Knk.IV.37.271/2017/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése

Az ügy száma: Knk.IV.37.271/2017/2.

A tanács tagjai: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,
                          Dr. Balogh Zsolt bíró

A kérelmező: Demokrata Párt
                      (1025 Budapest, Szépvölgyi út 92/C.)

A kérelmező képviselője: Dr. Németh Renáta ügyvéd
                                        (1135 Budapest, Tüzér u. 37.)

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
                        (1054 Budapest, Alkotmány u.3.)

Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2/2017. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 2/2017. számú határozatát helybenhagyja.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a Demokrata Párt törvényes képviselője útján benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében 2/2017. számú határozatával döntött. Az NVB az „Akar-e Ön előrehozott országgyűlési választást Magyarországon?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését jelzett számú határozatával megtagadta.

[2] Az NVB megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés ellentétes Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (2) bekezdésében és (3) bekezdés f) pontjában foglaltakkal. Az NVB a felülvizsgálni kért határozat indokolásában kifejtette, hogy a kérdés országos népszavazás tárgya nem lehet, mert a kérdés által érintett tárgykör a köztársasági elnök jogkörét is érinti.

[3] Egyrészt azért, mert az előrehozott választás kitűzéséhez az Országgyűlés feloszlatása vagy feloszlásának kimondása szükséges. A feloszlatás a köztársasági elnök kizárólagos jogköre. A feloszlás esetén pedig ugyancsak a választás általa való kitűzése szükséges. Ugyanakkor az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése szerint országos népszavazás tárgya csakis az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

[4] Másrészt pedig az Országgyűlés feloszlásáról eleve nem lehet népszavazást tartani az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés f) pontjában foglaltak miatt, ami ezt tiltott tárgykörök között nevesítve a megengedhetőség köréből kifejezetten kizárja.   

A felülvizsgálati kérelem

[5] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának elsődlegesen hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalára utasítását kérte. Másodlagosan pedig a határozat megváltoztatását kérte a népszavazási kérdés hitelesítése útján. 

[6] A kérelmező álláspontja szerint az NVB jogszabálysértően állapította meg, hogy a kérdésben nem tartható népszavazás. A kérdés tárgya nem a feloszlatás, hanem az előrehozott választás. A köztársasági elnöki jogkör irreleváns a kérdés jogszerűsége megítélése szempontjából, ugyanis csak a feloszlás kimondása jönne számításba. Ezt azonban azért nem lehet figyelembe venni, mert a kérdés kifejezetten nem erre irányul, hanem az új választásra.

A Kúria döntése és jogi indokai

[7] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozatlan.

[8] A Kúria először is azt vizsgálta, hogy az Országgyűlés feloszlása és az előrehozott választás között fennálló kapcsolat okszerű-e.

[9] Az Alaptörvény 2. cikk (3) bekezdése szerint:
„Az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.”

[10] Eszerint az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választást a ciklustól függetlenül is meg lehet tartani. Ebből az is következik, hogy ciklustól független (előrehozott) választást csak az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatt lehet tartani. Következésképp a feloszlás/feloszlatás és az előrehozott választás egymást feltételezi. Előrehozott választás csak feloszlás/feloszlatás nyomán lehetséges, azaz ennek követelése attól jogszerűen el nem különíthető.

[11] Ha az ellenkezőjét feltételeznénk, akkor az az Alaptörvény módosítását igényelné, ami viszont népszavazás útján az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába ütközne, mivel  „(n)em lehet országos népszavazást tartani [a)] az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”.

[12] Mivel tehát a feloszlás/feloszlatás és az előrehozott választás kérdése a fentiek szerint összefügg, a következő lépés annak vizsgálata, hogy a feloszlás kimondása, illetve a feloszlatás jogának gyakorlása lehet-e népszavazási kérdés tárgya. A Kúria mindkettő összefüggésében osztotta az NVB okfejtését.

[13] A feloszlás nyomán megtartandó előrehozott választásról rendezendő népszavazás a következők miatt jogellenes. Az Alaptörvény 3. cikk (2) bekezdése szerint az Országgyűlés kimondhatja feloszlását. Az Alaptörvény keretei között követelt előrehozott választás a feloszlás kimondását feltételező volta mellett a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés f) pontjába ütközik, mely szerint országos népszavazást az Országgyűlés feloszlásáról nem lehet tartani.

[14] A feloszlatás nyomán megtartandó előrehozott választásról rendezendő népszavazás pedig hasonlóképpen, mégpedig kifejezetten a következők miatt jogellenes. Az Alaptörvény keretei között követelt előrehozott választás a feloszlatást feltételező volta ugyanis az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésébe ütközik. Eszerint országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Márpedig az Országgyűlés feloszlatása az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés h) pontja szerint nem az Országgyűlés, hanem a köztársasági elnök kizárólagos hatásköre.

[15] Megállapítható tehát, hogy előrehozott választás csak az Országgyűlés feloszlásának kimondása vagy a köztársasági elnöknek az Országgyűlés feloszlatásáról szóló döntése nyomán történhet. Más módon nem, mert az alaptörvény-ellenes lenne. Az ezek utáni mindkét lehetséges jogszerű út esetén viszont országos népszavazás tartását az Alaptörvény külön-külön meghatározott okból kizárja.

[16] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy a hitelesítés megtagadása az NVB részéről a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 11. §-ára tekintettel jogszerű volt. Ezért a Kúria az Nsztv. 30. § (2) bekezdése alapján rendelkezett az NVB határozatának helybenhagyásáról.

Záró rész

[17] A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pont alapján rendelkezett az eljárási illeték viseléséről.

[18] A Kúria a végzéséről az Nsztv. 30. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben nyolc napon belül közleményt tesz közzé.

[19] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (2) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2017. május 23. napján

Dr. Kozma György s. k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt  s. k. bíró