Kvk.I.37.957/2016/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.I.37.957/2016/2.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró  

A kérelmező:  Zrt. (...)

Képviselője: ügyvéd (...)

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány utca 3.)

Az eljárás tárgya: népszavazási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 131/2016. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 131/2016. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra –  10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Magyarország Kormányának kezdeményezésére a 2016. október 2. napján országos népszavazásra került sor az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésben.

[2] A kérelmező által 2016. szeptember 26-án kiadott Heves Megyei Hírlap első oldalán „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét!” kezdetű politikai hirdetés jelent meg. Dr. ... (a továbbiakban: Beadványozó)  kifogással fordult a Budapest 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (OEVB), mert azzal, hogy a politikai hirdetésen a megrendelő személye „szabad szemmel nem, vagy alig olvasható”, sérültek a választás tisztaságára és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvek.

[3] Az OEVB 10/2016. (IX. 29.) határozatában a kifogást elutasította, mert álláspontja szerint a nevezett politikai hirdetés megfelel a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 148. §-ában foglalt követelményeknek: azonnal felismerhető és más médiatartalmaktól megkülönböztethető.

[4] A Beadványozó fellebbezése folytán eljáró kérelmezett a 131/2016. számú határozatával az OVB 10/2016. (IX. 29.) számú határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a Hírlap 2016. szeptember 26-i számának első oldalán közzétett politikai hirdetés sérti a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztasága és e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket, mivel tartalma alapján nem állapítható meg, hogy ki volt a megrendelője, és az sem, hogy a népszavazási kampányban kinek a támogatására ösztönöz.

[5] A határozat indokolása szerint az OEVB helyesen érvelt akkor, amikor megállapította, hogy a politikai hirdetés nem minősül a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 46. § (9) bekezdése szerinti kiadványnak, így azon nem követelmény az impresszum feltüntetése. Ugyanakkor a népszavazási kampányban a politikai hirdetés értelemszerűen a megrendelő céljának támogatására ösztönöz, ezért abból egyértelműen ki kell tűnnie a megrendelő személyének ahhoz, hogy megfeleljen a jogszabályoknak, az „azonnali felismerhetőség” követelményének. Szemrevételezés útján megállapítható, hogy a kifogással érintett politikai hirdetés jobb alsó sarkában lévő, a megrendelő személyére vonatkozó szöveg nem olvasható. Nem felel meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének az olyan fizetett politikai hirdetés, amelyből magából egyértelműen és nyilvánvalóan nem állapítható meg, hogy ki volt a megrendelője, és az sem, hogy az országos népszavazási kampányban kinek a támogatására ösztönöz. Mindez nem egyeztethető össze a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a népszavazás tisztaságára vonatkozó alapelvi rendelkezéssel sem. Utalt a Kúria a Kvk.V.37.849/2016/3. számú határozatára.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[6] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a kérelmezett határozatának megváltoztatását, a Beadványozó kifogásnak elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kifogásolt politikai hirdetés megfelel a Ve. 148.§-ának: azonnal felismerhető és más politikai tartalmaktól megkülönböztethető. A szabad szemmel nem, vagy alig olvashatónak minősített szöveg az átlagolvasó számára jól látható. Felismerhetősége azért is nyilvánvaló, mert a kialakult politikai életben köztudomásúnak tekinthető a megrendelő személye.

A Kúria döntése és jogi indokai

[7] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.

[8] A kérelmező érintettsége ellen ható körülmények, tények nem merültek fel, azért annak részletes elemzését a Kúria mellőzte.

[9] A sajtótermékben megjelenő politikai hirdetések egyes tartalmi jegyeivel kapcsolatos elvárásokra nézve a Kúria jelen tanácsa osztja a kérelmezetti határozatban megjelölt Kúria Kvk.V.37.849/2016/3. számú végzésben foglaltakat, attól eltérni nem kíván.

[10] A politikai hirdetések közzétételének szabályait az Nsztv. 1. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Ve. 148. § tartalmazza. A Ve. 148.§ (1) bekezdése szerint a sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie.

[11] A kampány, és abban a politikai hirdetés közzétételének célja a szavazók döntésének befolyásolása, amelyben a résztvevőkre azonos törvényi követelmények vonatkoznak. [18/2008. (III.12.) AB határozat, Kfv.IV.37.359/2014/2. végzés alapján]. Nem felel meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének az olyan fizetett politikai hirdetés, amelyből egyértelműen és nyilvánvalóan nem állapítható meg, hogy ki volt a megrendelője, és az sem, hogy az országos népszavazási kampányban kinek a támogatására ösztönöz. Mindez nem egyeztethető össze a Ve. 2. § a) pontja szerinti, a választás tisztaságára vonatkozó alapelvi rendelkezéssel sem.

[12] A politikai hirdetés tartalmi elemei kapcsán a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a Kúria előtt lévő bizonyítékon nem szerepel a megrendelő személyére vonatkozó olvasható szöveg, csak a „Fizetett politikai hirdetés” látható jól.

[13] Alaptalan a felülvizsgálati kérelemnek az a hivatkozása is, hogy köztudomásúnak lehet tekinteni a megrendelő személyét, mivel a népszavazáson való részvétel és a „nem” szavazat mellett többen is kampányoltak: az országos népszavazást szervezője, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, és egyes önkormányzatok. A Ve. 148.§ (1) bekezdésén alapuló követelményekre tekintettel azonban a kérelmezőt az sem mentesítette volna a jogsértés alól, ha köztudomású lett volna a fel nem tüntetett megrendelő személye.

[14] Mindezek folytán a kérelmezett helytállóan állapította meg, hogy azzal, hogy a politikai hirdetésről nem volt egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható meg, hogy ki volt a megrendelője, és az sem, hogy az országos népszavazási kampányban kinek a támogatására ösztönözött, sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltak. Ezért a Kúria a kérelmezett határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229.§ (2) bekezdésének megfelelően nemperes eljárásban bírálta el.

[16] Az eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése alapján állapította meg, és annak viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.

[17] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2016. október 13.

dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva s.k. előadó bíró,
dr. Heinemann Csilla s.k. bíró