Kvk.II.37.968/2016/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság

Az ügy száma: Kvk.II.37.968/2016/3.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
    Dr. Rothermel Erika előadó bíró
    Dr. Márton Gizella bíró

A kérelmező: (név)
    (cím)

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
    (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.)

Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 149/2016. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (egyezer) forint mérsékelt felülvizsgálati eljárási illetéket.

E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A magánszemély kérelmező 2016. szeptember 30-án kifogást nyújtott be a Jász-Nagykun-Szolnok Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), melyben előadta, hogy 2016. szeptember 16-án a tiszaburai 1. számú szavazókörbe, mint MSZP delegáltat bejelentették. A delegálást a Helyi Választási Iroda (a továbbiakban: HVI) vezetője 13-19/1/2016. számú, majd 13-19/2/2016. számú határozatával ismételten elutasította, hivatkozva arra, hogy a kérelmező megbízatása összeférhetetlen, mivel a Területi Roma Önkormányzatban mandátummal bír.

[2] A kérelmező kifogását az OEVB 1/2016.(X.02.) számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította, hivatkozva a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 215.§ c) pontja alapján, mivel a kifogás nem tartalmazta a Ve. 212.§ (2) bekezdés d) pontjában előírt kötelező tartalmi elemet, a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját.

[3] A kérelmező 2016. október 5-én előterjesztett fellebbezését elbírálva a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2016. október 7. napján kelt 149/2016. számú határozatában az OEVB határozatát – helyes indokainál fogva – helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem

[4] A kérelmező a Kúriához 2016. október 13-án előterjesztett beadványában felülvizsgálati kérelme tárgyául az NVB 149/2016. számú határozatát megjelölve, lényegében a HVI elutasító döntésének érdemi felülvizsgálatát kezdeményezte. Álláspontja szerint a HVI jogsértő döntést hozott akkor, amikor a szavazókörbe delegálását megtagadta, mely döntést az OEVB formai okból, érdemi vizsgálat nélkül elutasított. Kérelmében jelezte, hogy ügyvédet fog megbízni képviseletével, utóbbira nézve azonban meghatalmazást nem csatolt.

A Kúria döntése és jogi indokai

[5] A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[6] A népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1.§ (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 224.§ (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A kérelmező képviseletével ügyvédet nem bízott meg, meghatalmazást nem csatolt, jogi képviselő sem aláírásával, sem ellenjegyzésével nem látta el a beadványt. A kérelmező azon írásbeli utalása, hogy „dr. ... ügyvéd urat fogom megbízni az ügy képviseletével" a jogszabály ügyvédi képviseletre vonatkozó előírását nem pótolja.

[7] A Ve. 231.§ (2) bekezdése kimondja, hogy a bírósági  felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224.§ (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. Tekintettel arra, hogy a kérelmező nem ügyvéd útján terjesztette elő kérelemét, így az nem felelt meg a tartalmi követelményeknek, a fenti jogszabály kógens előírásának.

[8] Minderre tekintettel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Záró rész

[9] A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdése és 58.§ (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt illeték viselésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.

[10] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2016. október 18.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró