Kvk.I.38.091/2017/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.I.38.091/2017/2.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, előadó bíró; Huszárné dr. Oláh Éva bíró; Dr. Sperka Kálmán bíró

A kérelmező:

A kérelmező képviselője: Dr. Neupor Zsolt ügyvéd

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

Az eljárás tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A határozatot hozó szerv neve és száma: Nemzeti Választási Bizottság 142/2017. számú határozata

Rendelkező rész

A Nemzeti Választási Bizottság 142/2017. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2017. június 6-án, 70/2017. számú határozatával (a továbbiakban: Döntés) hitelesítette kérelmező „Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?” országos népszavazásra feltenni kívánt kérdését. A Döntéssel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmet a Kúria Knk.IV.37.558/2017/4. számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[2] A kérelmező, mint a népszavazás szervezője a Döntés jogerőre emelkedését követően összesen 22.100 darab ívet vett át a Nemzeti Választási Irodától (a továbbiakban: NVI), melyből 22.000 darab a személyi azonosítóval rendelkező választópolgárok aláírására szolgáló ív volt, 100 darab a személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgárok aláírására szolgáló ív volt.

[3] A kérelmező 2017. július 31-én vett át első alkalommal a [2] bekezdésben említett aláírásgyűjtő íveket, amely következtében az aláírásgyűjtésre nyitva álló 120 napos időtartam vonatkozásában 2017. augusztus 1-től 2017. november 28-án 16.00 óráig tartott.

[4] A kérelmező az aláírásgyűjtésre rendelkezésre álló határidő utolsó napján, 2017. november 28-án 13 óra 40 perckor, az NVB/115/-35/2017. iktatószámú iratban (a továbbiakban: Átvetéli Elismervény) foglalt nyilatkozata szerint 21.930 darab ívet nyújtott be az NVI-hoz.

[5] Az NVI az aláírásgyűjtő ívek átvételét követően elvégezte a népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatokról szóló 10/2016. (VI. 28.) IM rendelet 3. §-a szerinti ellenőrzést, és megállapította, hogy a kérelmező által átvett 22.100 darab aláírásgyűjtő ívből a törvényes határidőn belül 21.935 ívet adott vissza. Ennek következtében a kérelmező hozzá 165 aláírásgyűjtő ívet a törvényes határidőn belül nem nyújtott be.

[6] Ezt követően az NVB jogerős határozatával megállapította, hogy a kérelmező megsértette az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 19. § (3) bekezdését azzal, hogy az országos népszavazási kezdeményezés 165 darab aláírásgyűjtő ívét nem adta át a NVI-nek 2017. november 28-án 16.00 óráig.

[7] A NVB jogerős határozatával a kérelmezőt a [6] bekezdésében nevesített kötelezettség elmulasztása miatt 165.000 forint bírság megfizetésére is kötelezte. Az NVB indokolásában egyebekben utalt arra, hogy eljárása során hivatalból kellett eljárnia, és a mulasztás okainak mérlegelésére nem volt lehetősége.

A felülvizsgálati kérelem

[8] A kérelmező a jogerős határozattal szemben a törvényes határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte annak megváltoztatását akként, hogy a terhére kiszabott bírság mellőzésre kerüljön. Álláspontja szerint egyfelől a jogerős határozat megsértette a választási eljárásról szóló 2013. XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 46. § da) és dd) pontjaiban foglaltakat.

[9] Másfelől sérelmezte, hogy az NVB tévesen alkalmazta az Nsztv. 19. § (3) bekezdését, mivel a mulasztás tényét nem megfelelően állapította meg. Az NVB határozatában rögzítette, hogy az általa átvett 22.100 aláírásgyűjtő ívből 22.000 darab személyi azonosítóval rendelkező választópolgárok aláírására szolgáló, 100 darab pedig személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgárok aláírására szolgáló ív volt. Azonban azt nem jelölte meg indokolásában, hogy a hiány pontosan mely ívek esetében volt kimutatható, annak számszerűsége miként volt ellenőrizhető.

[10] Végül utalt arra is, hogy az NVB által – a bírság kiszabása körében – alkalmazott objektív felelősségi rendszert alaptörvény-ellenesnek tartja, amely miatt a felülvizsgálati eljárás befejezését követően alkotmányjogi panasszal kíván élni.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A kérelmező felülvizsgálati kérelme – az alábbiak szerint – nem megalapozott.

[12] A Ve. 46. § da) pontja alapján a választási bizottság határozata az indokolásban tartalmazza a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat. A Ve. 46. § dd) pontja szerint a választási bizottság határozata az indokolásban tartalmazza azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta.

[13] Az Nsztv. 19. § (3) bekezdésének értelmében a 19. § (1) bekezdés szerinti benyújtással egyidejűleg, de legkésőbb a 19. § (1) bekezdés szerint az aláírásgyűjtő íveik benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napján a szervezőnek valamennyi aláírásgyűjtő ívet át kell adnia a Nemzeti Választási Irodának. E kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott aláírásgyűjtő ív után ezer forint.

[14] A Kúria először a kérelmező [8] bekezdésében meghatározott hivatkozását vizsgálta. E körben megállapította, hogy a kérelmező tévesen állította, hogy a jogerős határozat indokolása nem felelt meg a Ve. 46. § da) és dd) pontjaiban nevesített tartalmi követelményeknek. Az NVB jogerős határozatában ugyanis – különös tekintettel annak [8]-[10] bekezdéseire – tételesen, részletesen tartalmazta az említett Ve. rendelkezések szerinti elemeket.

[15] Ezt követően a Kúria a [9] bekezdésben foglaltak tekintetében is rámutat arra, hogy kérelmező hivatkozása a kiszabott bírság tekintetében is alaptalan volt. A felperes ugyanis tévesen állította azt, hogy jelen ügyben jelentőséggel bírt volna annak megjelölése, hogy az aláírásgyűjtő ívek hiánya mely ívek tekintetében volt megállapítható.

[16] Az Nsztv. 19. § (3) bekezdése alapján ugyanis az bír relevanciával a bírság kiszabása körében, hogy a szervező valamennyi aláírásgyűjtő ívet – függetlenül annak típusától – átadta-e az NVI-nek, vagy sem. A bírság kiszabását illetően a választási szerveknek elegendő a mulasztás tényének megállapítása, annak objektív jellegére tekintettel egyéb körülmény vizsgálata szükségtelen. (Kvk.I.37.267/2014/2.; Kvk.III.37.262/2014/2.; Kvk.VI.37.329/2014/2.)

[17] Mivel a kérelmező az Átvételi Elismervényben foglalt saját nyilatkozata szerint is kevesebb aláírásgyűjtő ívet adott le, mint a részére átadott 22.100 ív, ezért az NVB a bírság kiszabása körében az Nsztv. rendelkezéseinek megfelelően határozott.

[18] A fentiekre tekintettel a kérelmező alaptalan bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria ezért a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával a NVB határozatát helybenhagyta.

Záró rész

[19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdésének megfelelően nemperes eljárásban bírálta el.

[20] Az eljárási illetékről a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezett.

[21] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2017. december 21.

Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, előadó bíró;
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró;
Dr. Sperka Kálmán sk. bíró