Tájékoztató a Kúria Bpkf.II.1.712/2017. számú jelentős ügyben hozott határozatáról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. december 20.

A beadványokat tartalmuk szerint kell elbírálni. Ha a felülvizsgálati indítványt perújítási indítványként bírálják el, a bíróság a hatáskörét túllépi.

I. A törvényszék a terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében, és ezért büntetést szabott ki.
II. A terhelt „felülvizsgálati kérelem” megnevezésű indítványban azt állította, hogy jogos védelem miatt fel kellett volna őt menteni. Az ítélőtábla elutasította a „perújítási indítványt”. Ez ellen a terhelt fellebbezést jelentett be..
III. A Kúria, mint másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy terhelt beadványát tévesen bírálta el az ítélőtábla perújítási indítványként.
A terhelt kifejezetten „felülvizsgálati kérelem” megnevezésű indítványt nyújtott be  (eredetileg a főügyészséghez) azzal az indokolással, hogy jogos védelem miatt fel kellett volna őt menteni. Erre tekintettel az állapítható meg, hogy a felülvizsgálati kérelemnek nevezett beadványában felülvizsgálati eljárást kezdeményezett és egyértelműen felülvizsgálati okra hivatkozott. A Be. 416. § (1) bekezdés a) pont 3. fordulata alapján ugyanis a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor.
A rendes bíróságok gyakorlatában általánosan érvényesülő rendező elv, hogy a beadványokat a valós tartalmuk alapján kell értelmezni és elbírálni. Ennek megfelelően a beadványokat, nyilatkozatokat nem a megnevezésük, hanem a tartalmuk alapján kell megítélni és értelmezni (BH 2003.355., BH 1999.294.). Ez nem csupán a büntetőügyekben, hanem a polgári ügyekben is irányadó, ahol tételes szabály, hogy a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe [a polgári perrendtartásról szól 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. § (2) bekezdés 2. mondat, BDT 2002.612., KGD 2003.71., BH 1991.245. ind., BH 1987.176. ind.]. Az Alkotmánybíróság is ezt a rendező elvet követi: a beadványokat nem elnevezésük, hanem tartalmuk alapján értelmezve bírálja el {3227/2013. (XII. 12.) AB végzés ind. [14], 3156/2013. (VII. 24.) AB végzés ind. [14], 986/B/1999. AB határozat ind. I.1., 43/1991. (VII. 12.) AB határozat ind. II.}.
A terhelt az indítványában tehát kétségtelenül felülvizsgálati igényt jelentett be. Abban még csak utalás sincs arra, hogy perújítási eljárás lefolytatását igényelné. Amennyiben kétséges a rendkívüli jogorvoslatot kérő terhelt indítványának a tartalma, akkor a kétség eloszlatása érdekében általában célszerű az indítványozó nyilatkozatának beszerzése abban a kérdésben, hogy igényét perújítási indítványként, avagy felülvizsgálati indítványként tartja-e fenn.
Az ítélőtábla – egyezően a főügyészség indítványával – „perújítási indítvány”-ként bírálta el a valójában felülvizsgálati indítványt, és azt elutasította [Be. 413. § (2) bekezdés 1. mondat 1. fordulat]. Perújítási eljárásnak azonban kizárólag perújítási indítvány alapján van helye, amelyet ebben az ügyben senki nem terjesztett elő.
Azáltal, hogy az ítélőtábla felülvizsgálati indítvány alapján eljárva tévesen perújítási eljárást folytatott le, a hatáskörét túllépte, mert a felülvizsgálati indítvány elbírálása a Kúria kizárólagos hatáskörébe tartozik [Be. 420. § (1) bekezdés 1. mondat]. A Kúria ezért azt állapította meg, hogy a fellebbezés alapos.
A Kúria az ítélőtábla végzését – a Be. 373. § (1) bekezdés II.c) pont 1. fordulata alapján – hatályon kívül helyezte, és a perújítási eljárást megszüntette. Felhívta egyúttal az alapügyben első fokon eljárt törvényszéket arra, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványát az alapügy irataival együtt a felülvizsgálati eljárás lefolytatása végett a Kúriára terjessze fel.

Budapest, 2017. december 20.

A Kúria Sajtótitkársága