Tájékoztató a Kúria előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzéséről adatvédelmi ügyben az uniós adatvédelmi irányelv által alkalmazni rendelt nemzeti jogot illetően

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2014. április 22.

Kfv.III.37.536/2013.

A szlovák székhellyel rendelkező felperes egy olyan ingatlanközvetítői weboldalt üzemeltet, amelyen nagyrészt magyar ügyfelek magyarországi ingatlanainak hirdetései jelennek meg. Ennek keretében a felperes a hirdetői személyes adatokat is kezeli. A hirdetők panaszai folytán alperesként eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban adatvédelmi hatóság) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban Info törvény) alapján az ügyre megállapította saját joghatóságát és az Info törvény alkalmazhatóságát, mert az Info törvény hatálya minden olyan Magyarország területén folytatott adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira vonatkozik. Az adatvédelmi hatóság szerint az Info törvény alapján adatkezelésnek minősül az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatok gyűjtése is, jelen esetben az, hogy a felperes weboldalára megtörtént a személyes adatok feltöltése.

Az Európai Parlament és a Tanács a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK (1995. október 24.) irányelvének (a továbbiakban adatvédelmi irányelv) lehetséges értelmezése szerint egy tagállamban már letelepedett adatkezelő másik tagállam területén végzett adatkezelésére e másik tagállam joga csak akkor alkalmazható, ha e másik tagállamban is letelepedett.

A felperes keresete folytán eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte az adatvédelmi hatóság határozatát. Az ítélet szerint az adatgyűjtés helyének a határozat tárgyát képező panaszok esetében Magyarország minősül, nem pedig a felperes szlovákiai székhelye, mivel az Info törvény a technológiasemlegesség elvét követi. Emellett az eljárt bíróság azt is megállapította, hogy az adatvédelmi irányelv kapcsolódó 4. cikk (1) bekezdésének a.) pontja, valamint a 28-29. cikkei nem tekinthetőek olyan közvetlenül hatályos rendelkezéseknek, amelyek alapján el kellett volna tekintenie az Info törvény egyébként egyértelműen megfogalmazott előírásaitól. A székhely, telephely hiánya Magyarországon ebben az esetben – az ítélet szerint - nem vehető figyelembe felperesi érvként, mivel a magyar ingatlanokra vonatkozó adatszolgáltatást és adatkezelést is Magyarországon végezték. A hatályon kívül helyezésre az egyes tényállási elemek tisztázatlansága okán került sor.

A felperes felülvizsgálati kérelmében – többek között – azt kérte, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy nincs szükség további tényállás tisztázásra, mert az adatvédelmi hatóságnak nincs hatásköre eljárni és a magyar jogot alkalmazni egy másik tagállamban letelepedett szolgáltatóval szemben, figyelemmel az adatvédelmi irányelvre.

A Kúria számára az adatvédelmi irányelv vonatkozó rendelkezései nem kellően egyértelműek annak kérdésében, hogy az uniós adatvédelmi irányelv melyik tagállam  nemzeti jogának alkalmazását várja el. Ennek okán a Kúria az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi az alábbi kérdésekben:

  1. Értelmezhető-e az Európai Parlament és a Tanács a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK (1995. október 24.) irányelve 28. cikk (1) bekezdése akként, hogy egy tagállam területén alkalmazható a nemzeti jog rendelkezései egy olyan, kizárólag a másik tagállamban letelepedett ingatlanközvetítő weboldalt üzemeltető adatkezelővel szemben, aki e tagállam területén lévő ingatlanokat is hirdet és az ingatlan tulajdonosok továbbították személyes adataikat a weboldal üzemeltető másik tagállamban lévő adattároló, adatfeldolgozó eszközére (szerverére)?
  2. Értelmezhető-e az adatvédelmi irányelv 4. cikk (1) bekezdés a.) pontja úgy az adatvédelmi irányelv (18)-(20) preambulumbekezdése, az 1. cikk (2) bekezdése és a 28. cikk (1) bekezdése tükrében, hogy a magyar adatvédelmi hatóság a magyar adatvédelmi törvényt, mint nemzeti jogot nem alkalmazhatja a kizárólag más tagállamban letelepedett ingatlanközvetítő weboldal üzemeltetővel szemben akkor sem, ha az magyarországi ingatlanokat is hirdet és az azokra vonatkozó adatokat az ingatlantulajdonosok feltehetően Magyarország területéről továbbították a weboldal üzemeltető másik tagállamban lévő adattároló, feldolgozó eszközére (szerverére)?
  3. Van-e az értelmezés szempontjából jelentősége annak, hogy a weboldalt üzemeltető adatkezelő által nyújtott szolgáltatás egy másik tagállam területére irányul?
  4. Van-e jelentősége annak az értelmezés szempontjából, hogy e másik tagállam területéről töltötték-e fel ténylegesen e másik tagállam területén lévő ingatlanokra vonatkozó adatokat, illetve a tulajdonosok személyes adatait?
  5. Van-e jelentősége annak az értelmezés szempontjából, hogy ezen ingatlanokhoz kapcsolódó személyes adatok másik tagállam állampolgárainak személyes adatai?
  6. Amennyiben a fenti kérdésekre adott válaszokból az következik, hogy a magyar adatvédelmi hatóság eljárhat, de nem alkalmazhatja nemzeti jogát, hanem a letelepedés szerinti tagállam jogát kell alkalmaznia, akkor úgy kell-e értelmezni az adatvédelmi irányelv 28. cikk (6) bekezdését, hogy csak az adatvédelmi irányelv 28. cikk (3) bekezdésében foglalt jogosultságokat gyakorolhatja a letelepedés szerinti tagállam jogában foglaltak szerint a magyar adatvédelmi hatóság, és ezért bírság kiszabására nem jogosult?
  7. Mind az adatvédelmi irányelv 4. cikk (1) bekezdés a.) pontja, mind a 28. cikk (6) bekezdése szerinti adatfeldolgozás fogalma azonosítható-e az adatkezelés fogalmával az adatvédelmi irányelv terminológiájában?

A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig a felülvizsgálati eljárást felfüggesztette.

Budapest, 2014. április 22.

A Kúria Sajtótitkársága