Knk.IV.37.258/2016/6. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
végzése

Az ügy száma: Knk.IV.37.258/2016/6.

A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró, dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró

Kérelmező: Ny. I.

Kérelmező képviselője: dr. Czeglédy Csaba ügyvéd

Kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

Az ügy tárgya: A Nemzeti Választási Bizottság 16/2016. számú határozata (kiskereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartása)

 

Rendelkező rész

A Kúria

– a Nemzeti Választási Bizottság 16/2016. számú határozatát megváltoztatja, és az

    „EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY A KISKERESKEDELMI ÜZLETEK – A KISKERESKEDELMI SZEKTORBAN TÖRTÉNŐ VASÁRNAPI MUNKAVÉGZÉS TILALMÁRÓL SZÓLÓ 2014. ÉVI CII. TÖRVÉNY SZERINT – TOVÁBBRA IS ZÁRVA TARTSANAK VASÁRNAP?”

kérdés hitelesítését megtagadja;

– elrendeli végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét.

Az eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

 

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A népszavazási kezdeményezés szervezője E. L-né kísérője segítségével 2016. február 23-án – az érkeztető időbélyegző szerint – 11 óra 34 perc 03 másodperckor népszavazási kezdeményezéssel élt a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB) a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt:

„EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY A KISKERESKEDELMI ÜZLETEK – A KISKERESKEDELMI SZEKTORBAN TÖRTÉNŐ VASÁRNAPI MUNKAVÉGZÉS TILALMÁRÓL SZÓLÓ 2014. ÉVI CII. TÖRVÉNY SZERINT – TOVÁBBRA IS ZÁRVA TARTSANAK VASÁRNAP?”

Az NVB 16/2016. számú határozatával a kérdést hitelesítette.

[2] A Kúria a kérdés benyújtását megelőző eseményeket – figyelembe véve a 15/2016. NVB határozat felülvizsgálata során született Kvk.III.37.223/2016/2. számú végzés megállapításait – az alábbiakban foglalja össze:

[3] Ny. I. kérelmező 2016. február 23-án 5 óra 55 perckor érkezett az Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) székháza elé. Ekkor az épület előtt kb. 15 erős testalkatú személy (a továbbiakban: Csoport) tartózkodott. E. L-né és kísérője 6 óra 44 perckor érkezett. A székház megnyitásakor mind E. L-né, mind a Csoport egyes tagjai, majd később Ny. I. is a székház előterébe léptek.

[4] A Kúria a Knk.IV.38.081/2015/2. számú és a Knk.IV.38.083/2015/2. számú határozatát – amelyek megszüntették az ún. párhuzamossági moratóriumot – 2016. február 23-án 11 óra 33 perc 25 másodperckor tette fel a honlapjára (www.kuria-birosag.hu). Az NVI-nél elhelyezett időbélyegző szerint E. L-né kísérője 11 óra 34 perc 03 másodperckor, Ny. I. 4 másodperccel később, 11 óra 34 perc 07 másodperckor regisztrált (Ny. I. aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés az alábbiak szerint hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”).

[5] A két kérdés benyújtásakori eseményekkel (a Csoport szerepével) kapcsolatban a 15/2016. NVB határozat – többek között – megállapította, hogy a Csoport tagjainak konkrét magatartását a népszavazási eljárások szempontjából az minősíti, hogy nyilatkozatukkal ellentétben nem nyújtottak be semmilyen beadványt. Magatartásuk, így a Nemzeti Választási Iroda munkatársának adott valótlan nyilatkozatuk is egyértelműen ellentétes volt az országos népszavazási kezdeményezés benyújtásához való jog rendeltetésével és céljával, magatartásuk alkalmas volt a székházban tartózkodók és a Nemzeti Választási Iroda megtévesztésére. Mindezek alapján a 15/2016. NVB határozat rögzítette: 2016. február 23-án a Nemzeti Választási Iroda székházában tartózkodó ismeretlen személyek, akik nyilatkozatuk ellenére nem országos népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából érkeztek a Nemzeti Választási Irodába, magatartásukkal megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása alapelvet, a c) pont szerinti esélyegyenlőségi alapelvet és az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

[6] A 15/2016. NVB határozat a kifogás alapján nem látta bizonyítottnak, hogy a Csoport tagjainak a székházban való indokolatlan – valódi beadványozói szándék nélküli – bent tartózkodása alapján keletkezett jogellenes helyzetet E. L-né vagy kísérője kihasználta volna.

[7] A 15/2016. NVB határozat felülvizsgálata során a Kúria az NVI székháza előterében található kamera felvételei alapján a Kvk.III.37.223/2016/2. számú végzésében megállapította, hogy 2016. február 23-án 11 óra 33 perc 57 másodperckor a székház előterének jobb hátsó sarkában tartózkodó kérelmező a telefonhívás fogadását követően elindult a bal oldalon lévő érkeztetőhöz. 11 óra 34 perc 01 másodperckor egy sötét színű sapkában és sötét színű kabátban lévő másik személy a haladását 1-2 másodpercen keresztül akadályozta azzal, hogy elé lépett. Ezt meghaladóan a Csoport többi tagja – figyelemmel az előtér nagyságára és az ott tartózkodó személyek számára – jelenlétükkel akadályozták a kérelmező haladéktalan eljutását az érkeztető géphez. A Kúria szerint ezért olyan helyzet alakult ki, amely kihatott a kérdést benyújtani szándékozók közötti esélyegyenlőségre. Ezzel sérült az esélyegyenlőség elve mellett a rendeltetésszerű joggyakorlás elve is.
A Kúria – összhangban a 15/2016. NVB határozatban foglaltakkal – kiemelte, hogy Ny. I. előrejutását akadályozó Csoport tagjai nyilatkozatukkal ellentétben nem nyújtottak be semmilyen beadványt, magatartásuk visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül.

[8] A Kúria a Kvk.III.37.223/2016/2. számú végzése szerint tettlegesség valóban nem írható a Csoport tagjai terhére, azonban a Csoport tagjai akadályozták a kérelmezőt az előtérben való közlekedésben, így az érkeztető megközelítésében. A Kúria rámutatott arra, hogy ez az akadályozó magatartás közvetetten segítette E. L-nét és kísérőjét az országos népszavazási kezdeményezésének elsőkénti érkeztetésében. Ez a tény azonban nem jelenti azt – a Kvk.III.37.223/2016/2.számú végzés szerint –, hogy E. L-né magatartásával megsértette a Ve. 2. § (1) a), b), c) és e) pontjait, valamint az Nsztv. 6. § (1) bekezdését. A Kúria a kérelmező érvelésével szemben nem látott alapot annak megállapítására, hogy E. L-né a Csoport tagjaival szándék- és akarategységben tevékenykedett. Nincs olyan bizonyíték, mely ezt a kérelmezői előadást kifejezetten alátámasztja. Erre nem alkalmasak a kérelmező által csatolt és az NVI által megküldött bizonyítékok sem. A Kúria a  Kvk.III.37.223/2016/2. számú végzésének rendelkező részében a Nemzeti Választási Bizottság 15/2016. számú határozatát megváltoztatta, s megállapította, hogy az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményét – a 15/2016. számú határozatban foglaltakon túl – az is sérti, hogy a 2016. február 23-án a Nemzeti Választási Iroda székházában tartózkodó ismeretlen személyek Ny. I. kérelmezőt akadályozták az országos népszavazás kezdeményezéséhez fűződő jogának gyakorlásában.

[9] A Kúria fenti döntésében utalt arra, hogy e végzésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó következtetések levonására a Kúria – erre irányuló kérelem esetén – az Nsztv. szerinti másik eljárásban jogosult dönteni. Ez a másik eljárás a jelen, valamint az NVB 17/2016. számú határozatának felülvizsgálata iránt Knk.IV.37.257/2016. szám alatt egyidejűleg folyamatban lévő eljárás.

[10] A tényálláshoz tartozik továbbá, hogy nem az időbélyegző alapján, hanem a népszavazási kezdeményezés megfelelő iratainak aláírással is ellátott átvételi elismervénye szerint Ny. I. 2016. 02. 23-án 11 óra 41 perckor, míg E. L-né 2016. 02. 23-án 11 óra 53 perckor adta át az NVI hivatalos helységében a népszavazási kezdeményezését.

A felülvizsgálati kérelem

[11] Ny. I. kérelmező az Nsztv. 29. § (1) bekezdésbe foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a 16/2016. NVB határozattal szemben, kérte a határozat megváltoztatását, az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadását. A kérelmező szerint az NVB határozata jogszabálysértő, és téves mérlegelésen alapszik. Kérte továbbá, hogy a Kúria az NVI épületében elhelyezett belső biztonsági kamera felvételeit a jelzett időszakra vonatkozóan tekintse meg és vonja a felülvizsgálati eljárás során mérlegelési körébe. Kifogásolta, hogy erre irányuló kérelme ellenére nem kapta meg az említett felvételeket, amelyek pedig kulcsfontosságúak jogorvoslati jogának gyakorlása során. A kérelmező beadványához 2 db CD mellékletet csatolt, a beadvány internetes hírportálon megjelent tényfeltáró cikkekkel és  fényképfelvételekkel is fel volt szerelve. Az NVI elnöke 2016. március 21-ei keltezéssel felterjesztette az NVI székházának bejárata előtti, valamint belső előterében elhelyezett kamerák 2016. február 23-án 4 óra 10 perc és 12 óra között rögzített képfelvételeit.

[12] A kérelmező három szempontot jelölt meg a 16/2016. NVB határozat felülvizsgálatát illetően, az alábbiak szerint:

[13] I. Véleménye, hogy törvénysértő a támadott határozat, mert olyan kérdést hitelesített, amelyben E. L-né személyes eljárásának hiánya állapítható meg.

[14] Előadta, hogy mind a biztonsági kamerák felvételei, mind pedig az ügyben keletkezett iratok (de a 17/2016. NVB határozat is) tartalmazzák, hogy az időbélyegzőnél nem E. L-né, hanem a kísérője érkeztette a népszavazási kezdeményezést, ezt követő 4 másodperc múlva Ny. I. személyesen járt el. A jelen eljárás kérelmezője a 444.hu és az index.hu hírportálokon a vonatkozó cikkekre mint új bizonyítékra hivatkozott, majd hivatkozott az Nsztv. 6. § (1) bekezdésében foglalt személyes beadás törvényi előírását értelmező Knk.IV.37.721/2015/2. számú kúriai végzésre. Álláspontja szerint mivel az érkeztetést az időbélyegzőnél nem E. L-né végezte személyesen, így nem juttatott el az NVI részére olyan kezdeményezést, amelyet az NVB a kérdés hitelesíthetősége szempontjából vizsgálhatott volna. A Kúria Knk.IV.37.721/2015/2. számú végzése alapján az NVB-nek a népszavazási kezdeményezés hitelesítését annak érdemi vizsgálata nélkül meg kellett volna tagadnia.

[15] A személyes eljárás körében a kérelmező előadta, hogy a Nemzeti Választási Irodába ő ment fel elsőként, hivatalosan az ő kezdeményezését vette át elsőként az Iroda, E. L-né csak másodikként nyújtotta be a kezdeményezését. Ezt bizonyítja az „Átvételi elismervény küldeményről” kiállított dokumentum.

[16] II. A kérelmező másodsorban előadta, hogy E. L-né súlyosan megsértette a választási eljárás alapelveit annak érdekében, hogy a kérelmezőt megelőzően elsőként nyújthassa be népszavazási kezdeményezését.

[17] A kérelmező idézett a – jelen döntés tényállásában már ismertetett – 15/1996. NVB és a Kvk.III.37.223/2016/2. kúriai határozatokból. Azok megállapításain túl a kérelmező előadta, hogy a csatolt új elektronikus és papír alapú bizonyítékok egyértelműen igazolják, hogy E. L-né és kísérője a Csoport tagjaival szándék-és akarategységben tevékenykedett 2016. február 23-án az NVI székház előterében. Előadta, hogy E. L-né népszavazási kezdeményezése nemcsak a kísérőjénél, hanem legalább egy, a Csoporthoz tartozó személynél is megtalálható volt, amelyet bizonyít az origo.hu hírportál fotósa által készített – az origo.hu hírportálon kívül több más hírcsatornán megjelent – azon fotó, amelyen ellenfényben látszik, hogy a Csoporthoz tartozó személynél lévő mappában E. L-né kezdeményezése található. A kérelmező kérte a Kúriát, hogy jelen eljárásában az origo.hu hírportálon 2016. március 7. napján megjelent cikket, az abban szereplő fényképet és annak nagyítását, mint új bizonyítékot vegye figyelembe. Mindezeken túl előadta, hogy több újságírói kérdésre E. L-né is elismerte, hogy ismeri az NVI székház előterében tartózkodó embereket (ennek alátámasztására sajtóvideókat tartalmazó internetes linkeket is megjelölt, illetve a sajtóvideót a csatolt CD is tartalmazta).
Álláspontja szerint az NVB tévesen mérlegelt, amikor nem állapította meg, hogy E. L-né szándék-és akarategységben tevékenykedett a Csoport tagjaival. A kérelmező álláspontja szerint E. L-né, kísérője és a Csoport tagja előre megfontoltan és szervezetten sértették meg a népszavazási eljárás szabályait annak érdekében, hogy E. L-né népszavazási kezdeményezését elsőként érkeztessék, és mindenki mást megakadályozzanak.

[18] A kérelmező véleménye szerint a fentiek sértik a választások tisztasága Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt alapelvét, a nyilvánvalóan rosszhiszemű és visszaélésszerű joggyakorlás a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjával ellentétes, a népszavazást kezdeményezők tekintetében pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség elve sérült. A kérelmező előadta, hogy a választási szervek intézményvédelmi kötelezettségéből (amely a népszavazás kezdeményezéséhez való jog érvényesülését hivatott elősegíteni) következik, hogy a Kúriának E. L-né népszavazási kezdeményezését a benyújtás körülményeire tekintettel törvényellenesnek kell nyilvánítania, és a hitelesítést meg kell tagadnia.

[19] III. Végezetül a kérelmező kitért arra is, hogy álláspontja szerint a 16/2016. NVB határozattal hitelesített kérdés nem egyértelmű.

[20] Abban az esetben, ha a választópolgárok által leadott szavazatokban az „igen” szavazatok kerülnek többségbe, úgy az országgyűlést semmilyen jogalkotói kötelezettség nem terhelné, márpedig a megerősítő népszavazás kizárt. A kérdés megtévesztő is, mert a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény szerint nem kell minden vasárnap zárva tartani.

[21] A kérelmező 2016. április 1-jén előkészítő iratot nyújtott be a Kúriára, amelyhez csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság tájékoztató levelét arra vonatkozóan, hogy 2016. február 23-át megelőzően a népszavazás kezdeményezésével kapcsolatosan kik jelentkeztek be az adatvédelmi nyilvántartásba adatkezelőként. E szerint három személy L. Z. G., Ny. I. és E. L-né kérte adatkezelőként való regisztrálását. A kérelmező szerint ez is azt bizonyítja, hogy a Csoport tagjai kizárólag azzal a szándékkal voltak jelen az NVI épületében, hogy E. L-nét segítsék kezdeményezése benyújtásában, amely magatartással egyidőben akadályozzák kérelmezőt népszavazási kezdeményezésének benyújtásában.

A döntés indokolása

[22] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott:

[23] I. A Kúria elsőként a népszavazási kezdeményezés benyújtásának sorrendiségével kapcsolatos problémát tekintette át.

[24] Az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése szerint „Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó.” Az Alkotmánybíróság a 31/2013. (X. 28.) AB határozatában rögzítette, hogy az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése alapján nemcsak a szűk értelembe vett népszavazáson való részvétel, hanem a népszavazás kezdeményezéséhez való jog is alapjog [indokolás 29].
Az alapjog-gyakorlás feltételeit az Nsztv. rögzítette. Az Nsztv. 6. § (1) bekezdése értelmében a kérdést személyesen vagy postai úton lehet benyújtani. Az Nsztv. 8. § (1) bekezdése az ún. párhuzamossági moratóriumot fogalmazza meg, a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint a kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés a kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig, ha pedig a kérdés hitelesítésre került, akkor a 8. § (1) bekezdés c)-g) pontja szerint a népszavazási eljárás, majd érvényes és eredményes népszavazás esetén a népszavazás kötőerejének ideje alatt.

[25] A Kúria az NVB 123/2015, 124/2015, és 125/2015. számú határozatai felülvizsgálata során – amelyek szintén a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartásával kapcsolatos népszavazási kezdeményezések tárgyában születettek – szembesült azzal, hogy az Nsztv. nem szabályozza, hogy mely (órára, percre, másodpercre lebontott) időpont tekinthető a kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedése időpontjának, mivel az Nsztv. 8. § (1) bekezdése szerint ekkor szűnik meg az ún. párhuzamossági moratórium, ekkortól adható be az újabb azonos tárgyú kérdés. Az NVB 125/2015. határozatát felülvizsgáló Knk.IV.37.718/2015/3. számú végzés rögzítette, hogy az úgynevezett párhuzamossági moratórium megszűnési időpontjának a jogalanyok számára előreláthatónak és kiszámíthatónak kell lennie. A hatályos jogi szabályozás ezt nem garantálja.

[26] Az NVB 123/2015. számú határozata az elsőként a kezdeményező kézbesítője útján érkeztetett kezdeményezésről megállapította, hogy az a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik, ezért a 124/2015. határozatában az épületbe való érkezést (és nem az érkeztetést) tekintette irányadónak a sorrendiség meghatározásakor.

[27] Az NVB 123/2015, 124/2015, és 125/2015. számú határozatai alapjául szolgáló tényálláshoz tartozik, hogy ekkor az NVI előterében még nem állítottak fel időbélyegzőt, érkeztetésnek az Nsztv. 6. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Irodánál történő érkeztetés (az iratok egyidejű átadása) számított. A fenti eseményt követően került sor az előtérben az időbélyegző rendszeresítésére.

[28] Mindezen tényállás alapján a Kúria – a jelen felülvizsgálati kérelemben is többször idézett – Knk.IV.37.721/2015/2. számú végzésében (mintegy a jogi szabályozás nem egyértelmű voltából adódóan) arra a következtetésre jutott, hogy az Nsztv. 6. § (1) bekezdésében foglalt személyes vagy postai úton történő beadást szűken kell értelmezni. „Az Nsztv. nem tartalmaz szabályt arra nézve, hogy egyéb módon, akár képviselő meghatalmazása révén is eljuttatható lenne a kezdeményezés az NVI-hez.” [indokolás II/3.]

[29] A fentiek alapján látható, hogy jogértelmezési probléma nemcsak a kúriai határozat jogerőre emelkedésének (azaz az ún. párhuzamossági moratórium megszűntének) pontos időpontja tekintetében merült fel, hanem ezt követően a benyújtás sorrendiségét meghatározó benyújtási mód vonatkozásában is. Az Nsztv. 6. § (2) bekezdése – amely kimondja, hogy a benyújtás időpontjának a kérdés NVI-nél történő érkeztetése számít – alkalmazásra került úgy is, hogy a sorrendiséget a NVI hivatalos átvételi elismervénye szerinti érkeztetés, az NVI székházába való érkezés, majd pedig az időbélyegző szerinti érkeztetés határozta meg.

[30] Az időbélyegzővel való érkeztetés és a személyes beadás problémája nem jelen ügyben merült fel elsőként. A Kúria a Knk.IV.38.083/2015/2. számú végzésében vizsgálta az NVB 138/2015. számú határozatát. Az NVB 2015. november 13-i üléséről készült jegyzőkönyve szerint a testület előtt felmerült, hogy dr. H.T.A. kezdeményező nem személyesen járt el az időbélyegzőnél, így a népszavazási kezdeményezés hitelesítése megtagadásának ez is oka lehet. Végül az NVB úgy döntött, hogy ezt a szempontot a határozatába nem veszi fel.

[31] A Kúria jelen ügy eldöntése kapcsán abból indult ki, hogy – mint a 31/2013. (X. 28.) AB határozat rögzítette – a népszavazás kezdeményezéshez való jog alapjog. Ezen alapjog gyakorlása során az ún. párhuzamossági moratórium, továbbá a sorrendiséget meghatározó benyújtási mód, valamint a személyes beadás kérdése a fentiek szerint számos értelmezési problémát vet fel. Alapjogra vonatkozó szabályt az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint csak törvény írhat elő (ezen jogszabályi környezetben ezért ragaszkodott a Kúria a Knk.IV.37.721/2015/2.számú végzésében a személyes beadás törvényi előírása szűk értelmezéséhez). Mint ahogy a jelen ügy tényállása, illetve a Knk.IV.38.081/2015. számú és a Knk.IV.38.083/2015. számú ügyek is mutatják, az időbélyegző használata az alapjog érvényesíthetőségének elsődleges eszközévé vált. Az Nsztv. 6. § (2) bekezdés értelmében „A benyújtás időpontjának a kérdés Nemzeti Választási Irodánál történő érkeztetése számít.” Az eddig vizsgált ügyekben a Kúriának nem kellett állást foglalni az időbélyegző használata és az Nsztv. 6. § (2) bekezdés szerinti érkeztetés kapcsolatáról, mivel erre vonatkozóan felülvizsgálati kérelem nem érkezett, illetve az állásfoglalást a konkrét ügyek eldöntése sem tette szükségessé. Jelen ügyben azonban meg kell jegyezni, hogy az Nsztv.-nek sem ez a szabálya sem más rendelkezése nem szól az időbélyegző használatáról, mint ahogy az időbélyegző bevezetése előtt a népszavazásra vonatkozó kezdeményezés iratainak az átvételi elismervény kiállítása szerinti időpontja volt az irányadó az Nsztv. 6. § (2) bekezdésének alkalmazásában.

[32] A Kúria tisztában van azzal, hogy a jogi szabályozásból (illetve másik oldalon a jogintézménnyel való esetleges visszaélésekből) eredő anomáliákat az NVI-nek és NVB-nek kezelnie kell, a népszavazási kezdeményezéseket az Nsztv.-vel összhangban el kell bírálni. Ugyanakkor alapjog érvényesítés nem nyugodhat belső szabályzaton, márpedig az időbélyegző szerinti érkeztetésről – mint a sorrendiséget kizárólag meghatározó benyújtási módról – jogszabály nem rendelkezik (azt a Nemzeti Választási Iroda iratkezelési szabályzatáról szóló 1/2016. (I. 29.) NVI elnöki utasítás említi).

[33] A Kúria jelen ügyben megállapította, hogy az időbélyegző szerint E. L-né (nem személyesen) 2016. 02. 23.-án 11 óra 34 perc 03 másodperckor, míg Ny. I. (személyesen) 2016. 02. 23.-án 11 óra 34 perc 07 másodperckor érkeztette a kérelmét.

[34] A fentiek mellett az is megállapítható, hogy az átvevő által aláírt és hivatalosan az NVB-hez benyújtott érkeztetés időpontja Ny. I. esetében (személyesen) 2016. 02. 23-án 11 óra 41 perc, míg E. L-né esetében (személyesen) 2016. 02. 23-án 11 óra 53 perc volt. Ezek az érkeztetési időpontok az iratok között fellelhető „Átvételi elismervény küldeményről” címet viselő dokumentumokból derülnek ki, itt az átadó és az átvevő aláírása is szerepel.

[35] A vonatkozó jogszabályi előírások, a Kúria korábbi döntései, illetve a fenti tények alapján a Kúria megállapította, hogy Ny. I. tekinthető a népszavazási kezdeményezést elsőként benyújtó személynek.

[36] II. A választási alapelvek sérelmével összefüggésben a Kúria a következőket állapította meg.

[37] A 18/2008. (III. 12.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.) szerint: „A választási eljárás alapelvei, köztük a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye kiterjed a választási eljárások minden szakaszára és az eljárások minden résztvevőjére. Így irányadó az országos népszavazási eljárás minden szakaszára az aláírásgyűjtő ív hitelesítésre való benyújtásától a népszavazás eredményének megállapításáig, és az eljárás minden résztvevőjének az eljárására.” Az Abh. arra is rámutatott, hogy „Azonban a jog formális előírásainak megfelelő kezdeményezés is jogellenessé válik akkor, ha az OVB a konkrét tényállások vizsgálata során [pl. a benyújtott kezdeményezés (kezdeményezések) elemzése, a kezdeményező eljárása, nyilatkozatai, a kérdés megfogalmazása alapján] olyan körülményeket tár fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a hitelesítési eljárás kezdeményezője nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésének megfelelően élt jogával.”

[38] Annak ellenére, hogy az Abh. meghozatalát követően az Alkotmányt felváltotta az Alaptörvény, új választási törvények születtek, az Abh. fenti megállapításai, a rendeltetésszerű joggyakorlás elve továbbra is irányadó mind a választási, mind a népszavazási eljárásokban. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja alapján a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni – többek között – a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye a Kúria népszavazási kérdéseket elbíráló gyakorlatában is rendre felhívásra kerül (lásd: pl. a Knk.IV.37.484/2013/2. számú határozatot).

[39] Jelen ügyben a kérelmező a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének a sérelmén túl a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő választások tisztasága, valamint a c) pontban szereplő esélyegyenlőség alapelvének a sérelmét is felvetette.

[40] Mint ahogy a tényállás ismertetésénél már bemutatásra került, az NVB a 15/2016. határozatában mind a választások tisztaságának megóvása, mind az esélyegyenlőség, mind a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének a sérelmét megállapította a tekintetben, hogy az NVI székházában olyan ismeretlen személyek tartózkodtak, akik nyilatkozatuk ellenére nem országos népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából érkeztek a Nemzeti Választási Irodába. A Kúria a Kvk.III.37.223/2016/2. számú végzésében továbbment, s megállapította, hogy az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményét – a 15/2016. NVB határozaton túl – az is sérti, hogy a 2016. február 23-án a Nemzeti Választási Iroda székházában tartózkodó ismeretlen személyek Ny. I. kérelmezőt akadályozták az országos népszavazás kezdeményezéséhez fűződő jogának gyakorlásában.

[41] Jelen eljárás során a kérelmező további bizonyítékot hozott fel annak igazolására, hogy a Csoport tagjai E. L-néval szándék-és akarategységben cselekedtek, a Csoport tagjai E. L-nét segítették abban, hogy elsőként nyújtsa be a kérdést, s minden további népszavazási kezdeményezőt akadályozni szándékoztak. A további bizonyítékok között megjelölték a Csoport egyik tagjánál található mappáról készült fénykép nagyítását, amelyen jól látszik, hogy E. L-né aláírásával ellátott dokumentumot tartalmaz, továbbá utaltak E. L-né sajtó-nyilatkozataira, amelyből az derült ki, hogy ismerte a Csoport tagjait.

[42] A Kúria megítélése szerint a kérelmező által megjelölt további bizonyítékok értékelése nélkül is megállapítható, hogy a Csoport tagjai (függetlenül attól, hogy szándék- és akarategységben cselekedtek-e) elősegítették azt, hogy E. L-né kísérője érjen oda elsőként az időbélyegzőhöz. A Kúria Kvk.III.37.223/2016/2.számú végzése tényként állapította meg, hogy a Csoport tagjainak akadályozó magatartása közvetetten segítette E. L-nét és kísérőjét az országos népszavazási kezdeményezésének elsőkénti érkeztetésében. Megállapította továbbá: azzal, hogy a Csoport tagjai valós beadványozói szándék nélkül együttesen tartózkodtak az NVI székházában, csökkentették a kérelmező esélyét arra, hogy szándéka szerint mielőbb oda juthasson az érkeztető bélyegző berendezéshez, ekként sérült az esélyegyenlőség alapelve.

[43] Az Abh. jelen ügyben is figyelembe veendő megállapítása szerint a rendeltetésellenes joggyakorlás megállapítására akkor kerül sor, ha annak valamilyen hátrányos következménye van (pl. mások jogainak korlátozása, csorbítása stb.). A Kúria megállapította, hogy a jelen eljárásban vizsgált esetben E. L-né időbélyegző szerinti elsőbbségét a Csoport jogellenes magatartása biztosította, függetlenül attól, hogy E. L-né ebben a jogellenes magatartásban bármilyen módon közreműködött-e vagy sem.

[44] A Kúria utal arra, hogy – amint fentebb részletesen kifejtésre került – maga a NVB is jutott olyan következtetésre a 123/2015. határozatában, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének sérelmével benyújtott kérdést nem hitelesíti, hanem – az NVI székházába való érkezést tekintette sorrendalkotó tényezőnek – és a konkrét benyújtásban másodikként érkezett kérdést vette érdemi vizsgálat alá (a 124/2015. határozatában). A Kúria megítélése szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének a sérelme jelen eljárásban is hasonló hatást vált ki.

[45] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy az Nsztv. háttérjogszabályaként alkalmazandó Ve. alapelveinek – a rendeltetésszerű joggyakorlás és az esélyegyenlőség elveinek – a sérelme miatt Ny. I. kérdését kell elsőként benyújtottnak tekintetni. A Kúria tehát e tekintetben is megalapozottnak ítélte a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat.

[46] A Kúria e körben végezetül arra utal, hogy a kérelmező által kért azon állításnak a vizsgálata, hogy E. L-né és a Csoport tagjai előre megfontoltan és eltervezetten, akarat-és szándékegységben sértették meg a népszavazási eljárás szabályait, nem ennek az Nsztv. 30. § (1) bekezdésén alapuló eljárásnak a tárgya. Köztudomású, hogy az ügyben büntető feljelentés alapján nyomozás van folyamatban, minden további tényálláselem tisztázása és jogkövetkezmény levonása abban az eljárásban történhet meg. A Kúria népszavazási ügyben a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazva nemperes eljárásban jár el, amely eljárás sajátosságai a büntetőjogi felelősség megállapításához is vezethető tényállás felderítését nem teszik lehetővé.  Az Nsztv. 29. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálati kérelem Nsztv. 30. § (1) bekezdése szerinti elbírálásához szükséges tényállás-megállapításon túl ezért a Kúria nem terjeszkedhetett.

[47] III. A Kúria e határozatának I. és II. pontjában a kérelmező formai kifogásait vizsgálta meg. Az I. pontban megállapította, hogy az Nsztv. 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti érkeztetés szempontjából elsőnek a Ny. I. által benyújtott kérdés és aláírásgyűjtő ív tekintendő, a II. pontban pedig a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás körülményei között és az esélyegyenlőség elvére tekintettel E. L-né kísérője által az érkeztetett kérdést nem lehet a versengő népszavazási kezdeményezések szempontjából figyelembe venni. Tehát Ny. I. elsőbbsége ezen az ágon is megállapítható.

[48] Mivel a Kúria a felülvizsgálati kérelem formai vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy 2016. február 23-án az ún. párhuzamossági moratórium megszűnését követően nem lehet E. L-né kérdését elsőnek tekinteni, ezért a kérelmező tartalmi vizsgálat iránti kérelme (E. L-né által benyújtott kérdés egyértelműségének vizsgálata) okafogyottá vált, azzal a Kúria érdemben már nem foglalkozott.

 

A döntés elvi tartalma

[49] Népszavazási eljárásban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét a kezdeményezés benyújtásakor is érvényesíteni kell.

 

Záró rész

[50] Az illetékekről szóló – módosított – 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a alapján a felülvizsgálati eljárás illetéke az állam terhén marad.

[51] A Magyar Közlönyben való közzétételt az Nsztv. 30. § (3) bekezdése írja elő.

[52] A jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2016. április 6.

dr. Kozma György sk. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,
dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró