Tájékozató a Kúria Bfv.I.896/2017. számú jelentős ügyben hozott határozatáról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. december 20.

A súlyosítási tilalom megsértését jelenti, ha a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetés számát meghaladóan további büntetést szab ki.
Az ítélet rendelkező részének egyértelműen kell tartalmaznia azt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által alkalmazott joghátrányokat nem érintve, azok mellett alkalmaz további szankciót

A járásbíróság a ítéletével a IV. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csalás bűntettében, 2 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntettében, és 10 rendbeli felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében, ezért halmazati büntetésül tíz hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását két év hat hónap próbaidőre felfüggesztette.

Az ügyész a IV. rendű terhelt tekintetében az ítéletet tudomásul vette, az ítélet ellen a védője jelentett be fellebbezést a terhelt felmentéséért.

A másodfokon eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletet a IV. rendű terhelt tekintetében megváltoztatva a terhére megállapított bűncselekmények közül a társtettesként elkövetett csalás bűntettét közvetett tettesként és folytatólagosan elkövetettnek, a 2 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntettét ugyancsak közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének minősítette, és vele szemben két év közúti járművezetéstől eltiltást is kiszabott.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a súlyosítási tilalom megsértésével került sor.

Az ezen okra alapított felülvizsgálati indítvány alapos.

A Be. 354. § (1) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. Ugyanezen törvényhely (4) bekezdés e) pontja akként rendelkezik, hogy a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság nem szabhat ki az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó büntetést, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket.

Az ügyész a IV. rendű terhelt tekintetében tudomásul vette az elsőfokú bíróság ítéletét, így a másodfokú eljárásban rá nézve érvényesült a súlyosítási tilalom; vele szemben a szabadságvesztés érintetlenül hagyása mellett más büntetés nem volt alkalmazható.

A másodfokú bíróság ezt megsértve szabott ki a terhelttel szemben az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetés számát meghaladóan további büntetést, közúti járművezetéstől eltiltást.

Ezért a Kúria a jogerős határozatot a IV. rendű terhelt tekintetében a Be. 427. § (1) bekezdés c) pontja alapján megváltoztatta, és a másodfokú bíróság által törvénysértően – a súlyosítási tilalom megsértésével – kiszabott két év közúti járművezetéstől eltiltást mellőzte.

Egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.

Az ítélet rendelkező részének egyértelműen kell tartalmaznia azt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által alkalmazott joghátrányokat nem érintve, azok mellett alkalmaz további szankciót; azaz a rendelkező részből ki kell derülnie, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott joghátrányokat nem változtatta meg, a továbbit ezek mellett szabta ki, nem pedig arra „ítélte”.

Budapest, 2017. december 20.

A Kúria Sajtótitkársága