Tájékoztató a Kúria Kfv. I.35.257/2012/számú ügyben hozott, az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményező végzéséről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2013. június 6.

A felperes 2008. augusztus és szeptember hónapban repcét értékesített, melynek leszállítása és a  raktárba történő beraktározása megtörtént, ugyanakkor a vevő a vételárat nem egyenlítette ki. A vételár kiegyenlítésének elmaradása miatt a felek 2008. október 1. napján kötött megállapodásukban rögzítették, hogy a repcemagok a felperes tulajdonát képezik, azokkal a felperes jogosult kizárólag rendelkezni, a vevő azokat nem terhelheti meg, nem értékesítheti és harmadik személynek a birtokába sem adhatja. A repcemagok visszaszolgáltatásának határidejét 2008. október 10. napjában határozták meg, addig a vevő a felelős őrzés szabályai szerint volt köteles eljárni. 2008. október 10-én az áru visszaszolgáltatására azonban nem került sor, mivel azt a közraktár lefoglalta.

A felperes polgári pert indított a repcemagok kiadása iránt, a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletében kötelezte a vevőt 2263,796 tonna repcemag kiadására, ennek hiányában 1.022.783 EUR megfizetésére. Az ítélet hangsúlyozta, hogy a felek a létrejött adásvételi szerződéseket felbontották, a repcemagok tulajdonosa a felperes. Az ítélet birtokában a felperes a számlákat helyesbítette, az azokon szereplő összegeket negatív előjellel látta el és a 2009. december havi időszaki bevallásában 116.705.000 Ft visszaigényelhető adót vallott be.

Az első fokú hatóság a 2010. augusztus 26. napján kelt 4041978634 számú határozatával 48.043.000 Ft jogosulatlan visszaigénylést állapított meg, ezután 10%-os adóbírságot határozott meg. Kiemelte, hogy az ellenérték kifizetése elmaradása ellenére az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (magyar Áfa tv.) 9. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés megvalósult. A számlák  helyesbítésére ok nem volt, a felek megállapodása egy új ügyletnek minősült. Ezen túlmenően az eredeti állapot helyreállítása sem valósult meg, hiszen a repcemag kiszolgáltatása meghiúsult és az összeg sem került kifizetésre.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2011. január 25. napján kelt 4147282836 számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Nyomatékosította, hogy a felperes áfa-fizetési kötelezettsége a magyar Áfa tv. 2. § a) pontja, 9. § (1) bekezdése, 55. § (1) bekezdése alapján fennállt, a felperes és a vevő közötti ügyletek teljesültek. A számlákat 2009. decemberében nem korrigálhatta olyan módon, hogy az eredeti számlákon szereplő összegekkel egyező, de negatív előjelű számlákat állított ki. Vitatta azt a felperesi állítást is, hogy a 2008. október 1-jei megállapodás alapján ténylegesen az eredeti állapot visszaállításra került volna, hiszen a repcemagok vevő általi kiszolgáltatása elmaradt. Szerinte tévesen hivatkozik a felperes az Áfa tv. 77. § (1), (2) bekezdésében foglaltakra is, mivel ezen jogszabályhelyek az ügylet érvénytelensége jogcímén rendelkeznek az adóalap utólagos csökkentéséről,amely nem azonos a szerződés felbontásával. Kifejezetten hivatkozott arra, hogy a magyar Áfa tv. nem tartalmaz olyan rendelkezést,ami önmagában az ellenérték meg nem fizetése vagy csak részbeni megfizetése miatt az az adóalap utólagos csökkentését tenné lehetővé.

A felperes keresetét az első fokú bíróság jogerős ítéletével elutasította. Osztotta az alperesi álláspontot a termékértékesítés megvalósulása kapcsán és részletesen elemezte, hogy a felperes a magyar Áfa tv. 77., 78. §-ai alapján sem volt jogosult a számlák korrigálására, helyesbítésére. Ezen túlmenően az Áfa tv. 55. § (2) bekezdésének alkalmazását sem tartotta alaposnak.

A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset teljesítését, másodlagosan a bíróság új eljárásra és határozat hozatalára utasítását indítványozta. Hangsúlyozta, hogy a szerződés felbontásával a tulajdonjog-változás folytán a felperes vált az eladott termékek tulajdonosává, mivel az eredeti állapot helyreállítása megtörtént. Adójogi szempontból nem önálló ügylet valósult meg, hanem ez szorosan és szervesen kapcsolódott az adásvételi szerződésekhez, ugyanis nézete szerint a vevő kizárólag akkor vált volna tulajdonossá, ha a vételárat megfizeti. A felülvizsgálati kérelem kiegészítésében hivatkozott a 2006/112. EK Irányelv 90. cikk (1) bekezdésében foglaltakra, és ennek alapján állította, hogy adóalapot csökkentő magatartása jogszerű volt.

Az alperesi felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.

A Kúria a 2013. május 23-án kelt végzésével előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál az alábbi kérdésekben:

1. A 2010. december 31-ig hatályos általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 77. § (1) és (2) bekezdései összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak–e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, a Tanács 2006/112/EK irányelve (a továbbiakban: HÉA irányelv) 90. cikk (1) bekezdésében szabályozottakkal, vagyis a nemzeti áfa törvény tartalmazza-e valamennyi ott felsorolt adóalapot csökkentő esetet?

2. Amennyiben nem, nemzeti szabályozás híján jogosult–e az adózó az adósemlegesség és arányosság elvei alapján a HÉA irányelv 90. cikk (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel adócsökkentésre, amikor az ügylet teljesítését követően az ellenértéket nem kapta meg?

3. Amennyiben a 90. cikk (1) bekezdése közvetlenül hatályosul, milyen feltételek megvalósulása esetén élhet az adócsökkentés lehetőségével? Elegendő–e a helyesbítő számla kiállítása és a vevő részére történő megküldése, vagy annak igazolása is szükséges, hogy a termék ténylegesen visszakerült a tulajdonába, birtokába?

4. A harmadik kérdésre adott nemleges válasz esetén a közösségi jog alapján köteles-e a tagállam megtéríteni az adózó azon kárát, amely abból származik, hogy a tagállam nem tett eleget harmonizációs kötelezettségének, ezáltal az adózó nem élhetett az adócsökkentési lehetőségével?

5. Értelmezhető-e a 90. cikk (2) bekezdése akként, hogy a tagállamoknak lehetőségük van a teljes vagy részleges nem fizetés esetén az adóalap-csökkentésétől eltekinteni, ha igen, erről kifejezetten a tagállami jogszabálynak  tiltó formában kell rendelkeznie  vagy  szabályozás hiánya ugyanilyen joghatást vált ki?

A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig a felülvizsgálati eljárás tárgyalását felfüggesztette.