Knk.IV.37.712/2016/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
v é g z é s e

Az ügy száma: Knk.IV.37.712/2016/2 .

A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó előadó bíró,  dr. Balogh Zsolt bíró

Kérelmező: Összefogás Párt

Kérelmező képviselője: dr. Ternovszky Anna ügyvéd

Kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: kérelmező

Az ügy tárgya: A Nemzeti Választási Bizottság 48/2016. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria
–  a Nemzeti Választási Bizottság 48/2016. számú határozatát helybenhagyja ;
–  megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárás illetéke az állam terhén marad.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] [A kérelmező 2016. július 22-én 24 érvényes támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból?”

[2] A kérelmezett 48/2016. számú határozatában az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. Indokolását az Nsztv. 11. §-a folytán alkalmazandó Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontjában foglalt tilalomra alapozta.

[3] A kérelmezett az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjára, a Kúria töretlen és egyértelmű gyakorlatára hivatkozással megállapította, hogy a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeket érint és mint ilyen a népszavazáshoz való jog gyakorlása szempontjából kizárt tárgykörként értékelendő. A kérelmezett utalt arra is, hogy az Alaptörvény számos számos összefüggésben nevezi meg az Európai Uniót, ezért a kérdés kapcsán  érvényes és eredményes népszavazás az Alaptörvény módosítására kötelezné az Országgyűlést, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja értelmében szintén kizárja a kérdés hitelesítését.

[4] Végül a kérelmezett határozatában utalt arra is, hogy a kérelmező elmúlt időszakban 90 alkalommal kezdeményezett népszavazást annak ellenére, hogy azok rendre ellentétesek voltak a jogszabályokkal. A részletes anyagi jogi, eljárási jogi érveléssel és kioktatással ellentétesen benyújtott kérelmezői magatartást a kérelmezett a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlással ellentétesként értékelte.

A felülvizsgálati kérelem

[5] [A kérelmező az Nsztv. 29. § (1) bekezdésében foglalt határidőben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a kérelmezett 48/2016. számú határozatával szemben, kérte a határozat „hatályon kívül helyezését”, az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.

[6] A felülvizsgálati kérelem alaptörvényi, jogszabályi megjelölést nem tartalmaz. Indokolásában a kérelmező arra hivatkozik, hogy a Kúria – ügyszámmal történő megjelölés nélküli – határozatával hitelesítette „(…) az októberben megtartásra kerülő népszavazást a letelepedési kvótáról (...)”, amelyet nem ítélt az Alaptörvénnyel ellentétesnek. A kérelmező értelmezésében így az érvényes és eredményes népszavazás szükségszerűen vezet majd ahhoz, hogy Magyarország a Lisszaboni Szerződés 50. cikk (1) bekezdése alapján kilép az Európai Unióból.

[7] A kérelmező állítása szerint kezdeményezése ezt a kilépésről szóló népakaratot célozza meg, ezért az ugyanúgy nem ellentétes nemzetközi szerződéssel mint „(…) a kötelező kvótáról való népszavazáson feltenni kívánt kérdés (...)”.

A döntés indokolása

[8] A Kúria előjáróban rögzíti azt, hogy a népszavazási kezdeményezésekkel összefüggő kérelmezetti határozatok kapcsán következetes és követhető értelmező gyakorlatot folytat abban a tekintetben, hogy a nép csak azokban a kérdésekben nyilváníthat véleményt, lényegében az Országgyűlés helyébe lépve, amelyek nem eredményezik az Alaptörvény módosítását [Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pont], illetve nem érintenek az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése szerint kizárt tárgyköröket. Ilyen kizárt tárgykörnek minősül az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tárgykör is.

[9] Ahogy arra a kérelmezett felülvizsgálni kért határozatában rámutatott (Indokolás I. pont), a  Kúria eddigi gyakorlatában több esetben állást foglalt a nemzetközi kötelezettségvállalást érintő népszavazási kezdeményezések megítélése, ezen belül Magyarországot az Európai Unióhoz fűző nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek tekintetében. Az eddigiekben nem volt olyan kérdéshitelesítési eljárás folyamatban a Kúria előtt, amely a tárgykörben a kérelmezett tilalmazó határozatát megváltoztatva, a népszavazásra feltenni kívánt kérdést a kérelmezett helyébe lépve hitelesítette volna.

[10] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében „[n]em lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről”.

[11] A Kúria a jelen esetben sem látott okot arra, hogy korábbi gyakorlatától eltérve, az Európai Unióban viselt, nemzetközi szerződéseken alapuló tagsági lét és az abból eredő kötelezettségek megváltoztatásának szándékát nyíltan felvállaló [felülvizsgálati kérelem 3. oldal, második bekezdés: „(…) az Összefogás Párt kezdeményezése ugyancsak az Európai Unióból való kilépésről szóló döntést, népakaratot célozza meg (...)”] népszavazási kezdeményezésnek utat engedjen.

[12] A Kúria mindazonáltal hivatkozik Kvk.II.37.185/2012. számú határozatára, amelyben egyértelművé tette, hogy a nemzetközi szerződéshez történő csatlakozás és az abból való kilépés eltérő döntést igényel, amely a vonatkozó szabályok eltérését is indokolja.

[13] Az Európai Unióhoz történt csatlakozást megelőzően, 2003. április 12-én megtartott országos, ügydöntő népszavazásra rendhagyó módon, a korabeli Alkotmány módosításáról szóló 2002. évi LXI. törvénnyel beiktatott 79. §-a alapján került sor, amely meghatározta egyben a népszavazás ügydöntő jellegét és annak időpontját is. Az Európai Unióhoz történt csatlakozást tehát az Alkotmány rendelete el, a kérdés súlyához mérten minden részletkérdés egyidejű meghatározásával. A Kúria ezért – szemben a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal – nem látott párhuzamot a 2003. évben a csatlakozásról szóló népszavazás és a kérelmező által feltenni szándékozott kérdés alapján megtartani kívánt népszavazás között.

[14] Az Európai Unió Tanácsának 1065/2015. számú határozatához kapcsolódó, 2016. október 2-án megtartott népszavazás eredményének logikai érvelésen alapuló lehetséges következményei nem adnak alapot arra, hogy a Kúria a kérelmezett határozatát az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjával szemben megváltoztassa és a kérelmező kérdését hitelesítse. 

[15] A kifejtettek értelmében a Kúria megállapította, hogy a kérelmezett jogszerűen és helyesen alkalmazta az Nsztv. 11. §-át, ezért határozata jogszerű volt.

Záró rész

[16] A Kúria az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a alapján – figyelemmel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-ára is – rendelkezett a felülvizsgálati eljárás illetékének viseléséről.

[17] A Kúria e végzéséről az Nsztv. 30.§ (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben nyolc napon belül közleményt tesz közzé.

[18] A jogorvoslatot az Nsztv. 30.§ (1) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2016. október 11.

dr. Kozma György sk. a tanács elnöke,
dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró,
dr. Balogh Zsolt sk. bíró