Knk.IV.37.257/2016/7. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
végzése

Az ügy száma: Knk.IV.37.257/2016/7.

A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró; dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró

Kérelmező: Ny. I.

Kérelmező képviselője: dr. Czeglédy Csaba ügyvéd

Kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

Az ügy tárgya: A Nemzeti Választási Bizottság 17/2016. számú határozata (kiskereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartása)

 

Rendelkező rész

A Kúria

–     a Nemzeti Választási Bizottság 17/2016. számú határozatát megváltoztatja, és az

    „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”

kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet hitelesíti;

–     elrendeli végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét.

Az eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

 

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A Kúria elsőként áttekintette a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartása kapcsán eddig elbírált azon kezdeményezéseket, amelyek a jelen eljárás tárgyát is képező „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” kérdés hitelesítésével kapcsolatosak.

[2] A Kúria Knk.IV.37.567/2015. számú ügyének alapjául szolgáló tényállás szerint a Magyar Munkáspárt képviseletében dr. T. Gy. által 2015. április 1-jén benyújtott az „Egyetért Ön azzal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban:  NVB) a 2015. április 21-én kelt 78/2015. számú határozatával megtagadta. Határozata ellen bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztettek elő, ezért az NVB határozata a Kúria döntését követően vált jogerőssé. Ezt megelőzően a Magyar Szocialista Párt nevében T. J. 2015. április 28-án nyújtotta be hitelesítésre a következő kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” Az NVB megállapította, hogy a két kérdés azonos tárgykörben kezdeményez népszavazást, ezért a 98/2015. számú határozatában a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 8. § (1) bekezdés b) pontjába foglalt párhuzamossági moratóriumra tekintettel a Magyar Szocialista Párt által később benyújtott kérdés hitelesítését megtagadta, a Kúria a határozatot a fenti döntésében helybenhagyta. A dr. T. Gy. által benyújtott kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív azért nem került hitelesítésre, mert a kérdés az Alaptörvény módosítására irányult, ami az Alaptörvény 8. § (3) bekezdés a) pontja szerint tiltott tárgykörnek minősül (78/2015 NVB határozat, és Kúria Knk.IV.37.453/2015. végzés).

[3] A Knk.IV.37.721/2015. számú ügyben a dr. L. A. által kézbesített L.Z.G. által benyújtott „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” kérdést az NVB  123/2015. határozatában szintén a párhuzamossági moratóriumra tekintettel nem hitelesítette, tekintettel arra, hogy a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) székházába először belépő W. Z. magánszemély kérdésének adott elsőbbséget a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére tekintettel. A W. Z. által benyújtott kérdés a következőképpen hangzott: „Egyet ért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?” E kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív azért nem került hitelesítésre, mert a „mindenki” fordulatból az következik, hogy vasárnap valamennyi szolgáltatás leáll. A két feltételt tartalmazó kérdés az Nsztv. 9. § (1) bekezdésével ellentétes volt (124/2015. NVB határozat, Kúria Knk.IV.37.453/2015. végzés). [Megjegyzést érdemel, hogy a Knk.IV.37.721/2015. számú ügyet – az abban foglalt Nsztv. 6. § (1) bekezdése szerinti személyes beadás értelmezése miatt – L.Z.G. alkotmányjogi panasszal megtámadta az Alkotmánybíróság előtt (folyamatban lévő ügyszám: IV./03158/2015.)].

[4] A Knk.IV.38.083/2015. számú ügy alapjául szolgáló tényállás szerint az NVB a 138/2015. számú határozatában megtagadta az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését az ún. párhuzamossági moratóriumra tekintettel. Ebben az ügyben – a már alkalmazott időbélyegző szerint – dr. H. T. A. szervező 2015. október 20-án 10 óra 2 perc 13 másodperckor érkeztette a kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet, azonban őt megelőzte 2015. október 20-án 10 óra 1 perc 43 másodperckor S.-né G. G. magánszemély által benyújtott „Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív érkeztetése. E kérdést az NVB a 137/2015. számú határozatában hitelesítette, azonban a Kúria úgy ítélte meg, hogy a kérdésre adható igen vagy nem válaszok sem a választópolgári sem a jogalkotói egyértelműség követelményének nem felelnek meg, ezért az Nsztv. 9. § (1) bekezdésének sérelme alapján a kérdés hitelesítést megtagadta. E kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív azért nem került hitelesítésre, mert a kérdésfeltevés alkalmas volt a választópolgárok megtévesztésére (Kúria Knk.IV.38.081/2015/2 végzés).

[5] Ilyen előzmények után jelen ügyben Ny. I. a népszavazási kezdeményezés szervezője 2016. február 23-án személyesen eljárva 11 óra 34 perc 07 másodperckor 24 érvényes támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a NVB-hez az Nsztv. 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven ebben az esetben is az a kérdés szerepelt, hogy: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”

[6] Az NVB a 17/2016. számú határozatában a kérdés hitelesítését megtagadta. A kérdés benyújtására szintén a mai napon meghozott Knk.IV.37.258/2016/6. számú végzésben foglalt tényállás alapján került sor, amely tényállás megismétlése e helyen már szükségtelen. Az NVB a 16/2016. határozatában E. L-né kérdését tartalmazó aláírásgyűjtő ívet hitelesítette.

[7] Az NVB a 17/2016. számú határozatában megállapította, hogy E. L-né népszavazási kezdeményezése érkezési időpontjának 2016. február 23. 11 óra 34 perc 03 másodperckor való rögzítésével a kérdés hitelesítéséről szóló eljárási folyamat elindult, és a kérdésben foglalt tárgykörben a védettség beállt, így a Ny. I. által benyújtott, az időbélyegzőn négy másodperccel később érkeztetett kérdés az Nsztv. 8. § (1) bekezdésbe foglalt ún. párhuzamossági moratórium alá esik, mivel az Nsztv. 8. § (3) bekezdése alapján azonos tárgykörűnek tekinthető.

 

A felülvizsgálati kérelem

[8] Kérelmező az Nsztv. 29. § (1) bekezdésben foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a 17/2016. NVB határozattal szemben, kérte a határozat megváltoztatását, az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Kérte a 16/2016. és a 17/2016. NVB határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmek egyesítését.

[9] A kérelmező szerint az NVB határozata jogszabálysértő, és téves mérlegelésen alapszik. Kérte továbbá, hogy a Kúria az NVI épületében elhelyezett belső biztonsági kamera felvételeit a jelzett időszakra vonatkozóan tekintse meg és vonja a felülvizsgálati eljárás során mérlegelési körébe.

[10] A kérelmező álláspontja szerint az NVB tévesen állapította meg, hogy E. L-né kérdésének 2016. február 23. 11 óra 34 perc 03. másodperckori időpontjában a kérdés védettsége – az Nszt. 8. § (1) bekezdése szerinti ún. párhuzamossági moratórium – beállt.

[11] Előadta, hogy mind a biztonsági kamerák felvételei, mind az ügyben keletkezett iratok  tartalmazzák, hogy az időbélyegzőnél nem E. L-né, hanem a kísérője érkeztette a népszavazási kezdeményezést, ezt követő 4 másodperc múlva a kérelmező személyesen járt el. A  kérelmező a 444.hu és az index.hu hírportálokon a vonatkozó cikkekre mint új bizonyítékra hivatkozott, majd hivatkozott az Nsztv. 6. § (1) bekezdésébe foglalt személyes beadás törvényi előírását értelmező Knk.IV.37.721/2015/2. számú kúriai végzésre. Álláspontja szerint mivel az érkeztetést az időbélyegzőnél nem E. L-né végezte személyesen, így nem juttatott el az NVI részére olyan kezdeményezést, amelyet az NVB a kérdés hitelesíthetősége szempontjából vizsgálhatott volna. A Kúria Knk.IV.37.721/2015/2. számú végzése alapján az NVB-nek a népszavazási kezdeményezés hitelesítését annak érdemi vizsgálata nélkül meg kellett volna tagadnia.

[12] A személyes eljárás körében a kérelmező előadta, hogy a Nemzeti Választási Irodába ő ment fel elsőként, hivatalosan az ő kezdeményezését vette át elsőként az NVI, E. L-né csak másodikként nyújtotta be a kezdeményezését. Ezt bizonyítja az „Átvételi elismervény küldeményről” kiállított dokumentum.

[13] A kérelmező előadta továbbá, hogy E. L-né súlyosan megsértette a választási eljárás alapelveit annak érdekében, hogy a kérelmezőt megelőzően elsőként nyújthassa be népszavazási kezdeményezését. A kérelmező idézett a – jelen döntés tényállásában már ismertetett – 15/1996. NVB és a Kvk.III.37.223/2016/2. kúriai határozatokból. Azok megállapításain túl a kérelmező előadta, hogy a csatolt új bizonyítékok egyértelműen igazolják, hogy E. L-né és kísérője a Csoport tagjaival szándék-és akarategységben tevékenykedett 2016. február 23-án az NVI székház előterében. Előadta, hogy E. L-né népszavazási kezdeményezése nemcsak a kísérőjénél, hanem legalább egy, a Csoporthoz tartozó személynél is megtalálható volt, amelyet bizonyít az origo.hu hírportál fotósa által készített – az origo.hu hírportálon kívül több más hírcsatornán megjelent – azon fotó, amelyen ellenfényben látszik, hogy a Csoporthoz tartozó személynél lévő mappában E. L-né kezdeményezése található. A kérelmező kérte a Kúriát, hogy jelen eljárásában az origo.hu hírportálon 2016. március 7. napján megjelent cikket, az abban szereplő fényképet és annak nagyítását, mint új bizonyítékot vegye figyelembe. Mindezeken túl előadta, hogy több újságírói kérdésre E. L-né is elismerte, hogy ismeri az NVI székház előterében tartózkodó embereket (ennek alátámasztására sajtóvideókat tartalmazó internetes linkeket is megjelölt).

[14] Álláspontja szerint az NVB tévesen mérlegelt, amikor nem állapította meg, hogy E. L-né szándék-és akarategységben tevékenykedett a Csoport tagjaival. A kérelmező álláspontja szerint E. L-né, kísérője és a Csoport tagjai előre megfontoltan és szervezetten sértették meg a népszavazási eljárás szabályait annak érdekében, hogy E. L-né népszavazási kezdeményezését elsőként érkeztessék, és mindenki mást megakadályozzanak.

[15] A kérelmező véleménye szerint a fentiek sértik a választások tisztasága Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt alapelvét, a nyilvánvalóan rosszhiszemű és visszaélésszerű joggyakorlás a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjával ellentétes, a népszavazást kezdeményezők tekintetében pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség elve sérült. A kérelmező előadta, hogy a választási szervek intézményvédelmi kötelezettségéből (amely a népszavazás kezdeményezéséhez való jog érvényesülését elősegíteni hivatott) következik, hogy a Kúriának E. L-né népszavazási kezdeményezését a benyújtás körülményeire tekintettel törvényellenesnek kell nyilvánítania, és a hitelesítést meg kell tagadnia.

[16] Végezetül a kérelmező előadta, hogy az általa benyújtott „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” kérdés egyértelmű. Hivatkozott a 2004. december 5-én megtartott népszavazás egyik kérdésére, amely szintén arra irányult, hogy az Országgyűlés semmisítsen meg egy törvényt. A kérelmező hivatkozott továbbá a 122/2008. (X.8.) AB határozatnak az egyértelműséggel kapcsolatos megállapításaira.

[17] Mindezek alapján kérte a Kúriától a 17/2016. NVB határozattal megtagadott kérdés hitelesítését.

 

A döntés indokolása

[18] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.

[19] A Kúria mai napon meghozott Knk.IV.37.258/2016/6. számú végzésében megállapította, hogy – a 2016. február 23-án az NVI székházának előterében is történtekre tekintettel – az érkeztetés szempontjából elsőnek a Ny. I. által benyújtott kérdés és aláírásgyűjtő ív tekintendő. A Kúria a 16/2016. NVB határozatot megváltoztatva az E. L-né által benyújtott kérdés hitelesítését megtagadta.

[20] A Kúria mai napon meghozott Knk.IV.37.258/2016/6. számú végzése az Nsztv. 8. § (1) bekezdésében szereplő párhuzamossági moratórium tekintetében eltér a fentebb bemutatott tényállás alapján meghozott korábbi döntéseitől. A Kúria korábbi határozatai az NVB által elsőnek tekintett kérdés elsőségét nem érintették, a Kúriának a párhuzamossági moratórium beálltát az Nsztv. 8. § (1) bekezdése alapján el kellett fogadnia. Az elsőnek érkeztetett kérdés vizsgálata a korábbi ügyekben szükségképpen tartalmi vizsgálat volt. A mai napon meghozott Knk.IV.37.258/2016/6. számú végzés azonban azt állapította meg, hogy formai szempontból nem tekinthető elsőnek az E. L-né által benyújtott kérdés, azaz a Kúria megfordította az NVB 16/2016. és 17/2016. határozataiban felállított sorrendet. A Ny. I. által benyújtott kérdés –  mint elsőként benyújtottnak tekinthető kérdés – érdemi vizsgálatának így nem képezi akadályát az Nsztv. 8. § (1) bekezdése.

[21] A Kúria az érdemi vizsgálat során a következőkre jutott: A kérdés egy pontosan megjelölt törvény megsemmisítésére, azaz hatályon kívül helyezésére irányul. Az Országgyűlés 2014. december 16-i ülésnapján elfogadta és 2015. március 15-én hatályba lépett a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény. Valamely törvény megalkotására vagy valamely már hatályos törvény hatályon kívül helyezésére irányuló országos népszavazás a népszavazás jogintézményének hagyományos tárgya. Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából is az következik, hogy a névvel és számmal ellátott valamely törvény hatályon kívül helyezésére irányuló kérdés főszabályként – e miatt – nem sérti az egyértelműség követelményét [lásd pl. a 122/2008. (X. 8.) AB határozatot.] A Kúria megítélése szerint tehát a választópolgár egyértelműen „igen” és „nem” válasszal el tudja dönteni, hogy Országgyűlés semmisítse-e meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt, egy érvényes és eredményes népszavazás esetén pedig az Országgyűlés egyértelműen el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség. Tehát a feltett kérdés megfelel az Nsztv. 9. § (1) bekezdésben írt követelménynek, nevezetesen: a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.

[22] Az országos népszavazásból kizárt tárgyköröket az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése tartalmazza. A Kúria megítélése szerint az ott felsorolt okok egyikébe sem ütközik a feltenni szándékozott kérdés. A vasárnapi nyitva tartást, mint lehetőséget is magába foglaló  helyzetnek az alkotmányellenessége nem merült fel az Alaptörvény hatályba lépése után sem, a pihenőidőhöz való Alaptörvényben foglalt jogból konkrét alanyi jogi jogosultságok  nem következnek. Így a 2014. évi CII. törvénynek – a népszavazás esetleges ilyen tartalmú eredménye esetén – a hatályon kívül helyezése nem vonná maga után az Alaptörvény módosításának kötelezettségét, közvetlenül költségvetési tárgykört nem érint, és az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésben felsorolt további okok miatt sem minősül tiltott tárgykörnek.

[23] A Kúria a fentiek alapján az NVB 17/2016. számú határozatát megváltoztatta és az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet hitelesítette. A Kúria tisztában van azzal, hogy a jelen eljárásban hitelesített kérdés tartalmi vizsgálatára megelőző eljárásban nem került sor. A mai napon meghozott  Knk.IV.37.258/2016/6. számú végzéssel előállt helyzetben az adekvát eljárási eszköz az NVB határozat hatályon kívül helyezése és az NVB új eljárásra utasítása lenne. Erre azonban a Kúriának törvényi lehetősége a népszavazási döntések felülvizsgálata során nincs. Az Nsztv. 30. § (1) bekezdés második mondata szerint „A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy azt megváltoztatja.” Mivel jelen esetben az ún. párhuzamossági moratórium alapján történő helybenhagyás nem áll fenn, ezért a Kúria a fentiek szerint lefolytatta az érdemi vizsgálatot és annak eredményeként döntött a kérdés hitelesítéséről.

[24] A kérelmező a 16/2016. és a 17/2016. NVB határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmek egyesítését kezdeményezte. A Kúria a Knk.IV.37.567/2015/3. számú határozatában az Nsztv., a Ve., és a Pp. szabályai alapján megállapította, hogy az azonos tárgykörben benyújtott kérdések külön-külön kezdeményezésnek tekinthetők, külön-külön eljárás tárgyai, amelyek vonatkozásában a folyamatban lévő ügyek egyesítése kizárt. Mivel a Kúria az NVB különböző határozatait különböző eljárásokban vizsgálja, ezért jelen ügyben is két határozat meghozatalára került sor a 16/2016. és a 17/2016. NVB határozat felülvizsgálata során.

 

A döntés elvi tartalma

[25] A törvényes előírásoknak megfelelő népszavazási kérdést a Kúria hitelesíti abban az esetben is, ha a kérdés tartalmi vizsgálatára előzetesen nem került sor.

 

Záró rész

[26] Az illetékekről szóló – módosított – 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a alapján a felülvizsgálati eljárás illetéke az állam terhén marad.

[27] A Magyar Közlönyben való közzétételt az Nsztv. 30. § (3) bekezdése írja elő.

[28] A jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2016. április 6.

dr. Kozma György sk. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró;
dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró