Tájékoztató
a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló szabályokról
2023. július 24-én lépett hatályba a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.), amely hatályon kívül helyezte a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvényt.
A Panasztv. rögzíti a panasz és a közérdekű bejelentés fogalmát, az ettől eltérő kérelemre, illetve bejelentésre a Panasztv. rendelkezései nem alkalmazhatók.
Panasznak olyan kérelem minősül, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. Nem minősül panasznak például a félnek a jogorvoslatok körében előadható, a bíróság/hatóság döntését vitató nyilatkozata, vagy jogi tanácsadás, jogértelmezés iránti kérelme.
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat az eljárásra jogosult szervhez (esetünkben a Kúriához), amelyet az állami szervek és a helyi önkormányzati szervek a Panasztv. szerint kötelesek elintézni, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a beérkezéstől számított 30 napon belül. Amennyiben az elintézést megalapozó vizsgálat előreláthatólag e határidőnél hosszabb ideig tart, az elintézés határideje ekkor sem haladhatja meg a 6 hónapot. A panaszost vagy közérdekű bejelentőt az elintézés várható időpontjának és a vizsgálat meghosszabbítása indokainak megjelölésével tájékoztatni kell.
Ha megállapítható, hogy a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézése más eljárás hatálya alá tartozik, a panaszos vagy a közérdekű bejelentő egyidejű értesítése mellett haladéktalanul gondoskodni kell a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervhez való áttételről.
Mellőzhető a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata. Nem vizsgálható az egy éven túl előterjesztett panasz, továbbá mellőzni kell az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés tekintetében is az eljárás lefolytatását.
Alaposnak bizonyult panasz vagy közérdekű bejelentés alapján a Kúria a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről az indokok megjelölésével a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt írásban értesíti, az írásbeli értesítés mellőzhető, ha szóban történt tájékoztatás az elintézésről, és ezt a panaszos vagy a közérdekű bejelentő tudomásul vette.
Garanciális szabály, hogy a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt. Ez alól kivétel, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és
a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merült fel,
b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott.
Az előbbi esetekben a panaszos vagy közérdekű bejelentő személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv, vagy az érintett személy részére át kell adni.
Az Alapvető Jogok Biztosa gondoskodik a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerének működtetéséről.
A Panasztv. előírja a közérdekű bejelentők védelmét. A közérdekű bejelentő számára bármilyen hátrányos intézkedés akkor is jogellenesnek minősül, ha az egyébként jogszerű lenne. Ez a rendelkezés a közérdekű bejelentéssel összefüggő hátrányos intézkedésre vonatkozik. A közérdekű bejelentőt védő szabályok közé tartozik, hogy az állam a közérdekű bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja. E támogatások tekintetében alkalmazni kell a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott feltételeket.