Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1.113/2017. számú jelentős ügyben hozott határozatáról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. december 20.

A járásbíróság az első fokon jogerőre emelkedett ítéletével a fiatalkorú terheltet bűnösnek mondta ki összesen 19 rendbeli, különbözően minősülő lopás vétségében, garázdaság vétségében és testi sértés vétségében [Btk. 164. § (1)–(2) bekezdés], ezért őt halmazati büntetésül egy év hat hónap fiatalkorúak fogházában végrehajtandó szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra; valamint a terhelttel szemben 58.000 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el. Két sértett vonatkozásában rendelkezett az előterjesztett polgári jogi igény megítéléséről.

Elrendelte továbbá a járásbíróság által kiszabott, és egy év próbaidőre felfüggesztett tíz hónap fiatalkorúak fogháza szabadságvesztés végrehajtását.

A jogerős határozat ellen a megyei főügyészség terjesztett elő a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, a 373. § (1) bekezdés III. a) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítványt.

Indokai szerint az első fokon jogerőre emelkedett, így a Be. 259. § (1) bekezdése alapján rövidített indokolású ítélet a garázdaság vétsége és a testi sértés vétsége vonatkozásában nem tartalmaz történeti tényállást, így nem állapítható meg, hogy a terhelt bűnösségét e két bűncselekményben a bíróság milyen magatartás alapján állapította meg, így nem derül ki az sem, hogy e cselekmények minősítése megfelel-e az anyagi jogszabályoknak.

Ezért indítványozta, hogy a Kúria a járásbíróság megtámadott ítéletét helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, és megjegyezte, hogy tévedett a bíróság, amikor a garázdaság vétségét és testi sértés vétségét elkövető, a tizennyolcadik életévét már betöltött terhelttel szemben az eljárást a Be. XXI. fejezete szerinti fiatalkorúak elleni büntetőeljárás szabályait alkalmazta, mivel a kialakult bírói gyakorlat szerint, ha a terhelt fiatalkorban és felnőtt korban elkövetett bűncselekményeit egy eljárásban bírálják el, a felnőtt korúakra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

A Legfőbb Ügyészség által kiegészített felülvizsgálati indítvány alapos.

A Be. 259. § (1) bekezdésének első mondata szerint, ha a kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a határozat indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. A tényállásban azonban valamennyi, a bíróságnak az adott ügyben elbírált cselekményt le kell írnia. Jelen ügyben a járásbíróság a garázdaság vétsége és tesi sértés vétsége miatt indult újabb ügyet a már folyamatban lévő ügyhöz egyesítette, ezáltal az egy bírósági üggyé vált. E két bűncselekmény vonatkozásában a bíróság le is folytatta a bizonyítási eljárást.

Az indokolási kötelezettség felülbírálatra alkalmatlanságot eredményező elmulasztása miatt az ítélet hatályon kívül helyezése és az eljárt bíróság új eljárásra utasítása szükséges, ha a megállapított tényállás a rendelkező részbeli minősítéshez viszonyítottan nem tartalmazza hiánytalanul az anyagi jogi szempontból releváns tényeket, ezért a bűnösség helytálló megállapítása mellett nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a cselekmény minősítése, ezáltal a kiszabott büntetés törvényes-e (BH 2013.297., 2016.238.).

Ebben az ügyben is erről van szó. A járásbíróság a határozatának megszerkesztésekor elfelejtett tényállást megállapítani a garázdaság vétsége és tesi sértés vétsége vonatkozásában.

Ez azonban azt jelenti, hogy e két bűncselekmény tekintetében a bíróság egyáltalán nem állapított meg tényállást, bár a terhelt bűnösségét kimondta, és vele szemben e bűncselekmények miatt is halmazati büntetést szabott ki. Ezzel a bíróság megvalósította a Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontjában írt feltétlen eljárási szabálysértést, mert az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

Ezért a Kúria a Be. 428. § (2) bekezdése alapján a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra utasította. Iránymutatásként a Kúria – egyetértve a Legfőbb Ügyészség észrevételével – azt tartja szükségesnek megjegyezni, hogy a cselekmények egy részét már felnőtt korúként elkövető terhelttel szemben a megismételt eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni (BH 2016.268.). Felhívja továbbá a bíróság figyelmét, hogy a Be. 64/A. § (1) bekezdés c) pontja szerint a megismételt eljárást soron kívül kell lefolytatni.

A Be. 428. § (5) bekezdése szerint, ha a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a terhelt fogva van, a fogva tartás kérdésében határoz. A terhelt büntetését a büntetés-végrehajtási intézet 2017. április 26. napján foganatba vette, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi napja 2018. április 24. Ez is az eljárás soron kívüli lefolytatását indokolja.

A Kúria álláspontja szerint a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése indokolt. Egyrészt – bár az ítélet indokolásának személyi része ezt nem tartalmazza – a terhelt már a jelen ügyben elbírált cselekményeken kívül is követett el bűncselekményeket, vele szemben a járásbíróság egy év próbaidőre felfüggesztett tíz hónap fiatalkorúak fogháza szabadságvesztés végrehajtását is el kellett rendelni, továbbá jelenleg is folyik vele szemben több büntetőeljárás. Ezért alaposan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt követne el. Másrészt nem indokolt a megkezdett szabadságvesztés félbeszakítása egy, a bíróság által könnyen orvosolható eljárási hiba miatt.

Budapest, 2017. december 20.

A Kúria Sajtótitkársága