Gfv. X.30.409/2010/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

 

tárgyszavak:

- biztosítéki célú engedményezés
- határokon átnyúló biztosítéki engedményezés
- Európai Unió
- 1346/2000/EK rendelet

 

Gfv. X.30.409/2010/5. szám

 

Végzés

A határozathozatal dátuma: 2011.július 13.

„A másodfokú bíróság – eltérő jogi álláspontja miatt (mely szerint fizetési célú az engedmény) – arra a jogi következtetésre jutott, hogy a felszámolást megelőzően engedményezett követelések nem részei az adós vagyonának. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint azonban - mivel az engedmény, a felszámolás kezdő időpontjában, a fentiek szerint biztosítéki célú volt - helytállóan hivatkozott a felszámoló a BH2002.364. számú eseti döntésre, melyben a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy „az engedményest az engedményező ellen indult felszámolási eljárás kezdő időpontjáig illeti meg a biztosítéki célú engedményezési szerződés alapján az a jog, hogy az engedményezett követelésből az engedményezővel szemben követelését közvetlenül kielégítse, az adóstól a tartozást beszedje”. A biztosítéki célú engedmény esetén az engedményes arra szerez jogot, hogy az engedményezővel szembeni követelését - nem fizetése esetén - az átruházott követelésből kielégítse. Amennyiben azonban az engedményező teljesít, az engedményezett követelés már nem illeti meg, vagyis az engedményes az engedményezett követelést csak az adóssal szembeni követelése kielégítése végett szedheti be. Ebből pedig az következik, hogy a biztosítéki célú engedmény osztozik a többi biztosíték jogi sorsában. Így, ha a hitelező az engedményen alapuló követelését a felszámolás kezdő időpontjáig a kötelezettől nem szedte be, azzal ő már nem rendelkezhet, mivel az adós által biztosítékként engedményezett követelések az érvényesen létrejött engedményezési szerződés ellenére sem kerültek ki az engedményező felszámolás alá vonható vagyonából.

Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy a fent kifejtett jogi álláspont csak abban az esetben helytálló, ha az engedményezett követelések kötelezettjének székhelye Magyarországon található. A Tanács 2000. május 29-i 1346/2000/EK Rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról az 5. cikkében eltérően rendelkezik a hitelező kielégítési lehetőségeiről, ha a kötelezett – a teljesítésre köteles harmadik fél – fő érdekeltségeinek központja a főeljárástól eltérő tagállam területén található. Az 5. cikk szerint

(1) A fizetésképtelenségi eljárás megindítása nincs hatással a hitelezők vagy harmadik személyek dologi jogaira az adóshoz tartozó olyan materiális vagy immateriális, ingó és ingatlan vagyontárgyak tekintetében, amelyek az eljárás megindításának időpontjában egy másik tagállam területén találhatók, legyen szó akár meghatározott vagyontárgyakról, akár meghatározatlan, változó összetételű vagyontárgyak összességéről.
(2) Az első bekezdésben említett jogok különösen a következők:
b) kizárólagos jog követelés behajtására, különösen követelésen alapított zálogjog vagy követelés biztosítéki célú engedményezése révén.
Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 288. cikke (az EKSz. korábbi 249. cikke) szerint ”a rendelet általános hatállyal bír.
Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.”

Mindebből következően a hitelezőt megilleti a biztosítéki célú engedményezéssel érintett követelésekből való behajtás joga, ha a főeljárás (jelen esetben Magyarország) tagállamához képest másik tagállamban van a kötelezett fő érdekeltségeinek központja.

Az elsőfokú bíróságnak a kifogás elbírálása során meg kell vizsgálnia, hogy a biztosítéki célú engedményezéssel érintett követelések kötelezettjeinek a felszámolás kezdő időpontjában hol (melyik tagállamban) volt a fő érdekeltségei központja, s az alábbiakat figyelembe véve kell döntését meghoznia:

- Ha a kötelezettek fő érdekeltségeinek a központja Magyarországon, Dániában, vagy az Európai Unión kívüli más országban volt, úgy a behajtás joga az adós nevében eljáró felszámolót illette meg.
- Ha van olyan követelés, amelyet még nem hajtott be a felszámoló, és a kötelezett fő érdekeltségeinek központja az Európai Unió más tagállamában (kivéve Dánia) volt, úgy a behajtás érdekében eljárhat a hitelező.
- Abban az esetben azonban, ha a felszámoló már behajtotta a más tagállami, a biztosítéki célú engedményezés körébe tartozó követeléseket, úgy – a költségek levonása után – a fentiek alapján azt ki kell fizetnie a hitelező számára, a hitelező követelésének erejéig.”