Tájékoztató a Kúria Bfv.II.942/2017. számú jelentős ügyben hozott határozatáról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. december 20.

A zsarolás sértettje az, aki a követelés teljesítése folytán a vagyoni sérelmet elszenvedi. Ha a fenyegetés a sértett képviselőjén keresztül történik, akkor a képviselő a bűncselekmény passzív alanya.

I. A terhelt bűnösségét a bíróság zsarolás bűntettének kísérletében mondta ki, és ezért vele szemben büntetést szabott ki.
II. A terhelt védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be – többek között – a terhelt bűnösségének a törvénysértő megállapítására hivatkozással.
III. A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány ebben a részében nem alapos.
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a kft. irodaházat kívánt építeni a terhelt által is lakott társasház melletti ingatlanon. A kft. képviselője és a terhelt találkozása során – amikor a már meghozott építést engedélyező határozat még nem emelkedett jogerőre – a terhelt a 14–15 millió forint értékű lakását 28 millió forint áron eladásra kínálta fel. Közölte, hogy amennyiben a kft. nem vásárolja meg, minden lehetséges eszközzel megakadályozza az építkezést: minden hatóságnál feljelenti a kft.–t az építkezés hátráltatása és ezáltal aránytalan költségek okozása érdekében. Azt is közölte, hogy amennyiben a kért vételárat megkapja, az építkezést nem fogja akadályozni, sőt a társasház többi lakóját is meggyőzi arról, hogy ne éljenek fellebbezéssel az építési engedély ellen.
A kft.–nek erős anyagi és egzisztenciális érdeke fűződött ahhoz, hogy az irodaház felépítése zökkenőmentesen, határidőben folyjon. Erre egyrészt a projekthitel folyósítása miatt volt szükség, másrészt pedig azért, mert a peres eljárások jogerős befejezéséig az ingatlan a használatba vételi engedélyt nem kaphatta meg, ezáltal az ingatlan hasznosítására nem volt lehetősége. A terhelt a kft. gazdasági érdekeit sértette. A terhelt a követelt teljes összegnek megfelelő (28 millió forint) kárt kísérelt meg okozni a kft.–nek.
Az elsőfokú és a másodfokú bíróság tévesen, egyaránt a kft. képviselőjét tekintette a zsarolás sértettjének. A Kúria ezért egyértelművé tette, hogy mind a terhelt követelésének (tényleges forgalmi érték feletti áron vegyék meg a lakását), mind pedig a terhelt fenyegetésének (ellenkező esetben megakadályozza az építkezést) címzettje a kft. volt. Amennyiben pedig a kft. teljesíti a terhelt követelését és megveszi a terhelt lakását, akkor kétségtelenül a kft. szenvedte volna el azt a vagyoni sérelmet (a bíróság által alkalmazott – elkövetéskor hatályos korábbi – Btk. szerint, kárt), amely alapján beazonosítható a vagyon elleni bűncselekményként meghatározott zsarolás sértettje. Ennélfogva a terhelt terhére megállapított bűncselekmény – egyetlen – sértettjének a kft. tekintendő. Sértett ugyanis az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette [Be. 51. § (1) bekezdés].
A terhelt a kft. – mint nem természetes személy, hanem egy gazdálkodó szervezet – sértettel szemben annak természetes személy képviselőjén keresztül támasztott követelést. A fenyegetést – amelynek lényege, hogy az súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas a megfenyegetett személyben komoly félelem előidézésére – értelemszerűen csak természetes személlyel szemben, tehát nem közvetlenül a kft.–vel, hanem „csupán” annak képviselőjével szemben alkalmazhatta. Az általa megfenyegetett személy – aki a kft. képviseletében vele tárgyalt – a zsarolás bűncselekményének ún. passzív alanyává vált. Miután az eljárásban felmerült annak a gyanúja, hogy a terhelt a fenyegetést nem csupán egy, hanem a kft. két képviselőjével is közölte, a Kúria rámutatott arra, hogy a zsarolás rendbeliségét nem érinti az, ha a fenyegetést a sértett több képviselőjével szemben is alkalmazzák, azaz, ha a bűncselekménynek több passzív alanya van.
Összegezve megállapította, hogy a terhelt tényállásban rögzített cselekménye a zsarolás bűntette kísérletének a megállapítására alkalmas, és a terhelt büntetőjogi felelősségre vonására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése nélkül került sor. Ezért a támadott ítéletet hatályában fenntartotta.

Budapest, 2017. december 20.

A Kúria Sajtótitkársága