2/2003. számú PJE határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat



A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA



2/2003.PJE.szám


A Magyar Köztársaság nevében !





A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő


jogegységi határozatot:





A részleges átalakulás a kiválás speciális formája.

A részleges átalakulással érintett, változatlan cégformában továbbműködő szövetkezet eszközei, kötelezettségei nem értékelhetők át, a létrejövő gazdasági társaság eszközei, kötelezettségei azonban átértékelhetők.




I n d o k o l á s :



I.




A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló l997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja és 31. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta.

A jogegységi határozatban eldöntendő kérdésként jelölte meg:

- a szövetkezet részleges átalakulása milyen szervezeti változásnak minősül,

- az előző kérdésre adandó válasz tükrében van-e helye az átalakuló szövetkezet vagyona átértékelésének,

- ha a részleges átalakulás után továbbműködő szövetkezet vagyontárgyait nem lehet átértékelni, a létrejövő gazdasági társaság saját tőkéje átértékelhető-e,

- a számviteli törvény rendelkezésének megfelelően milyen módon kell a vagyonmérleget (vagyonmérlegeket) elkészíteni.



Indítványában rámutatott a Legfelsőbb Bíróság Cgf.II.32.447/1999/3. számú, illetve Cgf.II.30.219/2000/4. számú határozataiban egymásnak ellentmondó választ adott arra a jogkérdésre, hogy részleges átalakulás folytán létrejövő gazdasági társaság vagyonában nulla értékű vagyontárgyak szerepelhetnek-e. Az elsőként említett határozatban a Legfelsőbb Bíróság akként foglalt állást, hogy ha a részleges átalakulással létrejövő részvénytársaság vagyonában nulla értékű vagyontárgy van, vagyona átértékelendő. A második határozatban írtak szerint átértékelési kötelezettség nincs, a részleges átalakulással létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéjében azonban nulla értékű vagyontárgy nem szerepelhet, az a jegyzett tőkén felüli vagyonban tartandó nyilván.




II.





A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője kifejtette, a szövetkezet részleges átalakulása olyan szervezeti változás, amelyre a gazdasági társaságok kiválásának szabályai alkalmazandók. Ebből következően a kiválásra vonatkozó számviteli szabályok is irányadóak. A számviteli szabályok szerint a változatlan cégformában továbbműködő szövetkezet nem értékelheti át vagyonát, ezzel szemben a létrejövő gazdasági társaság választhat: átértékelheti vagyonát, ezzel elkerülheti, hogy jegyzett tőkéjében nulla értékű vagyontárgyak szerepeljenek, vagy nem értékeli át vagyonát, ez esetben azonban a jegyzett tőkében nulla értékű vagyon nem szerepelhet, azt a jegyzett tőkén felüli vagyonba kell áthelyezni.





III.





A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (Szvt.) az V. rész IX. fejezetében szabályozza a szövetkezetek egyesülésére, szétválására, átalakulására és megszűnésére vonatkozó kérdéseket. Az Szvt. módot ad arra, hogy két, vagy több szövetkezet egy új szövetkezetté egyesüljön, egy, vagy több szövetkezet egy már működő másik szövetkezetbe beolvadjon, szövetkezet két, vagy több szövetkezetre szétváljon, vagy korlátolt felelősségű társasággá, részvénytársasággá átalakuljon. Az Szvt. 88/A. §-a mezőgazdasági és ipari szövetkezetek esetén részleges átalakulásra is lehetőséget teremt, melynek lényege, hogy a szövetkezet változatlan cégformában, vagyis szövetkezetként működik tovább azoknak a szövetkezeti tagoknak (kívülálló üzletrész tulajdonosoknak) a részvételével, akik nem kívánnak, a korlátolt felelősségű társaságként, vagy részvénytársaságként létrejövő gazdasági társaságban tagként, részvényesként részt venni. Ebből következően a részleges átalakulás a gazdasági társasággá átalakulni kívánó szövetkezet maradó tagjainak (kívülálló üzletrész tulajdonosainak) teremt lehetőséget arra, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a szövetkezet változatlan cégformában továbbműködhessék, abban tagok (kívülálló üzletrész tulajdonosok) maradhassanak.



A részleges átalakulás jogintézményét az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (új Szvt.), illetve a gazdasági társaságokról szóló l997. évi CXLIV. törvény (Gt.) nem ismeri. Ez utóbbi ténynek azért van kiemelt jelentősége, mert az Szvt. 88. §-ának rendelkezése értelmében a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulására az Szvt.-ben található speciális rendelkezéseken túlmenően a Gt. szabályai is megfelelően alkalmazandók. A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (Szt.I.), illetve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.II.) a részleges átalakulást, mint a szervezeti formaváltás egyik esetét az átalakulási vagyonmérleg, vagyonleltár és tervezetei elkészítésével összefüggésben külön nem nevesíti.



Az Szvt. 88. §-a folytán megfelelően irányadó Gt. I. rész VII. fejezete a szervezeti átalakulások körében szabályozza az átalakulás, az egyesülés (összeolvadás, beolvadás), a szétválás (különválás, kiválás) jogintézményét. A Gt. 78. §-ának (4) bekezdése értelmében kiválás esetén az a gazdasági társaság, melyből a kiválás történik, a létesítő okirat módosítása mellett változatlan társasági formában működik tovább, míg a kivált tagok részvételével és a társasági vagyon egy részének felhasználásával új gazdasági társaság jön létre, tetszőleges társasági formában.



Az új Szvt. VI. fejezete ugyancsak szabályozza a szövetkezetek összeolvadását, beolvadását, szétválását, a szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá, részvénytársasággá történő átalakulását. Az új Szvt. a fentieken túlmenően ismeri a kiválás jogintézményét. Az új Szvt. 77. §-ának (2) bekezdése értelmében kiválás esetén a kiválással érintett szövetkezet fennmaradása mellett, annak kiváló tagjai együttesen csak új szövetkezetet, vagy korlátolt felelősségű társaságot, illetve részvénytársaságot hozhatnak létre. E szabályozásból következően a kiválás célja nemcsak az lehet, hogy a kiválók korlátolt felelősségű társaságot, vagy részvénytársaságot hozzanak létre (mint a részleges átalakulásnál), hanem létrehozhatnak szövetkezetet is.



Az Szvt. részleges átalakulásra és a Gt., illetve az új Szvt. kiválásra vonatkozó szabályainak összehasonlítása után az a következtetés vonható le, hogy a részleges átalakulás olyan kiválás, amelynél a jogalkotó az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó szövetkezeti tagok (kívülálló üzletrész tulajdonosok) számára biztosítja a szövetkezet részvételükkel történő továbbműködését, ugyanakkor a kiválni kívánó tagok (kívülálló üzletrész tulajdonosok) által létrehozható jogalany cégformáját - a Gt.-hez és az új Szvt.-hez viszonyítva - korlátozza.





IV.





Az Szvt. 88. §-ának rendelkezése folytán megfelelően irányadó Gt. 63. §-ának (3) bekezdése értelmében átalakulás esetén a vagyonmérleg-tervezetek és a vagyonleltár- tervezetek elkészítésére és az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az átalakulással létrejövő gazdasági társaság tervezett saját tőkéjének és jegyzett tőkéjének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket a számviteli törvény tartalmazza. A Gt. 63. §-ának (2) bekezdése általánosságban lehetőséget ad az eszközök, kötelezettségek átértékelésére, de ez nem kötelezettség. Az átalakuló gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is szolgálhat az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteként a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.



Az Szt.I. 41/M. §-a értelmében a gazdasági társaságon kívüli egyéb gazdálkodó átalakulása során - ha az átalakulást törvényi előírás lehetővé teszi - az Szt.I.41/E.-41/L. §-aiban írtak megfelelően alkalmazandók. Az Szt.I.41/F. §-ának (2) bekezdése értelmében átalakulás esetén vagyonmérleget (tervezetet), vagyonleltárt (tervezetet) két alkalommal kell készíteni, először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, a cégbírósági eljárás alátámasztására vagyonmérleg- és vagyonleltár- tervezetet, majd az átalakulás napjával végleges vagyonmérleget és vagyonleltárt. Az Szt.I.41/F. §-a (7) bekezdésének b) pontja szerint kiválás esetén az átalakuló

gazdasági társaság vagyonmérlegét meg kell bontani a kiválással létrejövő, valamint a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság vagyonára.



Az Szt.I. 41/G. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy az átalakuló gazdasági társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, de tulajdonában lévő eszközöket, s a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségeket a vagyonmérlegbe felveheti. A (2) bekezdés értelmében azonban kiválás esetén (hasonlóan a beolvadáshoz) a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságnál nem lehet az eszközöket és a kötelezettségeket átértékelni csak a kiválással létrejövő gazdasági társaságnál van az átértékelésre lehetőség. Ha a kiválással létrejövő gazdasági társaság él az átértékelés lehetőségével, a vagyonmérleg tervezet "különbözetek" oszlopában elkülönítetten kell kimutatnia az átértékelési különbözetet a 41/H. § (4) bekezdésében foglaltak szerint (Szt.I.41/I.§(3)bekezdés). Ha az átalakuló gazdasági társaság nem él az átértékelés lehetőségével, úgy a vagyonmérleg-tervezetben a saját tőke értéke megegyezik a saját tőke könyv szerinti értékével (Szt.I.41/H.§(5) bekezdés). Az Szt.I. 41/I. §-ának (10) bekezdése értelmében - függetlenül attól, hogy a vagyon átértékelésére sor került-e - kft.-vé, kht.-vé, rt.-vé történő átalakulás esetén az átalakulással létrejövő "jogutód" jegyzett tőkén felüli vagyonaként kell figyelembe venni azoknak a vagyontárgyaknak - a saját tőke és a vagyonmérleg tervezet szerinti mérlegfőösszeg arányában számított - értékét, melyek a jegyzett tőkében nem vehetők figyelembe, mert nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át.





Részleges átalakulás esetén - figyelemmel arra - hogy a részleges átalakulás a kiválás egy formája, a részleges átalakulással érintett, változatlan cégformában továbbműködő szövetkezet eszközei, kötelezettségei nem értékelhetők át. A részleges átalakulás folytán létrejövő korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság - ha ilyen

döntés születik - vagyonát átértékelheti, vagy lehetséges olyan döntés meghozatala is, hogy a vagyon nem kerül átértékelésre. Mindkét esetben irányadóak azonban az Szt.I. 41/I. §-ának (10) bekezdésében írtak. Ebből is, valamint a Gt. szabályából is következően a részleges átalakulás folytán létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéjében csak olyan vagyontárgy szerepelhet, mely kft. esetén megfelel a Gt. 124. § (3) bekezdésében, részvénytársaság esetén a Gt. 208. § (2) bekezdésében írtaknak, vagyis olyan vagyontárgyak, melyek többek között vagyoni értékkel rendelkeznek. A hivatkozott rendelkezésekben meghatározott követelményeknek meg nem felelő vagyontárgyak a vagyonmérleg tervezetekben, illetve a végleges vagyonmérlegekben kizárólag a jegyzett tőkén felüli vagyonban szerepeltethetők.



A hatályos Szt.II. az Szt.I-el tartalmilag azonos szabályozást tartalmaz az előbb kifejtett körben. Kiválás esetében a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságnál nem lehet az eszközöket és a kötelezettségeket átértékelni, vagyis nem lehet élni a Gt. 63. § (2) bekezdésében, illetve az Szt.II. 137. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonátértékelési lehetőséggel, figyelemmel a 137. § (2) bekezdésének rendelkezésére. Az Szt.II.136. § (2) és (7) bekezdése, 138. § (5) bekezdése, a 139. § (3) bekezdése, a 140. § (4) bekezdése érdemben az adott kérdésekben az Szt. I. hivatkozott szabályaival azonos rendelkezéseket tartalmaz.



Mindezekből következően mindkét számviteli törvény alkalmazása során az a következtetés vonható le, hogy részleges átalakulás esetén a változatlan cégformában továbbműködő szövetkezet az eszközeit, kötelezettségeit nem értékelheti át. A létrejövő új gazdasági társaság élhet ezzel a lehetőséggel, de ez csak lehetőség, nem kötelezettség, nulla értékű vagyontárgy azonban a jegyzett tőkében nem szerepelhet.



Budapest, 2003. március 26.






Dr. Murányi Katalin s.k. a tanács elnöke

Dr. Vezekényi Ursula s.k. előadó bíró

Dr. Bodor Mária s.k. bíró

Dr. Gabányi Józsefné s.k. bíró

Dr. Wellmann György s.k. bíró






A kiadmány hiteléül:

bírósági írnok