Kvk.VI.37.950/2016/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.37.950/2016/2.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező: ...

A kérelmező képviselője: dr. ... ügyvéd

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

A per tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 123/2016. sz. határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 123/2016. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Egy magánszemély 2016. szeptember 26-án kifogást nyújtott be Veszprém megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a ... című időszaki lapot kiadó ... Kft. (a továbbiakban: Kiadói Kft.) választási alapelveket és választási törvényt sértő magatartása miatt. Jogszabálysértésként megjelölte a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény  (továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját, azaz a választás tisztasága és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, továbbá a politikai hirdetés fogalmát és közzététele módját szabályozó Ve. 146. § b) pontját és a 148. § (1) bekezdését.

[2] Előadta, hogy 2016. szeptember 24-én jelent meg a ... című időszaki lap 12. oldalán egy teljes oldalas politikai hirdetés „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét” kezdettel. A hirdetésben sehol nincs feltüntetve, hogy a kifogásolt médiatartalom fizetett politikai hirdetés. A hirdetés jobb alsó sarkában a zöld mezőben szabad szemmel nem olvasható semmilyen szöveg. Csatolta az adott napon megjelent lapszámot és kifejtette, hogy a politikai hirdetés kifejezés feltüntetését a joggyakorlat ezidáig megkövetelte, annak hiányában minden esetben marasztalásra került a kiadó a Ve.148. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettség megsértése miatt. A kifogásolt tartalom az időszaki lap más média tartalmától egyértelműen nem megkülönböztethető. Az sem derült ki továbbá, hogy ki a hirdetés közlője, kinek a támogatására ösztönöz. Nem jóhiszemű és rendeltetésszerű az a joggyakorlás, ami nem vagy olvashatatlanul jeleníti meg a politikai hirdetés közlőjének, a hirdetőnek a nevét, és ahhoz, hogy ez így megjelenhessen a Kiadói Kft. tevőleges magatartása kell. Mindez a választás tisztaságának alapelvi követelményét is sérti.

[3] Utalt még a kérelmező a Kúria Kvk. V.37.849/2016/3. számú végzésére, az abban foglalt jogi okfejtésre, amely ebben az ügyben is alkalmazható, és mindezek alapján kérte, hogy a választási bizottság a Nsztv. 1. § (1) bekezdés alapján alkalmazandó Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, a b) pont alapján a Kiadói Kft.-t a további jogszabálysértéstől tiltsa el azzal, hogy a Ve. 152. § (1) bekezdés alapján kötelezze a médiatartalom szolgáltatót, hogy a határozat rendelkező részét a határozat közléséhez képest a legközelebbi számban, azaz 2016. október 1. napon tegye közzé a politikai hirdetés közlésével egyező módon, azaz a sajtótermék teljes 12. oldalán, továbbá a Ve. 152. § (2) bekezdés alapján a választási bizottság bírságot is szabjon ki.

[4] Az OEVB 6/2016. (IX.28.) OEVB határozatában a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy az időszaki lap szeptember 24-i számának 12. oldalán közzétett politikai hirdetés sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó eljárási alapelvet, mivel a politikai hirdetésből egyértelműen és nyilvánvalóan nem állapítható meg, hogy ki volt a megrendelője és az sem, hogy az kinek a támogatására ösztönöz. Azonban a beadványozó nem csatolt olyan bizonyítékot, amely alapján feltárható lenne, hogy a Kiadó Kft. magatartása vezetett az időszaki lapban megjelent kifogással érintett politikai hirdetés alapelvi rendelkezésbe ütköző megjelenéséhez, ezért a jogsértő eltiltására és ezzel kapcsolatos egyéb kérelmek tárgyában nem hozhatott érdemi döntést.

[5] A beadványozó fellebbezése folytán eljáró Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 123/2016. számú határozatával az OEVB határozatát részben megváltoztatta és megállapította, hogy a ... című időszaki lap 2016. szeptember 24-i számának 12. oldalán közzétett politikai hirdetés sérti a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztasága alapelvet, mivel tartalma alapján nem állapítható meg, hogy ki volt a megrendelője, és az sem, hogy a népszavazási kampányban kinek a támogatására ösztönöz.

[6]  A lap kiadásáért felelős Kiadói Kft. megsértette a Ve. 148. § (1) bekezdését azzal, hogy a nevezett politikai hirdetést oly módon tette közzé, hogy az nem tett eleget az azonnali felismerhetőség és más médiatartalomtól való megkülönböztetés követelményének, egyben a jogsértőt eltiltotta a további jogsértő tevékenység folytatásától.

[7] Kötelezte, hogy a határozat rendelkező részének második pontját az időszaki lap soron következő számában a jogsértő közléshez hasonló módon, annak egy teljes oldalán tegye közzé.

[8] Az indokolásában hangsúlyozta, hogy a népszavazási kampány időszakban közzétehető politikai hirdetésre vonatkozó szabályokat a Ve. tartalmazza. A 146. § b) pont rendelkezik a politikai hirdetés fogalmáról, a 148. § pedig a politikai hirdetés közzétételének szabályairól.

[9] Az NVB elsőként a jogorvoslati eljárás azon részét vizsgálta, amely annak eldöntésére irányult, hogy a politikai hirdetésnek tartalmaznia kell-e a megrendelő személyére vonatkozó információt és ha igen, akkor az ennek nem megfelelő feltüntetés kinek a felelősségére vezethető vissza. Az NVB szerint a politikai hirdetés értelemszerűen a megrendelő céljának támogatására ösztönöz, ezért egyértelműen ki kell tűnnie a megrendelő személyének ahhoz, hogy megfeleljen a jogszabályoknak, az azonnali felismerhetőség követelményének. A kifogással érintett politikai hirdetés jobb alsó sarkában lévő, a megrendelő személyére vonatkozó szöveg nem olvasható. Egyetértett a OEVB-vel abban, hogy nem felel meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, de ellentétben az OEVB határozatában foglaltakkal nem egyeztethető össze a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt a népszavazás tisztaságára vonatkozó alapelvi rendelkezéssel sem. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor utalt a Kúria Kvk.V.37.849/2016/3. számú végzésére is, kiemelve, hogy nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, mely alapján megállapítható lenne, hogy mely ok, illetve kinek, milyen magatartása vezetett az időszaki lapban megjelent kifogással érintett politikai hirdetés fentiekben leírt alapelvi rendelkezésbe ütköző megjelentetéséhez. Helyesen döntött tehát az OEVB, amikor rögzítette, hogy a jogsértő személye e tekintetben nem állapítható meg. Így a jogsértő további eltiltásának nincs helye.

[10] Az NVB ugyanakkor indokoltnak tartotta annak vizsgálatát, hogy jogorvoslati eljárás tárgyává tett politikai hirdetés eleget tesz-e a Ve. 148. § (1) bekezdésben foglalt más médiatartalomtól való megkülönböztethetőség követelményének. A politikai hirdetés nem tartalmaz utalást annak fizetett politikai hirdetés jellegére, ez által más médiatartalmaktól nem vált egyértelműen megkülönböztethetővé. Helyt álló a beadványozó azon érvelése, mely szerint a Kiadói Kft. nem a törvényi rendelkezéseknek megfelelően járt el. Ugyanakkor a nevezett sajtótermék kiadásáért felelős szervezet magatartása tételes törvényi rendelkezést sért, nem pedig alapelvet.

[11] A Ve. népszavazási eljárásban is alkalmazandó médiakampányban való részvétellel kapcsolatos 152. § (1) bekezdés szerint, ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, kötelezi a médiatartalom szolgáltatót a határozata rendelkező részének közzétételére és ezért jelen ügyben a bizottság a jogsértőt arra kötelezte, hogy a határozat rendelkező részét az időszaki lap soron következő számában a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.

[12] Vizsgálta a bizottság a bírság kiszabásra vonatkozó indítványt is. Hivatkozott a Ve. 152. § (2) bekezdésében foglaltra azzal, hogy mivel országos népszavazás során első ízben állapította meg a nevezett sajtótermék kiadója által elkövetett jogsértést, ezért bírság kiszabását nem látta indokoltnak.

A felülvizsgálati kérelem

[13] Az NVB határozatával szemben a Kiadói Kft., mint kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a határozat részbeni megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria a rendelkező rész második pontját, amely a 148. § (1) bekezdés megsértésére és a további jogsértéstől való eltiltásra, továbbá a harmadik pontját, amely a határozat rendelkező részének a megsértéssel azonos módon történő közzétételére való kötelezést tartalmazza, változtassa meg, helyezze hatályon kívül.

[14] Arra hivatkozott, hogy az NVB helytelenül alkalmazta a Ve. 218. § (1) bekezdés b) pontja szerinti további jogszabálysértéstől való eltiltást, ugyanis már az elsőfokú határozat megállapította, hogy a beadványozó a kifogáshoz nem csatolt olyan bizonyítékot, amely alapján feltárható lenne, hogy a Kiadói Kft. magatartása vezetett a kifogással érintett fizetett politikai hirdetés alapelvi rendelkezésbe ütköző megjelenéséhez. Ebből következően a jogsértő eltiltására vonatkozó és egyéb kérelmek tárgyában nem is hozott döntést.

[15]  Hivatkozott kérelmező az NVB azonos tényállás mellett hozott 84/2016. számú, 2016. szeptember 23. napján meghozott határozatára, amely ugyanígy foglalt állást a közzétett politikai hirdetéssel kapcsolatosan, és amelyet a Kúria Kvk.VI.37.885/2016/3. számú határozatával helybenhagyott, nem látva megalapozottnak a jogsértéstől való eltiltást és a rendelkező rész közzétételére vonatkozó indítványt sem.

[16] Több hasonló tényállású ügyet is felsorakoztatott emellett a kérelmező, így: a 96/216. (IX.28.) számú Kiadói Kft.-vel kapcsolatos, a 108/2016. (IX.30.) számú Média Works Zrt.-vel kapcsolatos, a 131/2016. (X.5.) ugyancsak Média Works Zrt.-vel kapcsolatos, valamint a 134/2016. (IX.5.) Modern Média Group Zrt.-vel kapcsolatos határozatokat, amely ügyekben  ugyanezt fejtette ki a választási bizottság. Sérti a jogbiztonság alapelvét, ha azonos tényállás esetén, mind a Kúria által irányadónak tekintett, mind az NVB korábbi döntési gyakorlatától eltérő határozat születik.

A Kúria döntése és jogi indokai

[17] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[18] A Kúria rögzíti, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmében a hivatkozott határozat rendelkező részének részbeni megváltoztatását arra tekintettel kérte, hogy a felülvizsgált eljárásban megállapított tényállás alapján meghozott döntés nincs összhangban az ugyanilyen tényállás mellett hozott korábbi döntésekkel, tehát az egységes joggyakorlattal.

[19] A Kúria arra mutat rá, hogy jelen ügy tényállása nem azonos a kérelmező felülvizsgálati kérelmében foglalt jogesetekben foglalt tényállással. A Kúria a Kvk.VI.37.885/2016/3. számú határozatában, de az azt megelőző alapul szolgáló Kvk.V.37.849/2016/3. számú határozatában is azt mondta ki, hogy: „A Kúriának nem áll rendelkezésére olyan adat, tény, körülmény, bizonyíték, amely alapján azt állapíthatná meg, hogy mely ok, illetve kinek és milyen magatartása vezetett a napilapban megjelent kifogással érintett fizetett politikai hirdetés alapelvi rendelkezésbe ütköző megjelentetéséhez, ezért a jogsértő eltiltására vonatkozó és az ezzel kapcsolatos egyéb kérelmek tárgyában nem hozhatott érdemi döntést”. Ebben az esetben nem volt megállapítható a hirdetés megrendelője illetve, hogy az kinek a támogatására ösztönöz.

[20] Jelen esetben a választási bizottság nem alapelvi, hanem tételes jogszabálysértést tárt fel, a Ve. 148. § megsértése kapcsán, külön vizsgálva annak (1) bekezdésében foglalt „más médiatartalomtól való megkülönböztethetőség” követelményének fennállását. Márpedig a sajtótermék a politikai hirdetést köteles oly módon közzétenni, hogy más médiatartalmaktól megkülönböztethető legyen és így azonnal fel lehessen ismerni, hogy politikai hirdetésről van szó. Az eljárás tárgyává tett politikai hirdetés nem tartalmaz utalást annak fizetett politikai hirdetés jellegére, ezért más médiatartalmaktól nem vált egyértelműen megkülönböztethetővé. A lapot kiadó Kiadói Kft. nem a törvényi rendelkezéseknek megfelelően járt el, amikor a médiatartalom politikai hirdetés jellegét nem tüntette fel, ezáltal nem felelt meg a Ve. 148. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek.

[21] Abban tért el tehát jelen ügy tényállása a kérelmező által hivatkozottaktól, hogy nem alapelvi, hanem tételes jogsértést állapított meg a bizottság, feltárva, hogy az kinek a magatartására vezethető vissza, ezért alkalmazni rendelte a határozatban írt jogkövetkezményeket. A Kúria osztotta a határozat indokait, a kérelmező által megjelölt Ve. 218. § (1) bekezdés b) pontját a döntés nem sértette, mint ahogy a Ve.152. § (1) bekezdésében foglalt egyéb jogkövetkezmény alkalmazása sem.

[22] Ezen tényállás miatt a felülvizsgálati kérelemben foglalt okból az NVB határozata nem jogszabálysértő, ezért a Kúria azt a Ve. 231. § (5) a) pontját alkalmazva helybenhagyta.

Záró rész

[23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdés értelmében nemperes eljárásban bírálta el.

[24] Az eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése alkalmazásával határozta meg és annak viselésére a költségmentesség alkalmazásáról szól 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.

[25] A Kúria döntése elleni jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdés zárja ki.

Budapest, 2016. október 11.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró