Gfv. X.30.307/2010/7. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

Tárgyszavak:

- víziközmű üzemeltetésére létrehozott társaság felszámolása
- közművagyon
- üzemeltetői vagyon
- fejlesztési hozzájárulás

Ítélet

Gfv. X.30.307/2010/7.

felperes: víziközmű társaság "felszámolás alatt"
I.r. alperes: önkormányzat
per tárgya: a víziközmű üzemeltető, felszámolás alá került víziközmű társaság víziközmű fejlesztési hozzájárulást követel az önkormányzattól

A határozathozatal dátuma: 2011. május 30.

"Az eljárás alapvető jogkérdése az volt, hogy meghatározott célra felhasználni rendelt követelés a felszámolás során

- behajtható-e a felszámoló által, és ebből következően
- az a felszámolási vagyon részét képezi-e, azaz felhasználható-e a hitelezői igények kielégítésére.

A víziközmű olyan - vezetékhálózatból, műtárgyakból és azok berendezéseiből, tartozékaiból álló, egységes rendszert alkotó - közcélú vízilétesítmény, amely valamely település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül a víztermelést, az ehhez kapcsolódó vízbázis-védelmet, a vízkezelést, -tárolást, -szállítást és elosztást és a közműves szennyvízelvezetést, ezen belül a szennyvizek, illetve a csapadékvizek összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvizek és szennyvíziszapok továbbvezetését, elhelyezését szolgálja.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. (Ötv.)78.§ 79.§ (2) bekezdés b) pontja és az 1991. évi XXXIII. törvény 20.§ (2) bekezdése alapján a vízi közművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak és korlátozottan forgalomképesek, csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók, melynek egyik formája volt a kifejezetten erre a célra létrehozott társaság (felperes), melyben az I.r. alperes többségi tulajdonnal rendelkezik. A víziközmű üzemeltetésére létrehozott társaság a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1.§ (1) bekezdés d) pontja, (2) bekezdése, és 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet koncessziós szerződés nélkül végezhet. Ezen gazdálkodó szervezet mentesül a koncessziós pályázati részvétel, a koncessziós szerződés megkötése és a koncessziós társaság alapításának kötelezettsége alól: koncesszió nélkül hasznosíthatja a koncesszióköteles vagyontárgyakat és végezheti az egyébként koncesszióköteles tevékenységeket. Külön rendelkezéseket ezen társasággal kapcsolatban a koncesszióról szóló törvény nem tartalmaz.

A fentiekből következően a szolgáltatónál meg kell különböztetni a közművagyont és az üzemeltetői vagyont. A közművagyon közvetlenül az önkormányzati feladat ellátását szolgálja, míg az üzemeltetői vagyon annak a társaságnak a működésére használható fel, amelyik a víziközművet üzemelteti.

Ezt támasztja alá a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995.(IV.5.) Korm.rendelet (Korm.r.) 4. § (2) bekezdése is, amely előírja, hogy gazdálkodó szervezet által kért bekötés megvalósításához vagy a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetőleg minősége igényelt javításához - lakásszövetkezet és önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek elhelyezésére szolgáló ingatlanok kivételével - a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható.

Mindebből következően a szolgáltatót terhelte a víziközmű-hozzájárulás beszedési kötelezettség, és az így beszedett pénzösszeget csak egy meghatározott célra használhatta fel. A rendelkezés indoka az, hogy a szolgáltatás biztosítható legyen attól függetlenül, hogy a szolgáltató esetlegesen megszűnik, fizetésképtelenné válik, hiszen a víziközmű vagyon nem kerül be a társaság vagyonába, és ebből következően az ennek a fenntartására szolgáló hozzájárulások sem használhatók fel a szolgáltató egyéb tartozásainak kiegyenlítésére.

A felperes által jelen eljárásban hozzájárulás jogcímén érvényesített követelés még akkor keletkezett, amikor a felperes szolgáltatóként ezt jogosult volt követelni. A Korm.r.4.§ (2) bekezdése nem a tulajdonost, hanem a szolgáltatót hatalmazza fel a hozzájárulás beszedésére.

...
Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az így beszedett összeg nem használható fel a hitelezők kielégítésére a felperes felszámolásában a Korm.r. 4.§ (2) bekezdése értelmében, mert a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható.

Ebből következően - ahogyan arra a jogerős ítélet helytállóan rámutatott - ez a követelés megilleti a felperest, azt be kell szednie függetlenül attól, hogy felszámolás alatt áll, azonban a fent idézett jogszabályi rendelkezések alapján azt át kell adni a közművagyonnal együtt annak, aki a továbbiakban a közműszolgáltatói feladatot ellátja. A Korm.r. hivatkozása ugyanis - az Ötv. rendelkezéseivel együtt értelmezve - azt állapítja meg, hogy ez a víziközmű hozzájárulás nem az üzemeltető felperes vagyonának a növelésére, a felperes infrastruktúrájának javítására, stb. használható fel, hanem csak és kizárólag a közművagyon fejlesztésére.

...
Utalt arra a Legfelsőbb Bíróság, hogy a víziközmű-fejlesztési hozzájárulásnál nem csak azt kell vizsgálni, hogy a bekötésnél a költségeket kifizette-e a megrendelő, hiszen nem kizárólag ezek a költségek merülnek fel egy ilyen hálózat üzemeltetésénél. A költségek közé sorolandó például a termelés és szolgáltatás előkészítése kapcsán a szolgáltatásra kerülő víz beszerzése, kitermelése, a nyers víznek a kezelőtelepre szállítása, a felhasználó minőségi követelményeinek megfelelő kezelése és a hálózati szállítást megindító gépház szívómedencéjéig való elvezetése is beletartozik.

Ebből következően tehát a felperes igényt tarthat a fejlesztési hozzájárulásra, de azt nem használhatja fel saját üzemeltetési költségeinek (a hitelezői igényeknek) a kifizetésére), azt a közművagyonnal együtt át kell adnia annak, aki a továbbiakban a közművet üzemelteti."