BKv74.

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

2008.El.II.E.3/14.

I. 2007. január 24. napját követően ennek az évnek az utolsó napjáig terjedő időszakban a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. Törvény [Rtv.] ekkor hatályban volt 69.§-ának (3) bekezdése alapján engedélyezett titkos információgyűjtés eredménye, illetőleg a Büntetőeljárási törvénynek az ugyanebben az időszakban hatályban volt 201. §-ának (1) bekezdés b), c), e) és f) pontjai alapján engedélyezett titkos adatszerzés eredménye - a végrehajtásról készült jelentés - a Büntetőeljárási törvényben szabályozott további feltételek mellett az engedélyben meghatározott körben a büntetőeljárásban bizonyítékként szabadon felhasználható.

II. A titkos információgyűjtés illetőleg - a büntetőeljárás nyomozati szakaszában - a titkos adatszerzés a külön törvényekben, illetőleg a Büntetőeljárási törvényben megkívánt külső (bírói vagy igazságügyért felelős miniszteri) engedély alapján és az abban meghatározott szoros időbeli korlátok között végezhető, tekintettel az egyszeri meghosszabbítás lehetőségére is. Ez azt jelenti, hogy az írásbeli megkeresés alapján csak az engedély megadásával kezdheti meg a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a megkeresés végrehajtását, a végrehajtáshoz szükséges eszközök telepítését.

A külső engedély megadása előtt titkos információgyűjtő tevékenység csak kivételesen, sürgősségi elrendelés [Rtv. 71.§], illetőleg kivételes engedélyezés [1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 59. § (1)-(3) bekezdés], titkos adatszerzés pedig ennek a halaszthatatlan elrendelése [Be. 203.§ (6) bekezdés] esetében történhet.

A külső engedély beszerzéséhez szükséges kérelem előkészítése érdekében engedélyhez nem kötött titkosszolgálati eszközök - pl. közüzemi alkalmazást igazoló fedőokirattal ellátott személynek a magánlakásba bemenetele a szükséges eszközök felmérése céljából - alkalmazása megengedett.

III. A Be. 206/A. §-ának alkalmazási körében titkos információgyűjtést végző szerv az, amelynek az eljárása során az információgyűjtés szükségessége felmerült, s erre a tevékenységre külső engedélyt kér.

A titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználását illetően annak a feltételnek a teljesülése, hogy "a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a titkos információgyűjtést végző szerv feljelentési kötelezettségének haladéktalanul eleget tett" [206/A. §. (1) bekezdés b) pontja], a rendelkezésre álló adatok gondos mérlegelésével állapítható meg.

A "haladéktalanság" az adott kérdésben nem azonosítható az "azonnal" fogalommal, tehát azzal az időponttal, amikor a titkos információgyűjtést végrehajtó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az információkat tartalmazó adatokat az információgyűjtést végző szerv rendelkezésére bocsátotta. A feljelentés megtétele azonban nem nyúlhat túl azon az időtartamon sem, ami - az adatmennyiség terjedelmét, az ügy jellegét, bonyolultságát, és személyi összefüggéseit is figyelembe véve - szükséges annak a bűnüldözői megfontolásnak a kialakításához, hogy a beszerzett információk az engedélyben megjelölt személy által elkövetett és a Be. 201. §-ban meghatározott bűncselekmények valamelyikének az elkövetésére utalnak, és azok bíróság elé tárása a bűncselekmény bizonyíthatósága érdekében kívánatos.

1. Az Alkotmánybíróság a 2/2007. (I. 24.) AB. számú határozatával az Rtv. titkos információgyűjtés feltételeit szabályozó 69. § (3) bekezdésének és a Be. titkos adatszerzés feltételeit rendező 201.§ (1) bekezdésének b), c), e) és f) pontjainak az alkotmányellenességét megállapította, azonban e rendelkezéseket csak 2007. december 31. napjával semmisítette meg.

A gyakorlatban felmerült, hogy a 2007. január 25. és 2008. január 1. napja közötti időszakban az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezéseket alkalmazva titkos információgyűjtés illetőleg titkos adatszerzés engedélyezhető volt-e, továbbá engedélyezés esetén a titkos információgyűjtés vagy adatszerzés eredménye egyéb törvényi feltételek mellett bizonyítási eszközként felhasználható-e a büntetőeljárásban, avagy mint "más tiltott módon" beszerzett bizonyíték kirekesztendő a bizonyítékok sorából.

Az Alkotmánybíróság határozata részletesen tartalmazza az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések pro futuro megsemmisítésének az indokait. Az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések megsemmisítésének az időpontjából nyilvánvalóan következik: a megsemmisített rendelkezések 2008. január 1. napjáig a jogrendszer részei voltak, tehát amennyiben az alkalmazásuk feltételei teljesültek, azokat alkalmazni kellett. A 2008. január 1. napja előtt az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések alapján engedélyezett és lefolytatott titkos információgyűjtés vagy titkos adatszerzés bíróság nyílt eljárásában felhasználni kívánt eredménye ezért ezen időpontot követően sem tekinthető "más tiltott módon" beszerzett bizonyítéknak, értékelése a Be. 78. § (4) bekezdése alapján - legalábbis ebből az okból - nem zárható ki.

2. A rendőrségről szóló törvény alapján a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alkalmazás tervezett kezdetét és végét, napokban és órában meghatározva [Rtv. 70. § (2) bekezdés c) pontja], a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint pedig az engedély iránti előterjesztésnek a tevékenység kezdetét és végét napban meghatározva kell tartalmaznia [Nbtv. 57.§ (2) bekezdés c) pontja]. A Be. 203. § (2) bekezdése d) pontja szerint a titkos adatszerzés engedélyezése érdekében benyújtott indítvány az alkalmazás tervezett tartamának kezdő és befejező időpontját naptári napban és órában meghatározva - az alkalmazás egyéb feltételeinek meglétére vonatkozó részletes leírással - tartalmazza.

A bíróság az indítványról (előterjesztésről) annak előterjesztésétől számított 72 órán belül határoz: ha az indítványnak egészében vagy részben helyt ad, meghatározza egyebek mellett azt is, hogy a titkos adatszerzés mely eszköze, illetőleg módszere mely időponttól mely időpontig alkalmazható.

A titkos adatszerzés legfeljebb 90 napra engedélyezhető, ez ismételt indítványra egy alkalommal legfeljebb 90 nappal hosszabbítható meg. Amennyiben a bíróság az indítványnak helyt ad, és az engedélyezés idején a titkos adatszerzés indítvány szerinti időpontja már elmúlt, az alkalmazás kezdő időpontja az engedélyezés napja [Be. 203.§ (5) bekezdés].

A szigorú szabályozásból az következik, hogy az engedélyben meghatározott kezdő időpont előtt a titkos információgyűjtő vagy adatszerző tevékenység nem kezdhető meg. Az engedély előtt nincs törvényes lehetőség a tevékenységet ténylegesen végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére a megrendelés leadására, a teljesítéshez szükséges technikai eszközök elhelyezésére.

A titkos információgyűjtés, titkos adatszerzés tehát csak az engedélyben (illetőleg a meghosszabbított engedélyben) megjelölt időbeli keretek között folytatható. Az engedélyben megjelölt időtartamot praktikus megfontolásból nem lehet kibővíteni, attól semmilyen okból nem lehet eltérni. Az időbeli korlátokon kívül eső információgyűjtés, adatszerzés eredménye un. "más tiltott módon szerzett bizonyíték", bizonyítékként nem értékelhető [Be. 78. § (4) bek.].

A törvényben meghatározott feltételekkel - ha az engedély beszerzése olyan késedelemmel járna, amely a titkos információgyűjtés vagy adatszerzés sikerét veszélyeztetné -a jogszabályok lehetőséget adnak a titkos információgyűjtés Rtv. 72. § alapján történő "sürgősségi elrendelésére", vagy az Nbtv. 59. §-a alapján történő "kivételes engedélyezésére", illetőleg a Be. 203.§ (6) bekezdése alapján a titkos adatszerzés "halaszthatatlan elrendelésére". Az iménti jogintézmények közös lényege az, hogy az egyébként külső (bírói, illetőleg az igazságügyért felelős miniszteri) engedély megadásához kötött titkosszolgálati tevékenység ilyen engedély beszerzése nélkül, a törvényben pontosan meghatározott vezetői, illetőleg - a titkos adatszerzés esetén - ügyészi döntés alapján, és ideiglenes jelleggel, a törvényben meghatározott rövid időtartamban folytatható. Garanciális követelmény ezekben az esetekben is, hogy a vezetői/ügyészi döntéssel egyidejűleg a bírói illetőleg miniszteri engedély iránti kérelmet is elő kell terjeszteni, s amennyiben azt utóbb az arra feljogosított nem adja meg, a "sürgősségi alapon" folytatott titkos információgyűjtés vagy adatszerzés eredményét haladéktalanul meg kell semmisíteni [Be. 204. § (3) bek.], tehát bizonyítékként büntetőeljárásban az nem lesz felhasználható. Egyébként viszont a "sürgősségi elrendelés", a "kivételes engedélyezés" avagy a "halaszthatatlan engedélyezés" alapján nyert bizonyítékok ugyanazokkal a feltételekkel használhatók fel a büntetőeljárásban, mintha a titkosszolgálati tevékenységet a külső engedély alapján végezték volna.

3. A büntetőeljárásban akár a bűnüldözési célból bírói engedéllyel folytatott, akár a nem bűnüldözési célból az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött - egyébként minden szempontból törvényesen folytatott - titkos információgyűjtés eredménye akkor használható fel bizonyítékként, ha ennek a Be. 206/A. §-ának (1) és (4) bekezdéseiben szabályozott két feltétele együttesen teljesül, azaz:

a) a titkos adatszerzés engedélyezésének Be. 201.§-ában meghatározott feltételei a bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében fennállnak; továbbá

b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a titkos információgyűjtést végző szerv a feljelentési kötelezettségének haladéktalanul eleget tett.

Értelmezést igényel egyfelől az, hogy e törvényhelyek alkalmazása szempontjából mely szerv tekintendő a "titkos információgyűjtést végző"-nek, amelyre a feljelentési kötelezettség vonatkozik, másfelől mit kell érteni a feljelentés haladéktalanságán.

Az Nbtv. 8.§-ának (1) bekezdés, és 61.§-ának (1) bekezdése értelmében a titkos információgyűjtést és a titkos adatszerzést (úgy, mint technikai feltételek alkalmazását igénylő konkrét tevékenységet) a megrendelő írásbeli megkeresésére és az általa beszerzett külső engedély alapján - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, mint szolgáltatást végzi. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat e szolgáltatói feladata ellátása során nyert valamennyi adatot a megrendelő szervezetnek továbbítja, a továbbított adatokat pedig a szakszolgálat nyilvántartásából törölni kell [Nbtv. 61. § (2) bekezdés]. A közölt adatok hitelességéért az adatszolgáltató, a felhasználásért, illetve az erre alapozott intézkedések megtételéért vagy elmulasztásáért a titkos információgyűjtést megrendelő szerv a felelős. Ebből a szabályozásból egyértelműen következik az, hogy a Be. 206/A. § (1) és (4) bekezdéseinek alkalmazási körében nem a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a titkos információgyűjtést végző szerv, hanem az a szervezet, amelynek az írásbeli megkeresése alapján a szakszolgálat ezt a tevékenységet ténylegesen ellátja.

A törvény pontosabban nem határozza meg, hogy mit, mely időtartamot kell a feljelentési kötelezettség teljesítésének "haladéktalanságán" érteni. Erre az ügyek eltérő jellege, bonyolultsága, az adatmennyiség változó terjedelme miatt minden esetre érvényes, egzakt meghatározás nem tehető, legfeljebb azok a szempontok rögzíthetők, amelyek figyelembe vételével a bíró - a bizonyítékként felhasználhatóság lehetőségéről elsőként dönteni hivatott nyomozási bíró [Be. 207. § (2) bek. b) pont], illetőleg majdan a perbíró - állást foglalhat a "haladéktalanság" követelményének megtartottsága kérdésében.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat rendszerint nagy mennyiségű információt tartalmazó anyagot ad át a titkos információgyűjtést végző szervnek, amely adathalmazban az információgyűjtés célja szempontjából érdektelen vagy az ügyben nem érintett személyre vonatkozó adatok is szerepelnek, amelyeket ki kell szűrni és meg kell semmisíteni. Ez nyilvánvalóan bizonyos időt vesz igénybe. A haladéktalanság tehát nem értelmezhető úgy, hogy a még szűretlen adatok átadásának napján eleget kell tenni a feljelentésnek. A titkos információgyűjtést szabályozó ágazati jogszabályok [Nbtv., Rtv. stb.] nem szabnak arra határidőt, hogy az érdektelen adatok kiszűrését mennyi idő alatt kell elvégezni. A Be. viszont, ugyan a titkos adatszerzés tekintetében, az érdektelen adatok kiszűrésére és megsemmisítésére nyolc napos határidőt enged [Be. 204. § (4) bek.]. Indokolt tehát a haladéktalanságnak olyan értelmet tulajdonítani, hogy a Be. 206/A. § (1) és (4) bekezdéseinek az alkalmazási körében ez a követelmény még nem sérül akkor, ha a feljelentési kötelezettségének az információgyűjtést végző szerv az adatok megszerzést követő 8 napon belül nem tesz eleget.

A Be. 171. §-ának (2) bekezdése szerint a hatóság tagja és a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni. E rendelkezésből az következik, hogy az irreleváns információk kiszűrésének az időpontját követően a releváns adathalmaz további elemzése is szükséges ahhoz, hogy a feljelentés megtételéről történjen intézkedés. Így:

- állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a releváns adathalmaz - a rendelkezésre álló engedélyhez nem kötött titkosszolgálati eszközökkel vagy egyébként beszerzett adatokkal is összevetve - elégséges-e a Be. 201. §-ában meghatározott és az engedélyben feltüntetett bűncselekmények valamelyikére vonatkozó gyanú megállapításához; továbbá abban is, hogy

- a fenti bűncselekmény elkövetésére utaló adatok azzal a személlyel kapcsolatba hozhatók-e, akikre nézve az információgyűjtés engedélyezett volt; végül

- a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés esetén tisztázandó az is, hogy az adatok az engedélyben nem szereplő más személy bűncselekményének bizonyítására is felhasználhatók-e.

Ennek az elemzésnek a birtokában kerülhet a titkos információgyűjtést végző szerv abba a helyzetbe, hogy állást foglaljon a feljelentés megtételének a szükségességéről. Az ehhez szükséges megfontolás időtartamát a haladéktalanság követelménye szempontjából értelemszerűen figyelembe kell venni. Természetesen a megfontolás szükséges idejét befolyásolja az ügy terjedelme, az elkövetőként szóba jöhető személyek száma, a nyílt eszközökkel beszerzett vagy beszerezhető bizonyítékok mennyisége stb.

4. A Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében 505. szám alatt közzétett elvi bírósági határozat tartalma - a törvény időközben történt többszöri módosítása folytán - ma már nem mindenben felel meg a hatályos jogi szabályozásnak. A Kollégium ezért javaslatot tesz a Jogegységi Tanácsnak annak kinyilvánítására, hogy ezt az elvi határozatot már nem tartja iránymutatónak.

Budapest, 2008. december 1.

Dr. Kónya István s.k. kollégiumvezető,
Dr. Márki Zoltán s.k. a kollégium jegyzője

Cím: 1055 Budapest, Markó utca 16.
Telefon: 268-4500 Fax: 268-4740
E-mail: kuria@kuria.birosag.hu

A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje:
hétfő, csütörtök, péntek 9-11 h
kedd 9-13 h
szerda 9-15:30 h

Bejelentést, kérelmet, javaslatot, panaszt írásban
(postán, e-mailben, illetve a főbejáratnál elhelyezett gyűjtőládába helyezéssel) lehet benyújtani.