bekezdésének a rendelkezéseit hogyan kell együttesen alkalmazni akkor, amikor az adós a felszámolási eljárás során olyan követelést kíván a hitelező felszámolási kérelmet megalapozó követelésébe beszámítani, amely már a felszámolási eljárást megelőző fizetési felszólítás előtt fennállt és esedékes volt.

A jelen ügyben alkalmazandó, a 2007. évi LXXVIII. törvény 1.§ (8) bekezdésével módosított Cstv. 27.§ (2) bekezdés a) pontja szerint a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette.

Az adóssal szembeni követelés vitatásának a Cstv. 27.§ (3) bekezdése szerint legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

A Cstv-t módosító 2007. évi LXXVIII. törvény 1.§-ához fűzött - a jogalkotó akaratát magyarázó - indokolás hangsúlyozza, hogy "amennyiben a fizetési határidő, illetve az azt követő 15 nap eredménytelenül telik el, vagyis az adós nem vitatja és nem is egyenlíti ki a szerződéses jogviszonyból eredő tartozását, az adóssal szemben beállnak a felszámolás megindításának feltételei." A módosítás céljaként azt jelölte meg, hogy lehetővé tegye a hitelezők számára a fellépést a "mulasztó, gondatlan, rosszhiszemű adóssal szemben" úgy, hogy a mulasztás, gondatlanság, késedelem következményeit az adósra terheli.

A Ptk.296.§ (2) bekezdése értelmében a beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek, azaz anyagi jogilag a beszámítás a kötelezettség teljesítésének egy módja.

Az adós követelésének a hitelező követelésébe történő beszámítása egyben - az adós részéről - a követelés vitatásának minősül, ugyanis ezzel az adós azt állítja, hogy a beszámítással megszűnt a tartozása.

A Cstv-nek az ismertetett fizetésképtelenségi tényállást meghatározó szabályaira tekintettel - amely a vitatásra korlátozott időtartamot biztosít - vizsgálni kell azt, hogy az adós beszámítani kívánt követelése mikor keletkezett, s ehhez képest a beszámítást tartalmazó, s egyben a követelés vitatásának minősülő nyilatkozatot mikor közölte a hitelezővel. Ha ugyanis a hitelező fizetési felszólításának kézhezvétele előtt már fennállott és lejárt adósi követelés beszámítására irányuló nyilatkozat megtételére, azaz a követelés vitatására csak a fizetési felszólítást követően kerül sor, az a fizetésképtelenség vizsgálata során, a Cstv. 27.§ (2) bekezdésének a) pontjában foglaltakra tekintettel már nem vehető figyelembe. Az ellentétes jogértelmezés azzal járna, hogy a beszámítási nyilatkozat időben történő megtételét, s ezzel a követelés vitatását elmulasztó, gondatlan adósnak a felszámolási eljárásban mégsem kellene viselnie késedelme jogkövetkezményeit.

Mindezekből következően a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy jelen eljárásban az adós által állított, a hitelező fizetési felszólításának kézhezvétele előtt már fennállott és esedékessé vált követelésnek a felszámolási eljárás tartama alatt történt beszámításával a hitelező felszámolási kérelmét megalapozó követelését, - a Cstv. 27.§ (2) bekezdésének a) pontjában szabályozott, a vitatásra nyitva álló határidő elteltét követően - már nem lehetett vitatottá tenni. Az elkésetten bejelentett beszámítási kifogás megalapozottságát érdemben nem lehetett volna vizsgálni."