Köf.5.011/2012/7. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

 

KÚRIA

Köf.5011/2012/7.szám

A KÚRIA
ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Dr. Horváth Zsuzsanna jogtanácsosa által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatal (1056 Budapest, Váci utca 62-64.), a Dr. Huszár Andrea jogtanácsos által képviselt Budapest Fővárosi VI. kerület Terézváros Önkormányzata (1067 Budapest, Eötvös utca 3.) képviselő-testületének az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 20/2009. (VI. 29.) rendelete egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatára irányuló indítványa alapján, nemperes eljárásban meghozta a következő

h a t á r o z a t o t :

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 20/2009. (VI. 29.) rendelete 3. § (3) bekezdés b) pontja, valamint 3. § (4) bekezdése törvényellenes, ezért azokat 2012. június 30. napjával  megsemmisíti.

2. Ezt meghaladóan az indítványt elutasítja.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli a határozata Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített rendelkezések a határozat közzétételét követő napon vesztik hatályukat.

4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon történő közzétételét.
A határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

1. A Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: érintett Önkormányzat) megalkotta a többször módosított, az üzletek éjszakai nyitva tartásáról szóló 29/2009. (VI. 29.) rendeletét (a továbbiakban: Ör.). Az Ör. hatályát kiterjesztette valamennyi, az érintett Önkormányzat közigazgatási területén működő valamennyi üzletre, kivéve a kereskedelmi szálláshely-szolgáltató és annak részeként, valamint az üzemanyag kereskedelmi töltőállomásokon üzemeltetett kereskedelmi és vendéglátó egységeket. Az érintett Önkormányzat rendeletében az üzletek éjjel 22 óra és hajnali 6 óra közötti időben két feltétel együttes teljesülésétől tette függővé a nyitva tartás engedélyezését: az üzlettel egy épületben lévő ingatlanok tulajdonosainak és lakóinak hozzájárulásától, valamint az üzlet által kibocsátott zajszint szakértő által igazolt mértékétől. Az éjszakai nyitva tartás tárgyában a képviselő-testület Jogi Bizottsága dönt. Az engedélyt a Jogi Bizottság visszavonja, amennyiben annak feltételei nem állnak fenn és a visszavonástól számított egy évig az üzlet nem működhet az éjszaka folyamán. Az Ör. mindemellett tilalmazza az éjszakai alkoholtartalmú italok forgalmazását is.

2. Az Indítványozó a 30BP-337/1/2011. számú, 2011. március 28-án kelt törvényességi észrevételében az Ör. módosítására hívta fel az érintett Önkormányzatot. Az érintett Önkormányzat – leszámítva az éjszakai nyitva tartást engedélyező önkormányzati szerv kérdését – nem osztotta az Indítványozó álláspontját és az Ör.-t hatályában fenntartotta.

3. Az Indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, és kérte az Ör. hatályára, az engedélyezési eljárásra, az Ör.-ben kialakított feltételrendszerre, a döntéshozatal módjára, valamint az engedély visszavonására vonatkozó rendelkezéseinek alkotmányossági felülvizsgálatát és megsemmisítését. Álláspontja szerint az érintett Önkormányzat az Ör.-ben egy önálló engedélyezési eljárást alakított ki az éjszakai nyitva tartás kérdésének megítélésére, amellyel túlterjeszkedett a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Ker.tv.) 6. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazáson. E mellett az Ör. a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvénybe (a továbbiakban: Társasházi tv.) ütközően biztosítja az üzletek környezetében élő lakó- és tulajdonosi közösség számára a joggyakorlást.

4. Az érintett Önkormányzat - jogi képviselője útján, a Bszi. 52. §-án alapuló felhívásra — határidőben terjesztette elő állásfoglalását, amelyben vitatta a törvénysértések fennálltát. Állásfoglalásában is fenntartott álláspontja értelmében az Ör. megalkotásának célja végső fokon a kerületi lakosok Alkotmányban és Alaptörvényben is védett egészséges környezethez való jogának, valamint a testi és lelki egészséghez fűződő alapjogának védelme. Helyi közügynek tekintette – és a Ker.tv. 6. § (4) bekezdése szerinti „helyi sajátosság” figyelembe vételére hivatkozott – azt a tényt, hogy az érintett Önkormányzat a főváros sűrűn beépített, többségében társasházi formátumú, védett épületeket magában foglaló belvárosi részén terül el. Az Ör. megalkotását megelőző időben az éjszaka is nyitva tartó üzletek, vendéglők forgalma, az ezzel kapcsolatosan kialakult helyzet miatt egyedi hatósági eljárások sokasága sem mutatkozott hatékony védelemnek a helyben lakó közösségek számára éjszakai nyugalmuk biztosítására. A kialakult helyzet kényszerítőleg követelte meg az érintett Önkormányzattól a hatásában megelőző jellegű intézkedés megtételét, az Ör. megalkotását. Az érintett Önkormányzat vitatta, hogy az Ör.-ben kialakított szabályozás túllépett volna az Ker.tv.-ben kapott felhatalmazáson. A társasházi tv.-el összefüggésben elismerte ugyan, hogy a szabályozás legutóbbi módosításának eredményeként korlátozottabbá vált a tulajdonosi közösség döntési kompetenciája az ingatlan nem lakás célú helyiségének használata, hasznosítása tekintetében, az Ör.-beli szabályozást azonban szükségesnek és az egyedi hatósági fellépési lehetőségek mellett a helyi lakosság védelme céljából hatékony eszköznek ítélte.

II.

1. Az indítvány részben megalapozott.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör.-t az indítvány keretei között vizsgálta.
2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 25. cikk c) pontja szerint a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban Bszi.) 24. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Kúria dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 72. § (1) szerint „[a] 71. §-ban foglalt rendelkezéstől eltérően az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján a bírósághoz kell áttenni az e törvény hatálybalépését megelőzően a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve jogelődje által előterjesztett olyan indítványt, amely jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban önkormányzati rendelet vizsgálatára irányult, és az indítvány tartalmában önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állítja.

Az Alkotmánybíróság 2012. január 18-án- kelt végzésével az indítványt áttette a Kúriához. 

2. Az Indítványozó részben arra hivatkozott, hogy az Ör. az üzletek éjszakai nyitva tartására vonatkozó engedélyezési eljárással túllépett a Ker.tv.-ben kapott felhatalmazás keretein, ezért törvénysértő. Az Önkormányzati Tanács elsőként ezt a kérdést bírálta el.
A Ker.tv. – 12. § (5) bekezdésében megerősített - 6. § (4) bekezdése értelmében „[a] települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja”. A vállalkozások tevékenységüket meghatározott jogi és gazdasági feltételrendszer keretei között fejtik ki, a jogszabályi keretek az üzlet működésének korlátait jelentik. A jogi környezetbe beletartozik a felhatalmazás alapján megalkotott önkormányzati rendelet is.
Az önkormányzati jogalkotás - a Ker.tv. hivatkozott rendelkezése értelmében – csak az éjszakai nyitva tartás szabályozására terjed ki, ebben a tekintetben azonban egy korlátot ismer: a helyi sajátosságok figyelembe vételét.
Az üzletek, kereskedelmi szolgáltatók működésének szabályozása körében a helyi sajátosságokra alapozott „decentralizált” jogalkotói jogkör Európa szerte ismert. A német, a francia, a brit, illetve a belga törvényi szintű szabályozás is delegálja a tárgykörben való szabályozás kialakítását a helyi szintre annak érdekében, hogy a vállalkozások gazdasági érdekei és a lakóközösségek életének, az egyének magánszférájának tiszteletben tartásához fűződő közösségi és egyéni érdekek összeegyeztethetőek legyenek.
Az Alkotmánybíróság több alkalommal döntött olyan indítvány tárgyában, amely az üzletek nyitva tartásának önkormányzati szabályozását támadta, vitatva a Ker.tv. 6. § (4) bekezdésének, illetve az azon alapuló, delegált jogkörben megalkotott önkormányzati rendeletek alkotmányosságát. Az Alkotmánybíróság gyakorlatából a jelen ügy szempontjából lényeges megállapítás az, hogy az önkormányzati rendelet a megfelelően felmért helyi sajátosságra épülve normatív módon, általános magatartási szabályként épül be az üzlet működését befolyásoló közgazdasági-jogi környezetbe.
A megfelelően felmért helyi sajátosságok a kereskedelmi tevékenység korlátozásának többféle módjára is okot adhatnak: az önkormányzat az adott település egy meghatározott körzetében, meghatározott típusú kereskedelmi üzletek esetében, illetve meghatározott időszakhoz kötötten, egyes napokon is korlátozhatja, kizárhatja, avagy éppen engedélyezheti az éjszakai nyitva tartást [282/B/2007. AB határozat ABH 2007, 2163.; 1448/B/2007. AB határozat ABH 2008, 3327.; 1235/B/2008. AB határozat ABH 2010. 2437.; 1355/B/2008. AB határozat ABH 2010, 2452.].

3. A Ker.tv. értelmében a megalapozott és helyesen felmért „helyi sajátosság” figyelembe vétele tehát az önkormányzati jogalkotó számára az egyetlen olyan szempont, amely a törvényi felhatalmazás kereteit megadja. Az Önkormányzati Tanács köztudomású, következésképpen bizonyítást nem igénylő tényként állapította meg, hogy az érintett Önkormányzat fővároson belüli közismert elhelyezkedése, az urbanizáltság foka és jellege helyi sajátosságként indokolja, hogy az érintett Önkormányzat – az egyedi és utólagos hatósági fellépési lehetőségeken túl – normatív módon, jogi eszközökkel védje a helyi lakosság éjszakai nyugalmát.

4. Az Ör. támadott rendelkezései értelmében az üzlet működésének főszabálya – az éjszakai működés korlátozása – engedély birtokában írható felül. Az engedélyről a képviselő-testület Jogi Bizottsága dönt. A döntés feltétele részben az üzlettel egy épületben lévő ingatlanok tulajdonosainak, a társasházi lakóközösségnek, valamint az üzlettel egy épületben lakók egyszerű többségi hozzájáruló nyilatkozata, részben pedig olyan szakértői vélemény bemutatása, amely az üzlet zajszintjének jogszabályi keretek között tartását igazolja. Az Ör. az engedély visszavonásáról is rendelkezik arra az esetre, amennyiben az engedély feltételeiben változás állna be. Az engedély visszavonásán túl joghátrányként jelentkezik az is, hogy az üzlet az engedély visszavonásától számított egy évig nem működhet 22 óra és 6 óra között.
Az érintett Önkormányzat az Ör.-ben olyan eljárási rendet alkotott, amelynek során a főszabály alóli kivételnek minősülő működés kérdésében - a lakó és tulajdonosi közösség bevonásával -, az üzlet működésének egyik legfontosabb ismérve, a zajkibocsátási érték alapján, határozattal dönt. A határozattal szemben az Ör. 4. § (4) bekezdése értelmében jogorvoslattal lehet élni, mivel végrehajthatóvá csak a jogerőre emelkedését követően válik. Az engedély kérdésében a Jogi Bizottság mérlegelés alapján dönt, hiszen az Ör. 3. § (3) bekezdése értelmében az éjszakai nyitva tartás – a feltételek megléte esetében is - csupán „engedélyezhető”.
Az Önkormányzati Tanács összefoglalóan megállapította, hogy a vizsgált Ör. a helyi sajátosságokra tekintettel nem azt a megoldást választotta, hogy az éjszakai nyitva tartást a közigazgatási területének egy meghatározott részén, avagy bizonyos dátumokhoz kötötten engedélyezi, hanem önálló eljárás keretében rendeli vizsgálni a kérdést. A Ker.tv. a szabályozás kialakításakor csupán a helyi sajátosságok figyelembe vételére utal, ezért az önkormányzati jogalkotónak nagy a szabadsága abban a tekintetben, hogy a helyi viszonyok ismeretében az érintettek (az üzleteket üzemeltetők és a lakóközösségek) közös érdekeinek összehangolása érdekében a leginkább elfogadható, követhető és hatékonynak minősülő megoldást válasszon a szabályozásában.
A kifejtett indokok alapján az Önkormányzati Tanács megalapozatlannak ítélte azt a felvetést, amely szerint az Ör. túllépett volna a Ker.tv. 6. § (4) bekezdése szerinti felhatalmazás keretein. Ezért a Bszi. 55. § (3) bekezdésére tekintettel ebben a vonatkozásban az indítványt elutasította.

5. Az indítványozó értelmezése szerint az Ör. ellentétes a Társasházi tv. 17. § (1) bekezdés b) pontjával, a 18. § (1) és (3) bekezdéseivel, valamint a 19. § (1) bekezdésével, mivel olyan kérdésekben ad a tulajdonosi és a lakóközösségnek, illetve a lakóknak hozzájárulási jogot, amelyet a hatályos törvényi szabályok nem tesznek lehetővé.
A Társasházi tv. hivatkozott rendelkezései a társasházban lévő külön tulajdonnal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket rendezik. Ideértve azt is, hogy a tulajdonosi közösség a szervezeti és működési szabályzatában lefektetett módon tilalmazhatja, kötheti feltételekhez a külön tulajdonban folytatott szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, a szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló és a szexuális termék, segédeszköz árusítására irányuló tevékenységet.
Az Indítványozó az Ör. törvénysértését arra alapozza, hogy a Társasházi tv. 17. §-a az üzletek éjszakai nyitva tartását nem sorolja fel olyanként, mint amely kérdést a társasház a szervezeti és működési szabályzatában szabályozhatja. Önmagában ez a tény azonban nem zárja ki, hogy törvényen alapuló jogszabály megadja a jogot a társasház közössége számára, hogy az őt közvetlenül érintő kérdésben véleményt nyilvánítson. Hangsúlyozandó, hogy az üzletek működése, sem mint tevékenység, sem annak feltételrendszere nem függ a társasház közösségtől, azt a Ker.tv. és az Ör. normatív módon rendezi – szemben a Társasházi tv. 17. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt tevékenységekkel, amelyek esetében maga a társasház közösség az, aki e kérdésekben döntést hoz és szabályoz. Az Önkormányzati Tanács jelen határozatának II. 3-4. pontjában kifejtettekből következőleg a Ker.tv.-re visszavezethető Ör. által felállított engedélyezési eljárás az üzletek működésének egy vonatkozását, az éjszakai nyitva tartás kérdését szabályozza, amelyben a társasházi közösség nyilatkozata csak egy elem. A szabályozás lehetősége az üzlet tevékenysége tekintetében ugyanakkor nem illeti meg a társasház közösséget. Ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa nem állapította meg a Társasházi tv.-be ütközést azon az alapon, hogy az Ör. a lakóközösség hozzájárulásához kötött tevékenységek körét bővítette.

6. A Társasházi tv. ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy a lakóközösség tagjai, milyen szavazataránnyal, milyen eljárás keretében hozzák meg döntéseiket, amelyek joghatás kiváltására alkalmasak.
Az Ör. 3. § (3) bekezdése a tulajdonosok és a lakóközösség hozzájárulásának szavazati arányát is rendezi, amikor a tulajdonosok tulajdoni hányadokhoz viszonyított többségének hozzájárulását, társasház esetén közgyűlési határozatba foglalt hozzájárulást, illetve – a lakhatás jogcímére tekintet nélkül – az üzlettel egy épületben lakók esetében a lakók több mint felének hozzájárulását írja elő. Kitér arra is, hogy az utóbbi esetben – a lakásokat lakók számától függetlenül - lakásonként egy hozzájárulást vesz a Jogi Bizottság tekintetbe döntése meghozatalakor.
A Társasházi tv. 27. § (1) bekezdése szerint „[a] közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet”. A 28. § (1) bekezdés h) pontja értelmében „[a] közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz (...) minden olyan ügyben, amelyet a szervezeti-működési szabályzat nem utal a közös képviselő vagy az intézőbizottság, illetőleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe”. A Társasházi tv. - és a közös tulajdon e különös nemének alapjául szolgáló Polgári Törvénykönyv – szabályai alapján egyértelmű, hogy a társasház működésével kapcsolatos, a társasház közösségét érintő legfontosabb kérdéseket a tulajdonosok, tulajdoni hányadaik alapján döntik el. A társasházi külön tulajdonban lévő lakásingatlant egyéb jogcímen használó lakót döntési jogosultság nem illeti meg. Ezért az Ör. azon szabálya, amely a tulajdonostársak a társasház hozzájáruló nyilatkozata mellett a lakó szavazatát, azzal egyenértékűként fogadja el, a Társasházi tv. 27. és 28. § (1) bekezdés h) pontjába ütközően törvénysértő.
A Bszi. 55. § (1) bekezdés a) pontja arra hatalmazza fel a Kúria Önkormányzati Tanácsát, hogy ha „az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik, az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését” megsemmisítse. Mivel a kifejtett indokok alapján az Ör. 3. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a 3. § (4) bekezdése a Társasházi tv. 27. és 28. § (1) bekezdés h) pontjába ütközik, ezért az Önkormányzati Tanács az Ör. e rendelkezéseit megsemmisítette.

7. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 55. § (2) bekezdés b) és c) pontjai alapján rendelkezett határozata nyilvánosságra hozataláról.

Budapest, 2012. május 7.

Dr. Kalas Tibor sk. az Önkormányzati Tanács elnöke
Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró