Gfv. X.30.297/2010/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

Tárgyszavak:

- tagi kölcsön
- jóerkölcsbe ütköző megállapodás
- csatlakozó felülvizsgálati kérelem

Ítélet

Gfv. X. 30.297/2010/4.

A határozathozatal dátuma: 2011. április 28.

"A felülvizsgálati kérelemben az alperes kifejtette, hogy a tagi kölcsön szerződést egységes szerződésként kell vizsgálni, és ha a tagi kölcsön nyújtása nem volt jóerkölcsbe ütköző, akkor annak visszafizetése (a tagi kölcsön szerződés végrehajtása) sem lehet az.

A Legfelsőbb Bíróság nem ért egyet ezzel az állásponttal. A "kétoldalú vagy kölcsönös (viszonos) szerződés alapította kötelmi viszony keretében kezdettől fogva két kötelezettség áll szemben oly módon, hogy egyik a másiknak ellenértéke. Ehhez képest a kétoldalú szerződésben mind a két fél hitelező is, adós is egy személyben a másikkal szemben, csakhogy más-más a követelésük, illetőleg a tartozásuk tárgya."(Szladits Károly: A kötelem jogalkata és keletkezése, in Magyar Magánjog, Budapest, 1939.III.41. oldal)

A kölcsönszerződés (Ptk.523.§) "létrejöttével mindkét félnek kötelezettsége keletkezik: a hitelezőnek (kölcsönadónak) az, hogy a kölcsönt a szerződés alapján folyósítsa, az adósnak (kölcsönvevőnek) pedig az, hogy a kölcsönösszeget egy későbbi időpontban fizesse vissza." (A Polgári Törvénykönyv Magyarázata, Szerk: Gellért György, KJK-Kerszöv Kft. 2001. 1742.oldal.)

Ebből következően a tagi kölcsön nyújtásával és visszafizetésével kapcsolatos megállapodást ketté kell választani. Nem vitásan a tagi kölcsön nyújtása nem ütközött a jóerkölcs szabályaiba....

Az alperes (kölcsönadó) teljesítette a tagi kölcsön szerződés alapján a kötelezettségét, átadta a felperes (kölcsönvevő) részére a szerződésben meghatározott összeget. Nem vitásan a tagi kölcsön nyújtására a felszámolási eljárás alatt - a felszámolás megindulása előtt - került sor, s az sem kérdőjelezhető meg az eljárás iratai alapján, hogy az alperes célja a gazdálkodó szervezet megmentése volt. A felek azonban benfentes információk alapján, szerződésmódosítással megváltoztatták a szerződés másik kötelezettségének, a visszafizetésnek az eredeti szerződésben meghatározott feltételeit oly módon, hogy a felszámolást közvetlenül megelőzően a tagi kölcsön visszafizetésére kerülhessen sor. Az eljárt bíróságok az arra irányuló megállapodást tartották semmisnek és jóerkölcsbe ütközőnek, hogy - jóllehet semmi nem utalt a szerződésben kikötött eredeti feltétel teljesülésére, azaz, hogy a vállalkozás likviditási helyzete javult volna - 11 nappal a felperes fizetésképtelenségét megállapító végzés jogerőre emelkedése előtt, a visszafizetésben állapodtak meg és arra sor is került.

Azt nem tudhatták a felek, hogy pontosan mikor emelkedik jogerőre a végzés, azzal azonban tisztában kellett lenniük, hogy ez be fog következni, miután a felperes nem tett semmit a felszámolási eljárás megszüntetése érdekében.

A Legfelsőbb Bíróság egyetért az alperessel abban, hogy természetesen már a tagi kölcsön nyújtásával nagy kockázatot vállalt, a kockázat abban állt, hogy mégsem sikerül az adós megmentése, és így az alperes, mint tulajdonos befektetett tőkéje értéktelenné válik.

...Az alperes, mint a felperes ügyvezetője olyan belső információkat ismert az adós gazdasági helyzetéről, amellyel mások nem rendelkeztek. Nem helyezhette volna előtérbe a saját követelésének kielégítését más hitelezői követeléssel szemben. Mivel mégis ezt tette - hiszen a saját követelését teljes egészében visszafizette, míg például a felszámolási eljárást kezdeményező hitelező lejárt követelését nem egyenlítette ki - a kifizetésre irányuló kötelezettség megváltoztatása a tisztességesen gazdálkodó és kereskedő emberek, tehát a társadalom értékrendjét sérti, azaz a jóerkölcsbe ütközött.

A Legfelsőbb Bíróság ezt követően megvizsgálta a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét. A Pp.273.§ (6) bekezdése szerint alkalmazandó Pp.244.§-a alapján a csatlakozó felülvizsgálati kérelem előterjesztésének feltétele az, hogy az ellenfél (alperes) által előterjesztett felülvizsgálati kérelem ugyanarra az ítéleti rendelkezésre vonatkozzon, amelyre a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztették. A csatlakozó felülvizsgálati kérelem ugyanis járulékos jellegű, szorosan kapcsolódik az ellenfél által előterjesztett felülvizsgálati kérelem által támadott határozat rendelkezéséhez.

A felperes keresetében két kereseti kérelmet terjesztett elő.... Az alperes csak az első kereseti kérelem tárgyában hozott jogerős határozat ellen terjesztette elő a felülvizsgálati kérelmet, a ... kártérítési igény tekintetében hozott döntés ellen nem, ezért - a fent kifejtettek szerint - az utóbbi döntéssel kapcsolatban a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet sem terjeszthetett elő.