A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának véleménye a Ptk. kamatszabályait módosító 2002. évi XXXVI. törvény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 33. §-ának (1) bekezdése értelmében - az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében - a Ptk. ügyleti és késedelmi kamatszabályait módosító 2002. évi XXXVI. törvény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről a következő

v é l e m é n y t

nyilvánítja.

1./ A 2002. évi XXXVI. törvény 1. és 5. §-ával módosított Ptk. 232.§-ának (2) bekezdését, valamint 301. §-ának (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni, ha az a szerződés, amelyből a pénztartozás keletkezett 2004. május 1-jét követően jött létre.

Nem alkalmazhatók a Ptk. módosított rendelkezései a 2004. május 1-jén, vagy azt megelőzően kötött szerződésekből eredő azokra az ügyleti, illetve késedelmi kamatkövetelésekre, amelyek május 1-jét követően váltak esedékessé. Ilyen esetekben a kamat mértékére, annak esedékességétől 2004. december 31-ig a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. törvény 129.§-ában - 2004. évre meghatározott - kamatmérték az irányadó.

2./ A Ptk. 301. §-ának a 2002. évi XXVI. törvény 5.§-ával módosított rendelkezését kell alkalmazni minden olyan szerződésen kívüli jogviszony esetében, amelyből a pénzfizetési kötelezettség 2004. május 1-jén, vagy azt követően vált esedékessé.

3./ Mind a szerződésből, mind a szerződésen kívüli jogviszonyból származó ügyleti, illetve késedelmi kamat mértéke az esedékesség, illetve a késedelembe esés időpontjától a teljesítésig - az adott naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat mértékének megfelelően - naptári félévenként változik.

4./ A 2002. évi XXXVI. törvény 6.§-ával beiktatott Ptk. 301/A.§-ának rendelkezései a gazdálkodó szervezetek közötti - 2004. május 1. napját követően létesült - szerződéses kapcsolatokból eredő fizetési késedelem esetére vonatkoznak, míg az egyéb jogviszonyokból keletkezett pénzfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a gazdálkodó szervezet a Ptk. 301.§-ának (1)-(2) bekezdése szerint köteles késedelmi kamatot fizetni.

1./ A Ptk. 232.§-ának (2) bekezdését és a 301.§-ának (1) és (2) bekezdését módosító 2002. évi XXXVI. törvény 1. és 5. §-ának rendelkezéseit a törvény 28.§-ának (4) bekezdése értelmében a hatályba lépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. E törvény tehát - erre vonatkozó rendelkezés hiányában - nem alkalmazható a hatályba lépésének napján, illetve azt megelőzően kötött szerződésekből eredő olyan kamatkövetelésekre, amelyek 2004. május 1-jét követően váltak esedékessé. Ilyen esetben változatlanul a Ptk. módosítás előtti 232.§-ának (2) bekezdése és 301. §-ának (1) bekezdése az irányadó, azaz a kamat mértékére az évi költségvetési törvényben meghatározott kamatmértéket kell alkalmazni a szerződésből eredő pénztartozások teljesítéséig mind az ügyleti, mind a késedelmi kamat tekintetében.

A jogalkalmazási gondot az okozza, hogy a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. törvény 107. §-ának (3) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján, azaz 2004. május 1-jén, a költségvetési törvény 129.§-a, amely a Ptk. 232.§-ának (2) bekezdése és 301.§-a szerinti kamatmértéket megállapította, hatályát vesztette. A szerződés megkötésekor azonban a vonatkozó anyagi jogi jogszabály hatályban volt, ezért azt alkalmazni kell a felek jogvitájának elbírálására a 2004. december 31-éig fennálló kamatkövetelések tekintetében. A költségvetési törvény ugyanis 2004. évre állapította meg a kamat mértékét. 2005. január 1-jétől kezdve jelenleg nincsen olyan jogszabály, amely a 2002. évi XXXVI. törvény hatálybalépése előtt kötött szerződésekre nézve a kamat mértékét megállapította volna.

A kamat mértéke 2005. január 1-jétől kezdődően a közeljövőben várható jogszabálymódosításnak megfelelően alakul.

2./ A Ptk. 301.§-ának (1) bekezdése szerint a kötelezett pénztartozás esetében köteles késedelmi kamatot fizetni. Pénztartozás azonban más szerződésen kívüli jogviszonyból is keletkezhet. Például a károkozás, a jogalap nélküli gazdagodás olyan jogi tények, amelyek az érintettek között jogviszonyt, kötelmet keletkeztetnek. Fizetési kötelezettséget keletkeztethet a közös tulajdont megszüntető, vagy az élettársi, házastársi közös vagyont megosztó ítélet is. A Ptk. 360.§-ának (2) bekezdése szerint a kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell alkalmazni. A Ptk. 364.§-a visszautal a kártérítés szabályaira.

A törvény 5. §-át hatályba léptető rendelkezésre is vonatkozik, hogy azt a hatálybalépést követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. E szabályozásból azonban nem lehet olyan jogi következtetést levonni, hogy a törvény csak a szerződésekből eredő pénztartozásokra lenne alkalmazható. A rendelkezés helyes értelmezése az, hogy szerződéses kapcsolatok esetén nem a késedelem bekövetkeztekor hatályos jogszabályt kell alkalmazni, hanem azt az anyagi jogi jogszabályt, amely a szerződéskötéskor volt hatályban. A törvény hatályba léptető rendelkezései nem szólnak arról, hogy a szerződésen kívüli jogviszony keletkezése időpontjának jelentőséget lehetne tulajdonítani. Eltérő szabály hiányában tehát, mivel a törvény 28. §-a (4) bekezdésének első mondata szerint a törvény 5. §-a 2004. május 1-jén lép hatályba, ezért alkalmazni kell minden olyan nem szerződéses jogviszonyból eredő pénzkövetelésre, amely ezen a napon, vagy ezt követően vált esedékessé.

Az esetek többségében a szerződésen kívüli kötelem keletkezésének időpontja és a pénztartozás esedékességének időpontja rendszerint egybe esik például, ha a kötelem károkozásból vagy jogalap nélküli gazdagodásból származik. Lehetnek azonban olyan esetek, amikor a fizetési kötelezettséget - például közös tulajdon megszüntetése, vagy élettársi, házastársi közös vagyon megosztása - bírósági ítélet keletkeztet és az ítélet időpontja, valamint a fizetési kötelezettség esedékessége eltérnek egymástól. A törvény 5. §-a alkalmazásának szempontjából tehát nem a szerződésen kívüli kötelem keletkezése időpontjának, hanem a pénztartozás esedékessége időpontjának van jelentősége.

3./ A Ptk. módosított 232.§-ának (1) bekezdése és 301.§-ának (1) bekezdése szerint a fizetendő kamat mértéke a kötelem fennállása alatt, illetve a késedelembe esés időpontjától a teljesítésig változó, és ezt a bíróságoknak az ítélet rendelkező részében kell megállapítaniuk. Az ügyleti kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontjában az ún. induló ügyleti kamat mértéke az adott naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal azonos, mégpedig az adott naptári félév teljes idejére. Ezt követően pedig az ügyleti kamat mértéke naptári félévenként változik, vagy változhat. Példával érzékeltetve a kamatfizetés kezdő időpontja 2004. szeptember 20-a, akkor az ügyleti kamat mértéke ettől az időponttól meg fog egyezni a 2004. június 30-án érvényes jegybanki alapkamattal egészen 2004. december 31-éig, majd 2005. január 1-jétől 2005. június 30-áig a 2004. december 31-én érvényes jegybanki alapkamat lesz az irányadó és ezt követően egészen a teljesítésig a kamat mértéke naptári félévenként változik. Ez a kamatszámítás egyaránt vonatkozik az ügyleti, a késedelmi és az ügyleti kamaton felül fizetendő késedelmi kamat mértékére is.

A Ptk. 301.§-ának (1) bekezdéséből ugyan kimaradt a Ptk. 232.§-a (1) bekezdésében megtalálható az a rendelkezés, miszerint a jegybanki alapkamat az adott naptári félév idejére irányadó. A törvény általános indokolásának 4. pontja értelmében "a törvény célja többek között az volt, hogy az ügyleti kamat mértékét meghatározó rendelkezést összhangba hozza a késedelmi kamat szabályozásával. A kamatszámítás bázisát az ügyleti és a késedelmi kamatnál egyaránt a jegybanki alapkamat fogja képezni". Tekintettel arra is, hogy a késedelmi kamat a tőke kifizetéséig, tehát a késedelem teljes tartama alatt folyamatosan esedékes, így több naptári félévet is érinthet a késedelem, ezért a Ptk. 232.§-ának (2) bekezdését és 301. §-ának (1) bekezdését egységesen kell értelmezni, azaz a kamat mértéke mind a két esetben naptári félévenként a jegybanki alapkamatnak megfelelően változik.

4./ A törvény részletes indokolása szerint "a fizetési késedelemről szóló EK. Irányelvet átültető szabályok a Ptk. 301/A.§-ába kerültek elhelyezésre, speciális rendelkezéseket megállapítva a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatokban a késedelmi kamatot illetően". A törvény Ptk. 688.§-al egészült ki, amelynek d/ pontja úgy szól, hogy e törvény 301/A.§-a összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelem leküzdéséről szóló 2000/35/EK. Irányelvével. Az EK Irányelv a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetés leküzdése céljából született, és saját megfogalmazása szerint "kizárólag a kereskedelmi ügyletek kiegyenlítésére vonatkozik, és nem rendelkezik a vásárlókkal kötött ügyletekről, illetve más, például a csekkre és váltóra vonatkozó jogszabály szerinti fizetésekkel kapcsolatos kamatokról, a kártérítési kifizetésekről, ideértve a biztosító társaságok kifizetéseit is". Az a körülmény, hogy a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja a fizetési felszólítás (számla) kézhezvételétől, illetve a jogosult teljesítésétől, azaz a szolgáltatás átvételétől számított 30 nap elteltével kezdődik, továbbá az (5) bekezdésnek az a fordulata, miszerint "...kivéve, ha a törvény rendelkezéseitől való eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták", arra enged következtetni, hogy a törvényalkotó a Ptk. 301.§-ától való eltérést csak a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéses kapcsolataiból eredő késedelemre kívánta megengedni, míg az egyéb jogviszonyukból eredő pénztartozásokra a Ptk. 301.§-ának (1)-(2) bekezdését tekintette irányadónak. Ezt erősíti meg, hogy a Ptk. 301/A.§-a (1) bekezdéséből következően a gazdálkodó szervezetek közötti késedelmi kamatra vonatkozó szabályok, azaz a Ptk. 301.§-a irányadó a gazdálkodó szervezetekre, a 301/A.§-ban foglalt eltérésekkel. Így irányadó a Ptk. 301.§-ának (2) bekezdése is, azaz az ügyleti kamathoz kapcsolódó késedelmi kamatfizetési kötelezettség. Mindebből arra kell következtetni, hogy a Ptk. 301/A.§-ában foglalt eltérések a gazdálkodó szervezeteknek csak a szerződéses kapcsolataikból eredő fizetési késedelmére vonatkoznak.