Köf.5.005/2012/6. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

KÚRIA

Köf.5005/2012/6.szám

A KÚRIA
ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Pécsi Törvényszék által indítványozott helyi önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban a Dr. Halmos Péter ügyvéd /Képv.: Dr. Halmos Ügyvédi Iroda,; 7621 Pécs, Mária u. 29./ által képviselt Mohács Város Önkormányzatának /7700 Mohács, Széchenyi tér 1./   közterület-használatról szóló 19/1995. /VI. 19./ rendelete ellen előterjesztett indítvány alapján meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Mohács Város Önkormányzatának a közterület-használatról szóló 19/1995. /VI.19./ rendelete 3. § /2/ bekezdés r) pontja törvényellenes, ezért e rendelkezést megsemmisíti.

2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy  Mohács Város Önkormányzatának a közterület-használatról szóló 19/1995. /VI.19./ rendelete 3. § /2/ bekezdés r) pontja a Pécsi Törvényszék előtt folyamatban lévő  6.K.20.858/2011. számú és 6.K.21.415/2010. számú ügyekben, továbbá valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben  nem alkalmazható.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített rendelkezés a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.

4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy határozatát – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – Mohács Város Önkormányzatának a közterület-használatról szóló 19/1995. /VI.19./ rendeletével azonos módon hirdessék ki.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

1. A Baranya Megyei Bíróság a 6.K.20.858/2011/8. számú végzésében a tárgyalását felfüggesztette és az Alkotmánybírósághoz fordult Mohács Város Önkormányzatának a közterület-használatról szóló 19/1995. /VI.19./ rendelete /a továbbiakban: Ör./ 3. § (2) bekezdés r) pontja alkotmány-és törvényellenességének utólagos vizsgálatát kezdeményezve. Az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontja értelmében közterület-használati engedélyt kell beszerezni „közterületen lévő műtárgyakon (pl. villanyoszlop, kandeláber) elhelyezett hirdetőberendezésre, transzparensre, reklámhordozó eszközre”.

Az alapul fekvő ügyben a Jobbik Magyarországért Mozgalom felperes Mohács Város Önkormányzata alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ellen indított pert. A felperes a 2010. évi önkormányzati választás kampánya során – mint jelölő szervezet – több alkalommal 18 db. 1 m2 nagyságú választási plakátot helyezett ki közterületre, amellyel a jelöltjét kívánta népszerűsíteni. A kihelyezésre az alperes engedélye nélkül került sor. Az alperes véleménye szerint a közterület-használat ezen formája engedélyköteles. A felperes a Baranya Megyei Bíróságtól az alperes 1738-3/2009. számú határozatának hatályon kívül helyezését kérte, mely határozattal az alperes helybenhagyta Mohács Város polgármestere azon határozatát, amellyel a felperest  használati díj megfizetésére kötelezte az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontja, 14/A. § /1/ bekezdése és 16. § /1/ bekezdése alapján. A felperes keresetében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 42. § /2/ bekezdése alapján helyezte ki a plakátot, így ahhoz engedély nem kellett és ahhoz díjfizetési kötelezettség sem kapcsolódhat.

A Baranya Megyei Bíróság az Alkotmánybíróságtól azt kérte, hogy állapítsa meg az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontjának alkotmányellenességét, mert közterület-használati engedély beszerzéséhez köti a közterületen lévő műtárgyakon a transzparens elhelyezését. Véleménye szerint  az Ör. megjelölt rendelkezése ellentétes a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 42. §-ával, továbbá sérti a gyülekezési jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát. A Ve. 42. § (1) bekezdése értelmében a választási kampány végéig a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül előállíthatnak plakátokat, a /2/ bekezdés értelmében pedig a plakát – a /3/-/6/ bekezdésben meghatározott kivételekkel - korlátozás nélkül elhelyezhető.

A Baranya Megyei Bíróság álláspontja szerint az alapul fekvő ügyben a választási kampány során a jelölő szervezet és a jelölt által kihelyezett választási plakátok a korlátozás nélkül elhelyezhető kampány-plakátok közé tartoznak. Ezáltal az Ör.-nél magasabb szintű jogszabály, a Ve. határozza meg azokat az eseteket, amikor az önkormányzat hozzájárulása szükséges plakát kihelyezéséhez. Emiatt az önkormányzatnak nincs felhatalmazása arra, hogy valamennyi közterületen lévő műtárgyra plakát kihelyezését engedélyhez kösse, sem arra, hogy ezekért közterület-használati díjat követeljen. Az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontja nem határozza meg, hogy alkalmazásában mi minősül „transzparensnek”, így állt elő az a helyzet - véli a normakontrollt kezdeményező  bíróság -, hogy minden esetben engedély kell, amikor a közterületen lévő műtárgyon elhelyezett hirdetőberendezésre, transzparensre, reklámhordozó eszközre is közterület-használati engedélyt kell beszerezni.

2. A Baranya Megyei Bíróság az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontját érintően egy másik, a 6.K.21.415/2010/3. számú ügyben is felfüggesztette az eljárást és normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Ezen ügy tényállása szerint a felperes demonstrációt jelentett be a Mohácsi Rendőrkapitányságon a Polgármesteri Hivatal elé. A demonstráció során 1 db. 4 m2 nagyságú vászon alapanyagú felületet feszített ki „Csalás történt a városházán? Igazságot a Trianon-emlékmű kapcsán!” felirattal. Az önkormányzat a felperest közterület-használati díj megfizetésére kötelezte, mivel úgy vélte, hogy a transzparens közterületen való kifeszítéséhez az önkormányzatnak, mint a közterület tulajdonosának az engedélyére lett volna szükség az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontja alapján. A Baranya Megyei Bíróság kérelmében előadta, hogy az Ör. vizsgálni kért rendelkezése sérti a gyülekezési jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát, továbbá a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvénnyel /a továbbiakban: Gytv./ is ellentétes. A Gytv. tartalmazza a közterületen tartandó rendezvénnyel kapcsolatos bejelentési kötelezettséget. A Gytv. 6. §-a szerint  közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak kell bejelenteni. Az indítványozó bíróság szerint az Ör. megtámadott rendelkezése a Gytv.-ben szabályozott gyülekezési jogot sérti azzal, hogy a Gytv. 6. §-án túlmenően  a véleménynyilvánítást és a gyülekezést további feltételhez, közterület-használati engedély beszerzéséhez köti. Ezért kérte az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontja megsemmisítését.

3. 2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 25. cikk c) pontja szerint a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény /a továbbiakban Bszi./ 24. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Kúria dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény /a továbbiakban: Abtv./ 73. § /2/ bekezdés alapján a bírósághoz kell áttenni 2012. január 1-ét megelőzően bíró által előterjesztett olyan indítványt, amely előtte folyamatban lévő ügy elbírálása során alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban önkormányzati rendelet vizsgálatára irányult, és az indítvány tartalmában önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állítja. A Bszi 196. § /2/ bekezdése szerint „Az Alkotmánybíróságra a bíró által 2011. december 31-éig benyújtott indítványok elbírálása során a Kúrián működő önkormányzati tanács az Alkotmánybíróság által áttett indítvány beérkezését követő 30 napon belül határidő tűzésével felhívja a bírót az indítványnak az e törvényben meghatározottak szerinti kiegészítésére.” Ennek megfelelően a Kúria Önkormányzati Tanácsa 2012. január 30-án felhívta a kérelmezőt. A Pécsi Törvényszék a 6.K.20.858/2011/12. és a  6.K.21.415/2010/9. sorszámú végzésében indítványát fenntartotta, kérte a támadott önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. Az Ör. által megsértett jogszabályhelyként a Ve. 42. § /1/ bekezdését jelölte meg. A Kúria eljárását ennek alapján folytatta le, figyelembe véve az indítványozó esetében az időközben bekövetkezett törvényi jogutódlást is.

A Kúria felhívására az érintett önkormányzat is kifejtette álláspontját. Véleménye szerint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § /1/ bekezdése felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokat rendezze. Felhatalmazást ad az önkormányzat számára a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § /1/ bekezdése is, amely szerint szabálysértési tényállást az önkormányzat rendelete is megállapíthat. Végül álláspontja szerint az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § /1/ bekezdése arra ad felhatalmazást, hogy közterület-használatra vonatkozóan jogszabály az építési szabályoktól eltérően is rendelkezhet. Az érintett önkormányzat véleménye, hogy az Ör. megfelelő törvényi háttér és jogszabály-alkotási felhatalmazás alapján született.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Baranya Megyei Bíróság 6.K.20.858/2011/8. számú végzése és a 6.K.21.415/2010/3. számú számú végzése alapján indult eljárásban az ügyeket a Bszi. 48. § (5) bekezdése alapján – az indítványok összefüggő tárgyára tekintettel – egyesítette.

II.

Az indítványok megalapozottak.

1. A Baranya Megyei Bíróság 6.K.20.858/2011/8. számú végzése az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontjának a Ve. 42. §.ával való ellentét vizsgálatára irányult.

A Ve. VI. Fejezete a választási kampány szabályait tartalmazza. A kampány szabályai közvetlenül kapcsolódnak  a választójog, mint politikai alapjog gyakorláshoz.  A Ve. 3. §-a az alapelvek között is szól a választási kampányról. E szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk – többek között – az önkéntes részvételt a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban. A kampányszabályok betartása összefüggésben áll a választások tisztaságának megóvása, illetve a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség Ve. 3.-ában meghatározott elveivel is.

A Ve. 42. §-a a kampányszabályok között szól a választási plakátok készítéséről, elhelyezéséről, az ezzel kapcsolatos hozzájárulásról, tilalmakról. A jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségét és a választói akarat felszínre hozatalát is szolgálja a Ve. 42. § /1/ bekezdése, amikor kimondja, hogy „A választási kampány végéig a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát engedély és bejelentés nélkül előállítható.”, illetve a Ve. 42. /2/ bekezdése, amikor főszabályként „engedélymentességet” deklarál: „Plakát – a /3/–/6/ bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető”. E szabályok – beleértve a plakátelhelyezésre vonatkozókat is – azt a célt szolgálják, hogy a jelölteket és a jelölő szervezeteket a választópolgárok minél szélesebb körben megismerhessék. A plakátkihelyezés – főszabályként rögzített – „engedélymenetessége” pedig az esélyegyenlőség alapelvével áll összefüggésben.

A jelen ügyben vizsgált Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontja a közterületen lévő valamennyi műtárgyon elhelyezett hirdetőberendezésre, transzparensre, s reklámhordozó eszközre közterület-használati engedély beszerzésének kötelezettségét írja elő, kivételt sem a műtárgy jellege, tulajdona, sem pedig az elhelyezés ideje, időszaka tekintetében nem teremt. A Ve. 42. §-ában szabályozott „plakát” elhelyezése a választási kampányban a politikai hirdetés vagy politikai reklám célját szolgálja, ezáltal a kampány során kihelyezett plakátra is vonatkozik az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontja. Ezt támasztja alá a Kúra normakontroll eljárásának alapjául szolgáló egyedi ügy tényállása is.

A Ve. 42. § /3/-/6/ bekezdései a választási kampányban a korlátozás nélküli plakátelhelyezés alól kivételeket állapítanak meg. Így a /3/ bekezdés értelmében „Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.” A /4/ bekezdés önkormányzati rendeletben foglalt tilalom felállítására ad felhatalmazást műemlékvédelmi és környezetvédelmi okból, illetve kimondja, hogy állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. A Ve. 42. § /5/ bekezdése kimondja, hogy a választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni, míg a /6/ bekezdés a plakát-elhelyezés módját szabályozza azzal a kötelezettséggel, hogy a plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani.

Megállapítható, hogy az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontjában szabályozott műtárgyakon a választási kampányban elhelyezett plakát, nem tartozik a Ve. 42. § /3/-/6/ bekezdéseiben meghatározott kivételek alá: az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontja a műtárgyakon /pl. villanyoszlop, kandeláber/, s nem épület falára vagy kerítésére elhelyezett plakátra vonatkozik; az Ör. e rendelkezése nem tilalmat fogalmaz meg, hanem engedélyezési kötelezettséget ír elő; illetve az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontja szerint elhelyezett plakát nem tekinthető önálló hirdetőberendezésnek sem.

Mindezekből következően a Ve. 42. § /2/ bekezdésében foglalt korlátozás nélküliség – „engedélymentesség” –  alkalmazandó a választási kampány során a műtárgyakon lévő hirdetőberendezésen vagy reklámhordozó eszközön elhelyezett plakátra /politikai hirdetésre/. Azzal, hogy az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontja ebben a körben is közterület-használati engedély beszerzését írja elő, szemben áll a Ve. 42. § /2/ bekezdésével, azaz az Ör. e rendelkezése ellentétes más jogszabállyal.

2. A Baranya Megyei Bíróság 6.K.21.415/2010/3. számú végzése az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontjának a Gytv. 6. §-ával való ellentét megállapítására irányult.

A Gytv. is politikai alapjogot szabályoz: a gyülekezési szabadságot. A gyülekezési jog – ahogy az indítványozó bíróság is megállapítja – a véleménynyilvánítási szabadság része, a kommunikációs alapjogok közé tartozik. A Gytv. ezen jog érvényesülésének kereteit határozza meg. A Gytv. 6. § a közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz történő bejelentéshez köti, a 7. § pedig azt szabályozza, hogy az írásbeli bejelentésnek mit kell tartalmaznia. A Gytv. e szabályai, de a Gytv. más rendelkezései sem tartalmaznak felhatalmazást önkormányzati rendeletalkotásra a gyülekezés további feltételhez kötését illetően, a gyülekezés pedig – magasabb jogszabály – a Gytv. által szabályozott tárgykör. Ezáltal az az önkormányzati rendelkezés, amely a gyülekezéshez való politikai alapjog gyakorlása során e jogukkal élők által – tiltakozásuk jeléül - kifeszített feliratot közterület -használati engedélyhez és közterület-használati díjfizetéshez köti, szemben áll a Gytv.-el.   Az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontja tehát ebben a vonatkozásban a Gytv.-el került ellentétbe.

3. Az érintett önkormányzat jogi képviselője az  Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontja törvényességének igazolása körében hivatkozott arra, hogy  az Ötv. 16. § /1/ bekezdése felhatalmazza az önkormányzatokat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére. Megállapítható, hogy az adott kérdést törvény rendezi: mind a Vet. mind a Gytv.  az adott tárgykört érintően tartalmaz szabályokat, az önkormányzat ún. eredeti jogalkotói jogköre erre a tárgykörre nem terjed ki. Hivatkozott a jogi képviselő az Sztv. 1. § /1/ bekezdésére is, amely szerint szabálysértési tényállást az önkormányzat rendelete is megállapíthat. A Sztv.-t 2012. április 15-ei hatállyal hatályon kívül helyezte a szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 254. § /1/ bekezdés a) pontja, azonban a 252. § /1/ bekezdése a folyamatban lévő ügyekben az Sztv.-t rendeli alkalmazni. Az Sztv. 1. § /1/ bekezdése szerint az önkormányzat rendeletben valóban szabálysértéssé nyilváníthat meghatározott magatartásokat, ez azonban nem vonatkozik a Ve. vagy a Gytv. által szabályozott magatartásokhoz kapcsolódó szabálysértés önkormányzati megállapítására. Végül megállapítható, hogy a jogi képviselő által hivatkozott Étv. 54. § /1/ bekezdése sem ad felhatalmazást a Ve. illetve a Gytv. szabályait felülíró önkormányzati rendeletalkotásra.

Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontja - e határozat indokolásának II/1. és II/2. pontjában foglaltak szerint a Ve. és a Gytv. szabályaival ellentétesen – az adott tárgykört érintően rendeletalkotási jog hiányában rendelkezett.

4. Az Alaptörvény 32. Cikk /3/ bekezdése szerint az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. A Bszi. 55. § /2/ bekezdés a/ pontja szerint ha az önkormányzati tanács megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik, az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontja ellentétben áll a Ve. 42. § /2/ bekezdésével és a Gytv.-el, ezért az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontját megsemmisítette. A Bszi. 56. § /2/ bekezdése szerint a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon hatályát veszti.

A Kúria bírói kezdeményezés alapján járt el. A Bszi. 56. § /5/ bekezdése szerint, ha az önkormányzati tanács bírói kezdeményezés alapján semmisíti meg az önkormányzati rendeletnek a bíróság előtt folyamatban lévő ügyben alkalmazandó rendelkezését, az önkormányzati rendelet megsemmisített rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben. Erre tekintettel a Kúria az Ör. 3. § /2/ bekezdés r) pontjának alkalmazási tilalmát rendelte el a jelen eljárása alapját képező Pécsi Törvényszék előtt folyamatban lévő 6.K.20.858/2011. számú és 6.K.21.415/2010. számú ügyekben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.

A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele a Bszi. 55. § /2/ bekezdés b) pontján alapul. A Kúria egyben  a Bszi. 55. § /2/ bekezdés c) pontja alapján  elrendelte, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

Budapest, 2012. április 16.

Dr. Kalas Tibor sk. az Önkormányzati Tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró
Dr. Marosi Ildikó sk. bíró