Gfv. X.30.296/2011/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

tárgyszavak:

- felszámolási kérelem
- befolyt összeg elszámolása
- fizetésképtelenség alapjául szolgáló követelés megváltoztatása


végzés


Gfv. X.30.296/2011/4. szám

A határozathozatal dátuma: 2012. április 25.

„A felülvizsgálati kérelem alapján abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogyan viszonyul egymáshoz a hitelező Ptk. 293.§-a szerinti elszámolási joga és a Cstv. fizetésképtelenségre vonatkozó rendelkezései. A felszámolási eljárás során az adóssal szemben keletkező újabb igényekre is „felemelhető-e” a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem, azaz, ha az adós a felszámolási eljárás során teljesíti a fizetési felszólításban megjelölt tartozását, joga van-e a hitelezőnek azt az eredetileg nem közölt, de időközben felmerült költségek, késedelmi kamatok elszámolására is fordítani?
A Cstv-nek a fizetésképtelenség megállapítását szabályozó rendelkezései nem a követelések behajtásával foglalkoznak. Nem azt vizsgálja tehát a bíróság, hogy a hitelező követelése alapos-e, és azt az adós teljes mértékben kifizette-e, hanem azt, hogy az adós fizetésképtelennek minősül-e. Ezzel kapcsolatban határozza meg a törvény a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó szabályokat, melyek tartalmazzák azt, hogy a hitelezőnek az adóst először tájékoztatnia kell a vele szemben keletkezett követeléséről és fel kell hívnia annak megfizetésére (pl.számlával), majd a teljesítési határidő eredménytelen letelte után kell megküldeni azt a fizetési felszólítást (Cstv. 27.§ (2) bekezdés a) pont), amelynek kézhezvétele után az adós már nem vitathatja a tartozását (Cstv. 27.§ (3) bekezdés) és a felszámolási kérelem benyújtása után már csak a tartozás kiegyenlítésével akadályozhatja meg a felszámolásának elrendelését. Ebből következően a felszámolási eljárásnak van egy behajtási jellege – ha az adós nem akar felszámolás alá kerülni, akkor kifizeti a felszámolási kérelem alapjául szolgáló nem vitatott összeget. A felszámolási eljárás során azonban a bíróság a Cstv. rendelkezései alapján és arra az összegre vonatkozóan vizsgálja az adós fizetésképtelenségének a megállapíthatóságát, amelyre hivatkozással a hitelező azt állította, és nem abban a kérdésben kell döntést hoznia, hogy a Ptk. szabályainak megfelelően teljes mértékben kielégítésre került-e a hitelező igénye.

Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a hitelező az Egyenlegközlő levélben nem közölte a késedelmi kamat megfizetésére irányuló igényét, annak megfizetésére nem szólította fel az adós. Ebből következően, hiába tartalmazta a felszámolási kérelem a késedelmi kamatra irányuló igényt is, e késedelmi kamatösszegre vonatkozóan a fizetésképtelenség megállapíthatóságának a feltételei nem álltak fenn. Miután az adós a fizetési felszólításban megjelölt összeget megfizette, ezzel a fizetésképtelenség megállapíthatóságának feltételét megszüntette.”