Gfv. X.30.287/2010/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

Tárgyszavak:

- beszámítás perben
- engedményezett követelés elleni beszámítás
- hitelezői igény beszámítása

Ítélet

Gfv. X.30.287/2010/4.

A határozathozatal dátuma: 2011. március 28.

"A felülvizsgálati kérelem alapján eldöntendő jogkérdés az, hogy ha a felszámolás alatt álló jogosult a követelését engedményezi, s ezáltal az kikerül a felszámolási eljárás hatálya alól, továbbra is alkalmazni kell-e a követelésre a Cstv. 36.§-ában foglalt korlátozó rendelkezést.

A felszámolás alá került adóst megillető követelések ellenérték fejében, illetve vagyonfelosztás alapján kerülhetnek jogutódokhoz a Cstv. 48. § (1), 52. § és 57. § (1) bekezdése értelmében. A jelen eljárásban vizsgált esetben a felperes ellenérték fejében szerezte a követelést ...a felszámolás alatt álló jogelődjétől.

A Ptk. 296. § (1) bekezdése szerint a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A Ptk.329.§ (3) bekezdése szerint a kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek.

E két rendelkezésből következően a Ptk. alapján az alperes beszámítási lehetősége fennáll.

A beszámítás a polgári jog intézménye. A Cstv. 36.§-a az egyébként a polgári jog alapján fennálló beszámítási jogot korlátozza az összes hitelező érdekében.

Nem vitásan a jelen per alperesének a felperes jogelődjével, mint adóssal szemben a követelését a felperesi jogelőd felszámolási eljárásában hitelezőként érvényesítenie kellett, mert hitelezői igénye bejelentésének hiányában a jogvesztő határidő bekövetkezte után (Cstv.37.§ (3) bekezdés) az, aki az adóssal szemben követeléssel rendelkezett, a követelését elveszti, s ebből következően egy esetlegesen ellene induló peres eljárásban beszámítási kifogással - a jogelőd adóssal szembeni követelésére hivatkozással - már eredményesen nem léphetne fel.

Ha a hitelező (alperes) nem tett beszámításra irányuló nyilatkozatot az adós (felperes jogelőde) felszámolása során, és az adós követelésének az engedményezésére ellenérték fejében került sor, az adós jogutódja által a követelés behajtására irányuló eljárásban a hitelezőnek (alperesnek) a felszámolási eljárásban be nem számított követelése alapján tett beszámítási kifogását nem lehet elutasítani a Cstv. szabályaira hivatkozva.

A felszámolási eljárásban a Cstv. 36.§-ában szabályozott beszámítással kapcsolatos korlátozó rendelkezés indoka az, hogy az adósnak tartozó személyek engedményezéssel megszerzett követeléseik beszámításával ne szabadulhassanak tartozásuktól, s ezáltal az adós vagyonából az összes hitelező minél magasabb kielégítéshez jusson. Ha az adós a követelését a neki tartozó személytől be tudja hajtani (mert az nem rendelkezik olyan követeléssel, amely őt az adós felszámolásának kezdő időpontjában megillette, és emiatt beszámítható lenne), ezzel a hitelezők kielégítési alapja nő.

Abban az esetben azonban, ha az adós vagyonába tartozó követelést ellenérték fejében engedményezte a felszámoló, az új jogosultat már nem illeti meg az adóssal szembeni beszámítást korlátozó kedvezmény. A követelésnek a felszámolási vagyonból ellenérték fejében történt kikerülését követően az összhitelezői érdeknek már nincs szerepe, a felszámolási eljárás szabályai már nem alkalmazhatók a felek jogviszonyára. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság helytállóan helyezkedett arra a jogi álláspontra, hogy ilyen esetben már csak a polgári jog szabályai szerint kell megítélni a felek egymással szembeni jogviszonyát, s így a beszámítás feltételeinek fennállását is."