Tájékoztató a Kúria Kfv.V.35.188/2011. számú ügyben hozott, az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményező végzéséről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2013. május 13.

A felperes Kft. (felperes) az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal (támogató) kötött szerződés alapján, az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében - 2005. II. félévében - valósította meg projektjét. Az ebben az időszakban hatályos nemzeti szabályozás – az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa tv.) 38 § (1) bekezdésének a) pontja - szerint nem lehetett levonni a fejlesztési kiadásokkal kapcsolatos előzetesen felszámított általános forgalmi adónak (áfa) a támogatással arányos részét. Az áfa levonási tilalomra tekintettel nem a fejlesztés nettó (áfa nélküli) költsége képezte a támogatás alapját, hanem a Pénzügyminisztérium útmutatója alapján számított (áfát is tartalmazó) elszámolható költség. A támogató a projekt 207.174.606 Ft elszámolható költségének finanszírozásához, ami 18.645.714 Ft vissza nem igényelhető áfát is tartalmazott, 90.000.000 Ft támogatást nyújtott. A támogatás mértéke a szerződés szerint az összes elszámolható költség 43,44%-a volt, ebből 75% közösségi támogatás, 25% pedig úgynevezett hazai finanszírozás volt. A fejlesztési kiadások áfa elszámolása a 2005. szeptember és november havi, továbbá - következő időszakra átvihető követelésként - a 2005. december és 2006. január havi áfa bevallásokat érintette.

A felperes az Európai Unió Bírósága (Bíróság) által hozott C-74/08. számú ítélet ismeretében úgy döntött, hogy nem maradhat le nem vonható áfája, illetve a korábban le nem vonhatónak számító áfa nem maradhat a támogatás elszámolható költségének része. Ezért 2009. július 21-én átutalta a támogatónak a vissza nem igényelhető áfa-ra jutó támogatás összegét, és kérte a támogatási szerződés módosítását is. Ennek a támogató nem tett eleget, az összeget pedig visszautalta. A felperes 2009. július 22-én az adóhatósághoz - 2005. szeptember, november, december és 2006. január hónapokra - önellenőrzési bevallásokat nyújtott be, amelyekben – a C-74/08 számú ítéletre figyelemmel - kérte a korábban levonási korlátozás alá eső, mindösszesen 17.722.000 Ft áfa kiutalását és késedelmi kamatai megfizetését.

Az adóhatóság (alperes) ellenőrzéseket folytatott le, és a revíziók eredményeként hozott határozataiban a felperesi önellenőrzési bevallásokhoz képest kisebb összegben határozta meg a levonható adót, a kiutalható összegeket, és ezek után a felperes javára a jegybanki alapkamat figyelembe vételével az eredeti esedékességtől az önellenőrzés benyújtásának napjáig kamatot számított fel, illetve a felperes terhére jogosulatlan visszaigénylésnek minősülő adókülönbözeteket állapított meg, de ezek után adóbírságot nem szabott ki, késedelmi pótlékot sem számított fel. Az alperes érdemi döntéseit minden ügyben azzal indokolta, hogy a felperes a le nem vonható áfa 43,44%-át kitevő összeget támogatás formájában már megkapta, tehát ez az összeg áthárításra került. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 124/C. § (3) bekezdés a) pontja és a 124/D. § (5) bekezdése értelmében ugyanis áthárításnak minősül az is, ha az adózó - a levonási tilalomra tekintettel – a támogatást áfát is finanszírozó módon kapta meg. Arra a korábban le nem vonható áfa részre, amelyre az AVOP támogatás fedezetet nyújtott utólag, visszamenőlegesen adólevonási jog nem érvényesíthető.

Az elsőfokú bíróság ítéleteiben valamennyi felperesi keresetet alaposnak találta, és az alperes határozatait – az elsőfokú határozatokra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, az elsőfokú adóhatóságokat új eljárásra kötelezte.

A felperesi kereseteknek helyt adó jogerős ítéletek ellen alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelmek alapján eljárt Kúria 2012. március 14. napján – tárgyaláson kívül - meghozott végzésével az Európai Unió Bírósága (Bíróság) előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte az alábbi kérdésekben:

1.) Adóáthárításnak minősül-e a közösségi jog szabályai szerint az, ha az adózó – a levonási tilalomra tekintettel – a támogatást általános forgalmi adót is finanszírozó módon kapta, vagy a le nem vonható általános forgalmi adó ellentételezésére további állami támogatást kapott,

2.) ha igen, akkor ugyanez a válasz adható-e abban az esetben is, ha a támogatást az adózó nem a tagállamtól, illetve tagállami adóhatóságtól kapta, hanem ez uniós támogatásból és a tagállam központi költségvetéséből – támogatóval kötött szerződés alapján - került folyósításra,

3.) az adósemlegességen alapuló visszatérítés, a tényleges érvényesülés, az egyenértékűség, az egyenlő bánásmód elve és a jogalap nélküli gazdagodás tilalma megvalósultnak tekinthető-e akkor, ha a tagállami adóhatóság – az uniós jogba ütköző levonási joggal kapcsolatos szabályozás miatt - az adózó visszatérítési illetve kártalanítási igényét csak olyan részben illetve arányban teljesíti, amit az 1. és 2. pontok szerinti támogatás korábban nem finanszírozott?

A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig a felülvizsgálati ügy tárgyalását felfüggesztette.

Az ügy a Bíróságon C-191/12 számon vagy folyamatban, az ítélethozatal várható időpontja 2013. május 16.

Budapest, 2013. május 9.

a Kúria Sajtótitkársága