Köf.5.003/2012/9. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

KÚRIA

Köf.5003/2012/9.szám

A KÚRIA
ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA

A Kúria Önkormányzati Tanácsa dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott által képviselt Veszprém Megyei Kormányhivatal indítványa alapján a dr. Gáli Mihály ügyvéd /5400 Mezőtúr, Garibaldi utca 5./ által képviselt Badacsonytomaj Város Önkormányzata /8258 Badacsonytomaj, Fő út 14./ ellen Képviselő-testület által alkotott a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 10/2010. /XII. 13./ önkormányzati rendelet 13. § /9/ bekezdése vizsgálatára irányuló nemperes eljárásban meghozta a következő  

h a t á r o z a t o t:

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete által alkotott a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló – a 20/2011. /IV.28./ önkormányzati rendelettel és a 43/2011. /XII.09/ önkormányzati rendelettel módosított – 10/2010. /XII. 13./ önkormányzati rendelet 13. § /9/ bekezdése törvénysértő, ezért azt megsemmisíti.
2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített rendelkezés a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.
3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

I.

1. A Veszprém Megyei Kormányhivatal /a továbbiakban: Kormányhivatal/ a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény /Mötv./ 136. § (2) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva az Alaptörvény 32. Cikk /4/ bekezdése alapján és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 48. §-a szerint indítványozta Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő-testülete által alkotott a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 10/2010. /XII. 13./ önkormányzati rendelet /a továbbiakban: SZMSZ/ egyes rendelkezése törvényellenességének vizsgálatát. Az indítványozó előadta, hogy Badacsonytomaj Város Önkormányzata 2011. április 27-én megtartott nyilvános ülésen megalkotta az SZMSZ módosításáról szóló 20/2011. /IV.28./ önkormányzati rendeletét /a továbbiakban: SZMSZ. mód1./, amelynek 6. §-a az SZMSZ 13. §-át /9/ bekezdéssel egészítette ki. E szabály lehetővé teszi, hogy az önkormányzati képviselő – meghatározott feltételek esetén – a képviselő-testület ülésein videokonferencia beszélgetés formájában is részt vegyen, s így szavazzon. A Kormányhivatal 2011. október 12-én a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény /a továbbiakban: Ötv./ 99. § /1/ bekezdése alapján törvényességi felhívással élt. Ebben kifejtette, hogy az SZMSZ mód1. által megállapított SZMSZ 13. § /9/ bekezdése az Ötv. 14. § /1/ bekezdésébe, 19. § /2/ bekezdés f/ pontjába ütközik, ezért kérte, hogy a képviselő-testület a soron következő ülésén a törvénysértést szüntesse meg.
Az SZMSZ 13. § /9/ bekezdését is érintően az önkormányzat a 43/2011. /XII.09/ rendeletével /a továbbiakban: SZMSZ mód2./ módosította ugyan az SZMSZ-t - korrekciókat hajtott végre - de a 13. § /9/ bekezdése lényegét tekintve változatlan maradt, azaz az önkormányzati képviselők egy részének továbbra is lehetőséget biztosít videokonferencia útján részt venni a képviselő-testület ülésén. Az SZMSZ mód2. szövegét és Badacsonytomaj Város Önkormányzatának tájékoztatását a Kormányhivatal 2011. december 28-én vette kézhez.
2. A 2012. január 1-én hatályba lépett Alaptörvény 25. Cikk. (2) bekezdés c/ pontja szerint a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a 32. Cikk (4) bekezdés szerint pedig ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.
A Bszi. 45. § (1) bekezdése értelmében a Kúrián az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a 32. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt ügyek elbírálására önkormányzati tanács működik. A Bszi. 48. § (1) bekezdés szerint pedig az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben a felette törvényességi felügyeleti jogot gyakorló fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő indítvánnyal és határidőn belül kezdeményezi.
A Mötv. 136. § /2/ bekezdése kimondja, hogy a kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát. A bírósági eljárás megindításával egyidejűleg az indítványt a kormányhivatal megküldi az érintett helyi önkormányzatnak.
A fenti jogszabályi rendelkezések alapján a Kormányhivatal 2012. január 6-án indítványozta, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa állapítsa meg, hogy az SZMSZ-nek az SZMSZ mód2. 6. §-ával módosított 13. § /9/ bekezdése az Ötv. 14. § /1/ bekezdésében és 19. § /2/ bekezdés f/ pontjában rögzített törvényi rendelkezésekkel ütközik, ezért kérte az SZMSZ 13. § /9/ bekezdésének megsemmisítését.  
3. A Bszi. 52. §-a értelmében az Önkormányzati Tanács az indítványt 30 napos határidő tűzésével megküldi a helyi önkormányzatnak az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából. Az önkormányzat állásfoglalásában kifejtette, hogy az Alaptörvény 32. Cikk /1/ bekezdés d/ pontja alapján a város Önkormányzata a helyi közügyek intézése körében, a törvény keretei között határozta meg szervezeti és működési rendjét. Az Ötv. 18. § /1/ bekezdés szerint a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. E szabályok által hozta meg az önkormányzat az SZMSZ-t és azok módosításait. Az ötv. 14. § /1/ bekezdése a képviselő-testület határozatképességéhez a települési képviselők több mint felének jelenlétet írja elő. Az érintett önkormányzat véleménye szerint a „jelen van” kifejezés nem feltétlen fizikai jelenlétet jelent. Jelen van a képviselő akkor is, ha – az SZMSZ 13. § /9/ bekezdésben szabályozott módon – képviselőtársaival kapcsolatot tud teremteni, „egymást érzékelik”. Az érintett önkormányzat szerint az Ötv. 19. § /2/ bekezdésben meghatározott személyes részvétel követelménye sem sérül, mivel videokonferencia útján a név szerinti, feltett kézzel történő szavazás ugyan úgy biztosítható, mint az, hogy a képviselőhöz kérdéseket lehessen intézni, s arra válaszolhasson. Mindennek a technikai feltételei és garanciái biztosíthatók az SZMSZ szerint. A fentiek alapján az önkormányzat úgy ítélte meg, hogy az SZMSZ 13. § /9/ bekezdése nem törvénysértő.

II.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a Kormányhivatal kezdeményezése megalapozott.  

1. Az SZMSZ – SZMSZ mód1. és SZMSZ mód2. által megállapított – 13. § /9/ bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„Az önkormányzati képviselő részt vehet a képviselő-testületi ülésen videokonferencia beszélgetés formájában is, amennyiben a következő együttes feltételek adottak:
a) a számítógépes eszközt a tanácsteremben oly módon kell elhelyezni, hogy az a jelenlévők számára jól látható legyen,
b)élő  hanggal és kameraképpel kell garantálni a képviselő  ott létét,
c) a konferenciabeszélgetésről a tanácsteremben elhelyezett számítógépes eszközök időbélyegzőjét a jegyzőkönyv mellé kell csatolni,
d) a megválasztott települési képviselőknek maximum 1/3-a az aki egyszerre ilyen módon részt vehet az ülésen.”

Az SZMSZ e szabálya nem írja elő a képviselő-testületi ülés határozatképességének megállapításához és az önkormányzati döntések meghozatalához a személyes, fizikai részvételt, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a képviselők legfeljebb 1/3-a – az SZMSZ-ben meghatározott módon – videokonferencia útján vegyenek részt a képviselő-testület ülésein.  

2. Az önkormányzati jogok gyakorlásának, az önkormányzati döntések meghozatalának elsődleges színtere a helyi önkormányzat képviselő-testülete. Az Ötv. 2. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

Az önkormányzati jogok közé tartozik az önkormányzatok szervezetalakítási szabadsága. Az Ötv. 18. § /1/ bekezdése felhatalmazza a képviselő-testületet, hogy működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatáról alkotott rendeletben határozza meg. Az önkormányzat rendeletalkotási szabadsága azonban e tárgyban sem korlátlan, a szabályokat törvény - az Ötv. - keretei között hozhatja meg. Az Ötv. 12-18. §-ai szólnak a képviselő-testület működéséről. E szabályok garanciális rendelkezések annak érdekében, hogy az Ötv. 2. §-ában megfogalmazott követelmények – a helyi közügyek demokratikus módon történő intézése, a széleskörű nyilvánosság garantálása - megvalósulhassanak.

3. Az Ötv. 14. § /1/ bekezdése értelmében „A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.” A képviselők képviselő-testületi ülésen való jelenléte – ahogy a Kormányhivatal is hivatkozik rá – szorosan kapcsolódik az Ötv. 12. § /3/ bekezdésébe foglalt főszabályhoz, amelynek értelmében „a képviselő-testület ülése nyilvános”. A nyilvánosság az ülésen megjelent képviselők munkájára vonatkozik, arra, hogy a településen lakó választópolgárok, vagy bárki más figyelemmel kísérhesse az önkormányzati döntéshozatalt. A települési képviselők szempontjából mindez kötelezettséggel jár. Az ötv. 19. § (2) bekezdés f/ pontja értelmében a települési képviselő „köteles részt venni a képviselő-testület munkájában”. Mindezen szabályok alapján megállapítható, hogy az Ötv. a települési képviselő személyes részvételét és így jelenlétét írja elő a képviselő-testületi üléseken. E személyes részvétel nem váltható ki videokonferenciával, távszavazással vagy más módon; az Ötv. sem a 18. § /1/ bekezdésében sem más rendelkezésében nem ad felhatalmazást ilyen tárgyú önkormányzati rendeletalkotásra. Egy esetleges videokonferenciával egybekötött képviselő-testületi ülés garanciális szabályait – mivel az önkormányzat képviselő-testülete közhatalmat gyakorol – törvénynek kellene tartalmaznia, ilyen tárgyú törvényi szabályozás azonban nincs.

Az indítványozó Kormányhivatal hivatkozott az Alkotmánybíróság 369/E/2009. AB határozatára. E döntésében az Alkotmánybíróság – bár nem önkormányzati rendelet vizsgálata kapcsán, de általános érvénnyel – kifejtette, hogy (akár az országgyűlési, akár a helyi önkormányzati) képviselő-testületi üléseken a jogi szabályozás által előírt jelenlét szűken értelmezendő: „a testületi szerv ülésén való fizikai jelenlétet jelenti”. Ez irányadó a szavazásnál is, „az ülésen való részvétel hiányában a szavazati jog nem gyakorolható”(ABH 2009, 2722.).

4. A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő-testülete által alkotott a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló – a 20/2011. /IV.28./ önkormányzati rendelettel és a 43/2011. /XII.09/ önkormányzati rendelettel módosított – 10/2010. /XII. 13./ önkormányzati rendelet 13. § /9/ bekezdése ellentétben áll az Ötv. 14. § /1/ bekezdésével és 19. § /2/ bekezdés f/ pontjával, ezért e rendelkezést a Bszi. 55. § /2/ bekezdés a/ pontja alapján megsemmisítette.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 55. § /2/ bekezdés b/ pontja szerint elrendelte határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített rendelkezés a Bszi. 56. § /2/ bekezdés alapján a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.
A Kúria egyben  a Bszi. 55. § (2) bekezdés c) pontja alapján  elrendelte, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

Budapest, 2012. április 26.

Dr. Kalas Tibor sk. az Önkormányzati Tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró
Dr. Marosi Ildikó sk. bíró