Gfv. X.30.285/2010/7. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

tárgyszavak:

- Cstv.40.§
- hitelező által indított per
- érvénytelenségi per
- törlési per

Végzés

Gfv. X.30.285/2010/7. szám

határozathozatal dátuma: 2011.február 14.

"A felülvizsgálati eljárásban már nem volt vitatott, hogy az I-II.r. alperes érvénytelen ingatlan adásvételi szerződést kötött, mert a szerződés egyrészt a Cstv. 40.§ (1) bekezdés b) pontjába, másrészt a Ptk. 200.§ (2) bekezdésébe ütközött.

A Legfelsőbb Bíróság jogi álláspontja szerint - az alább kifejtendő indokok miatt - az eredeti állapot helyreállításának alkalmazhatóságára vonatkozó megállapítás csak akkor tehető, ha a perben lefolytatott bizonyítás eredményként az állapítható meg, hogy a III.r. alperes tulajdonszerzése rosszhiszeműen történt.

Az eljárásban a felperes - mint a szerződő feleken kívüli, ún. harmadik személy - eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítása iránti keresete, fellebbezési ellenkérelme, majd felülvizsgálati kérelme alapján alapvetően abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes jogosult-e ingatlan-nyilvántartási törlési per megindítására, illetve mely feltételek fennállása esetén kérheti eredménnyel az I. r. alperes tulajdonjogának visszajegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.

Az Inytv. 62. § (1) bekezdésének a) pontja szerint ingatlannyilvántartási bejegyzés törlése és az eredeti állapot visszaállítása iránt, érvénytelenség címén csak olyan személy terjeszthet elő keresetet (törlési kereset), akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész. Ilyen keresetet tehát - az ügyészen kívül - csak az nyújthat be, aki a perbeli ingatlanra, annak bármilyen illetőségére, bármilyen jogot bármikor megszerzett és az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A III.r.alperes helytállóan érvelt azzal, hogy a felperes nem tartozik a fenti személyi körbe, ezért törlési per megindítására nem jogosult.

A felperes - a jogerős ítéletben helytállóan kifejtettek szerint - a Cstv. 40.§.(1) bekezdésében érvénytelenségi kereset benyújtására feljogosított hitelező, illetve jogi érdekeltsége folytán a Ptk. 200.§ (2) bekezdése alapján jogosult az alperesek által kötött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt pert indítani. E perben akkor lehet a közvetlen jogszerzőtől (II.r. alperestől) szerző harmadik személytől - a jelen perbeli III.r. alperestől - az ingatlant visszaszerezni,

a) ha a vevő (II. r. alperes) és a harmadik személy (III. r. alperes) közötti szerződés érvénytelenségét is meg lehet állapítani a felperes keresete alapján (ilyen esetben a jóhiszemű harmadik személytől is visszaszerezhető az ingatlan), vagy

b) ha az első szerződés érvénytelenségének kimondása mellett megállapítja a bíróság azt is, hogy a harmadik személy rosszhiszemű volt.

Az a) esetben a felperesnek nemcsak az eladó és a közvetlen jogszerző (vevő) közötti szerződés érvénytelenségére, hanem a közvetlen jogszerző (vevő) és a harmadik személy között létrejött tulajdonátruházási szerződés érvénytelenségére is hivatkoznia kell. Csak abban az esetben van lehetőség az eredeti állapot helyreállítására, ha a vevő és a harmadik személy közötti tulajdonátruházási szerződés érvénytelensége miatt az ingatlan visszaszáll a vevőre, és az eladó és a vevő közötti szerződés érvénytelensége miatt az ingatlan visszaszáll az eladóra.

A kizárólag érvénytelenségi per indítására jogosult harmadik személy - így a jelen perbeli felperes, mint hitelező - keresete alapján a jóhiszemű "további" jogszerző (III.r. alperes) joga akkor is törölhető az ingatlan-nyilvántartásból, ha a közvetlen jogszerzővel (II.r. alperessel) kötött szerződése a kötelmi jog valamely rendelkezése alapján önálló (a közvetlen szerző és az eredeti jogosult szerződése érvénytelenségétől független) okból érvénytelen. Ha ugyanis a harmadik személy mindkét szerződés érvénytelensége iránt perel, az ő szempontjából a később kötött szerződéssel történő szerzés valójában nem minősül "további" jogszerzésnek.[Lásd az érvénytelenségi és törlési per kapcsolatáról szóló 3/2010(XII.6.) PK vélemény 6. pontjának 1. és 4.pontját]

A b) pontban írt esetben azért lehet az eredeti állapot helyreállítását elrendelni, mert az Inytv.5.§(3) bekezdésében foglalt rendelkezés, mely szerint a jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartást - az ellenkező bizonyításáig - az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettől eltér, csak a jóhiszemű jogszerzőket védi, a rosszhiszemű jogszerző részére nem biztosít védelmet. Ebből következően az első szerződés érvénytelenségének kimondása után megállapítható, hogy ez a rosszhiszemű harmadik személy nem tulajdonostól szerzett, ezért az eredeti állapot helyreállítása elrendelhető.

Az érvénytelenségi perben tehát (amikor olyan személy nyújtja be a keresetet, akit az Inytv. 62.§(1) bekezdés a) pontja nem hatalmaz fel törlési kereset indítására), ha az első szerződés érvénytelenségét a bíróság megállapítja, csak abban az esetben lehet kötelezni a harmadik személyt annak tűrésére, hogy az eredeti állapotot a bíróság helyreállítsa, ha ez a harmadik személy rosszhiszemű.

A törlési és az érvénytelenségi perek különbségének a jelen eljárásban azért van jelentősége, mert az elsőfokú bíróság a Cstv. 40.§ (1) bekezdését értelmezve kifejtette, hogy az ezen szakasz alapján fellépő hitelező az adós jogát érvényesíti egy speciális "perbizományként", azaz a hitelező a saját nevében, de az adós jogát érvényesítve támadta meg a szerződést. E jogi álláspont helytállósága esetén törlési perről beszélhetnénk, s ennek alapján kellene megítélni a perben felmerült tényeket.

Nem vitásan különleges helyzetet hozott létre a jogalkotó a Cstv. 40.§-ának (1) bekezdésében a szerződések és más jognyilatkozatok megtámadásának hitelező részére biztosította lehetőségével, azonban a Cstv.40.§ (1) bekezdésében foglalt megtámadási lehetőség - kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában - nem jogosítja fel a hitelezőt törlési per megindítására. A felperes és az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves.

A ... jogerős ítélet nem tartalmaz állásfoglalást arról, hogy a III. rendű alperes jóhiszeműnek tekinthető-e. Figyelemmel arra is, hogy az ingatlan-nyilvántartásban bízva, jóhiszeműen szerző mellett - az Inytv. 5.§.(3) bekezdése értelmében - vélelem szól, így annak eldöntése, hogy az adott esetben e vélelem megdőlt-e, bírói mérlegelést igényel. Amennyiben a felperes sikerrel bizonyítja az alperes rosszhiszeműségét, akkor rendelhető el a felperes által igényelt eredeti állapot helyreállítása."