Köf.5.014/2015/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5014/2015/4.
A tanács tagja: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
           dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó bíró
Az indítványozó: Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság
Az érintett önkormányzat: Budapest Főváros Önkormányzata
                (1052 Budapest, Városház u. 9-11.)
Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Dauner János jogtanácsos
Az ügy tárgya: parkolójegy utólagos bemutatása

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

-     megállapítja, hogy a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályairól szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet 48. § (3) bekezdésének  „az ellenőrzés napjától számított 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül” szövegrésze, valamint utolsó mondata törvénysértő, ezért azt megsemmisíti.

-     megállapítja, hogy a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályairól szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet 48. § (3) bekezdésének törvénysértő szövegrésze a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 17.P.II.24.926/2014. számú, valamint 17.P.II.21.121/2015/8. számú perében, valamint valamennyi, a törvénysértés megállapításának időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő perben nem alkalmazható.

-     megállapítja, hogy a megsemmisítés következtében a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályairól szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet 48. § (3) bekezdése az alábbi szöveggel marad hatályban:

    „(3) Amennyiben

    a) a gépjármű üzemben tartója az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, de azt nem jelen rendelet előírásai szerint helyezte el, vagy

    b) az ellenőrzés időpontja és a parkolójegy vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés érvényességének kezdő időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő, vagy

    c) a várakozás megkezdésekor a mozgásában korlátozott személy eredeti és érvényes parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött elhelyezte, de előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából nem teljes egészében látható, vagy azt hátlappal felfelé helyezte el,

    úgy a parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodájában az eredeti parkolójegy bemutatható, a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolható, vagy az ellenőrzéskor regisztrált mozgásában korlátozott személy eredeti parkolási igazolványa bemutatható. Amennyiben a bemutatott parkolójegy, a mobiltelefonos parkolási díjfizetési igazolás, vagy a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa jelen bekezdésben foglaltaknak megfelel, úgy a parkolás-üzemeltető a várakozási díj és pótdíj tartozást törli a nyilvántartásból.”

    - elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

    - elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a 2014. június 17-én kelt Köf.5018/2014/6. számú határozatában megállapította, hogy a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályairól szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kgyr.) 48. § (3) bekezdésének „számított 5 naptári napon belül” szövegrésze, valamint utolsó mondata a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/D. § (4) bekezdésébe, valamint 48. § (5) bekezdés e) pontjába ütközően törvénysértő volt. A Köf.5018/2014/6. számú határozatban törvényellenesnek ítélt Kgyr. 48. § (3) bekezdésének utolsó mondata szerint: „parkolójegy bemutatás lehetőségével (vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolásával) naptári hónaponként legfeljebb egy alkalommal élhet a gépjármű üzemben tartója, ha a bemutatás időpontjában az adott gépjárműre nincs 30 napnál régebbi jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási díj és pótdíj tartozás.”

2. A Kúria e rendelkezések törvényellenességét megállapító döntésében bírói kezdeményezésre járt el. Megállapította, hogy a Kgyr.-t módosította ugyan a 9/2014. (II. 13.) Főv. Kgy. rendelet 2014. március 16-ai hatállyal, viszont az ügyben nem a módosított rendelet szerinti, hanem a bírói kezdeményezés alapjául szolgáló korábbi normaszöveget kell elbírálni a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 56. § (5) bekezdésébe szerint.

3. Jelen ügyben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság (a továbbiakban: indítványozó) a Bszi 48. § (3) bekezdése alapján felfüggesztette az előtte folyamatban lévő 17.P.II.24.926/2014. számú per tárgyalását, és a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult a Kgyr. jelenleg hatályos – azaz a 9/2014. (II. 13.) Főv. Kgy. rendelet módosítása utáni – 48. § (3) bekezdésnek „5 munkanapos jogvesztő határidőn belül” szövegrésze és utolsó mondata törvényellenességének vizsgálatát kezdeményezve. Az indítványozó később – a korábbival azonos – újabb indítványt nyújtott be, amelyben a 17.P.II.21.121/2015/8. számú ügyben is felfüggesztette a per tárgyalást és kérte a Kgyr.  48. § (3) bekezdésének vizsgálatát. Ez utóbbi ügy a Kúrián a Köf.5037/2015. számon került nyilvántartásba.

4. Az ügyek tárgyi azonosságára tekintettel a Kúria a Köf.5037/2015. számú ügyet a Köf.5014/2015.-es számú ügyhöz egyesítette és egy eljárásban bírálta el a Bszi. 48. § (5) bekezdése alapján.

5. A Kgyr. 48. § (3) bekezdése szerint (kurzívval szedve a vizsgálni és megsemmisíteni kért szöveget):
„(3) Amennyiben
a) a gépjármű üzemben tartója az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, de azt nem jelen rendelet előírásai szerint helyezte el, vagy
b) az ellenőrzés időpontja és a parkolójegy vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés érvényességének kezdő időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő, vagy
c) a várakozás megkezdésekor a mozgásában korlátozott személy eredeti és érvényes parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött elhelyezte, de előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából nem teljes egészében látható, vagy azt hátlappal felfelé helyezte el,
úgy az ellenőrzés napjától számított 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül a parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodájában az eredeti parkolójegy bemutatható, a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolható, vagy az ellenőrzéskor regisztrált mozgásában korlátozott személy eredeti parkolási igazolványa bemutatható. Amennyiben a bemutatott parkolójegy, a mobiltelefonos parkolási díjfizetési igazolás, vagy a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa jelen bekezdésben foglaltaknak megfelel, úgy a parkolás-üzemeltető a várakozási díj és pótdíj tartozást törli a nyilvántartásból. A parkolójegy bemutatásának, a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolásának, vagy a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa bemutatásának lehetőségével naptári hónaponként legfeljebb egy alkalommal élhet a gépjármű üzemben tartója, ha a bemutatás időpontjában az adott gépjárműre nincs 30 napnál régebbi jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási díj és pótdíj tartozás.”

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

6. Az indítványozó szerint a Kgyr. 48. § (3) bekezdés vizsgálni kért szövegrésze ugyan úgy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban Kkt.) 15/D. § (4) bekezdésébe, valamint 48. § (5) bekezdésébe ütközik, mint a Köf.5018/2014/6. számú határozattal elbírált korábbi szöveg. Véleménye szerint a Kgyr. jelenleg hatályos, s ügyében alkalmazandó szövege ugyanúgy felhatalmazás nélküli, mint a korábbi, és ha lehet, még jobban megbontja a közszolgáltatás és ellenszolgáltatás egyensúlyát, mert az 5 napos határidőt munkanappá és jogvesztő határidővé változtatta. Az indítványozó szerint a Köf.5018/2014/6. számú határozatban foglalt érvek jelen ügyben is irányadóak. Az indítványozó véleménye – szemben az érintett önkormányzattal – hogy a Kgyr. 48. § (3) bekezdése nem kedvezményt fogalmaz meg. A bíróság álláspontja szerint a Kgyr. 48. § (3) bekezdése technikai szabályt tartalmaz a parkolásüzemeltető eljárására, hogy mikor kell, illetőleg lehet törölni a nyilvántartásból az adott tartozást a fölösleges peres eljárások megindításának elkerülése érdekében. Az ugyanis, hogy a járművezető nem az előírás szerint helyezi el az egyébként megváltott jegyét, vagy a jegyváltás és a parkolás megkezdése között nem telik el 5 percnél hosszabb idő, illetőleg a mozgáskorlátozotti igazolványt nem az előírás szerint helyezik el a szélvédő mögött, nem jogosít kedvezményre, attól az üzemben tartó még nem lesz kedvezményes várakozásra jogosult.

7. Az indítványozó kérte a Kgyr. 48. § (3) bekezdése „5 munkanapos jogvesztő határidőn belül” szövegrésze és utolsó mondata megsemmisítését.

8. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 52. §-a alapján az indítványt megküldte Budapest Főváros Önkormányzatának (a továbbiakban: érintett önkormányzat) állásfoglalás benyújtása céljából.

9. Az érintett önkormányzat élt az állásfoglalás benyújtásának lehetőségével, álláspontja szerint a Kgyr. indítványozó által támadott 48. § (3) bekezdésének vonatkozó szövegrésze nem törvénysértő. Az indítványozó álláspontja szerint 2014. március 16-tól (a módosító 9/2014. (II. 13.) Főv. Kgy. rendelet hatályba lépésétől) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), a Kkt. és a Kgyr. szabályai az irányadóak a parkolási jogviszony szabályozására a fővárosban. Az önkormányzat a Mötv. 16/A. §-a, 23. § (4) bekezdés 10. pontja, a Kkt. 15/A-15/E. §-ai valamint 48. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján alkotta meg rendeletét. A Kkt. és a Mötv. alapján a Fővárosi Önkormányzat a díjmegállapítás és a díjalkalmazás teljes körű szabályozására kapott felhatalmazást, amelybe beletartozik a díjfizetéssel kapcsolatos élethelyzetek szabályozása, így az indítvánnyal támadott Kgyr. 48. § (3) bekezdésben foglaltak is.

10. A Kgyr. 8. §-a határozza meg a várakozási díj megfizetésének módját és a díjalkalmazás feltételeit. E szabályozásból az következik, hogy a parkolóhelyet igénybe vevő autós a parkolóhely igénybevételéért cserébe ellenszolgáltatásként nem csak a parkolójegy megváltására, hanem ezzel egyidejűleg a megvásárlás megtörténtének igazolására is köteles. Ezt parkolójegy esetén csak a szélvédő üveg mögötti látható elhelyezésével biztosítható. Ennek elmulasztása esetén nem vehető igénybe a parkolási közszolgáltatás, ugyan úgy, ahogy megváltott, de otthon felejtett jeggyel sem lehet moziba, színházba menni. Ha az autós az ellenőrizhetőséget nem teszi lehetővé, akkor az ellenszolgáltatás teljesítése hibás, ezáltal a Kgyr. szabályai sérülnek. A polgári jog szabályai szerint saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat.

11. Az érintett önkormányzat kifejtette, hogy a Kkt. sok, a gyakorlatban előforduló élethelyzetet nem szabályoz (pl. ha az autó ajtajának becsapódásakor a parkolójegy lecsúszik), a parkolási jogviszony teljes körű fővárosi önkormányzati szabályozására a Mötv. 23. § (4) bekezdés 10. pont alapján kell, hogy sor kerüljön. Erre tekintettel született a Kgyr. 48. § (3) bekezdése.

12. Az érintett önkormányzat utalt arra, hogy a kiadott pótdíjfizetési felszólítások 10 % esetén élnek a gépjárművezetők a Kgyr. 48. § (3) bekezdése szerinti utólagos bemutatás lehetőségével, amely nagy szám felveti a visszaélésszerű alkalmazás gyanúját. Az ellenőrzés időpontjában érvényes más parkolójegyek értékesítéséről is tudomása van a hatóságnak olyan gépjárművezetők számára, akik az adott időpontban már pótdíjfizetési felszólítást kaptak. Ezért került szabályozásra az 5 munkanapos jogvesztő határidő, és a havi egy alkalom, mint garanciális elemek.

13. Az állásfoglalás ezt követően azt fejti ki, hogy az érintett önkormányzat szerint egy esetleges megsemmisítés milyen gyakorlati következményekkel járna. Hivatkozott arra, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5011/2013/6. számú döntésében a Kgyr. egésze törvényellenességének vizsgálatára irányuló indítványt egyszer már elutasította.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

14. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elsőként rögzíti, hogy a Köf.5011/2013/6. számú határozat tárgya a mozgáskorlátozott igazolvány elhelyezésének módja volt, a vizsgálat konkrétan a Kgyr. 7. § (2) bekezdésére irányult. E döntés a Kgyr. egészének megsemmisítésére irányuló indítványt az indítványban kifejtett szabályozási hiány (mulasztás) miatt utasította el, amely természetesen nem érinti azt, hogy más törvényességi probléma alapján a Kgyr. egésze vagy egyes rendelkezései újból törvényességi vizsgálat tárgyává váljanak.

15. Irányadó viszont az ügyben a Köf.5018/2014/6. számú határozat. Megállapítható, hogy a Kgyr. 48. § (3) bekezdésének e határozatban elbírált és törvényellenesnek ítélt szövege és a jelen ügyben vizsgált – a 9/2014. (II. 13.) Főv. Kgy. rendelet által megállapított szöveg – tartalmilag azonos. Mindkét normaszöveg – a jelen ügyben felmerült törvényességi probléma szempontjából nem releváns eltérő számítással – öt napos határidőt ír elő az eredeti parkolójegy bemutatására, és mindkét szöveg naptári hónaponként legfeljebb egy alkalommal engedi az utólagos bemutatást. Megállapítható továbbá, hogy jelen ügyben – csak úgy, mint Köf.5018/2014/6. határozatban – a Kgyr. 48. § (3) bekezdése vizsgálatát a Kkt. 15/D. § (4) bekezdésébe és a 48. § (5) bekezdésébe ütközés miatt kezdeményezik.

16. Bár a Kúria a Köf.5018/2014/6. számú határozatban nem élt a Bszi. 55. § (1) bekezdésében foglalt lehetőségével abban a tekintetben, hogy szoros összefüggés alapján kiterjessze a vizsgálatot a Kgyr. 48. § (3) bekezdésének hatályos szövegére, attól még az abban foglalt megállapításokra irányadó a Bszi. 55. § (4) bekezdése, amely szerint az Önkormányzati Tanács határozata mindenkire nézve kötelező. Ez a kötelező erő vonatkozik az érintett önkormányzatra is, így tartalmában a Kgyr. szövegének újragondolása útján követni kellett volna Köf.5018/2014/6. számú határozatban található „ratio decidendi”-t, de a kötelező erő vonatkozik magára a Kúria Önkormányzati Tanácsára is: azaz az azonos tárgyban, azonos törvényességi probléma kapcsán született határozatától – annak indokaitól –  nem térhet el, illetve csak akkor, ha a körülmények megváltoztak.

17. Az érintett önkormányzat állásfoglalásában a Mötv. 16/A. §-át és a 23. § (4) bekezdés 10. pontját hívta fel, mint olyan rendelkezéseket, amelyek alapján az önkormányzat megalkothatta – 2014. március 16-án – a támadott rendelkezést. Megállapítható, hogy a Mötv. 16/A. §-t a Köf.5018/2014/6. számú határozat figyelembe vette a probléma elbírálása során (lásd indokolás 10. pont). A Mötv. 23. § (4) bekezdés 10. pontja értelmében „a fővárosi önkormányzat feladata különösen a helyi közösségi közlekedés biztosítása és működtetése, valamint a főváros területén a parkolás feltételrendszerének kialakítása”. A Köf.5018/2014/6. számú határozatban a Kúria a döntését az akkor alkalmazandó, de a Mötv. fenti szabályához tartalmilag hasonló 1990. évi LXV. törvény 63/A. § q) pontjának figyelembe vételével hozta meg, amely kimondta: „[a] fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre (...) külön törvény felhatalmazása alapján rendeletében szabályozza a főváros várakozási (parkolási) és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett várakozási (parkolási) övezeteket, és az alkalmazható várakozási díjak megállapítását.”

18. A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a szabályozási környezet tartalma nem változott meg, így a törvényellenesség megállapítása körében a Köf.5018/2014/6. számú határozat érvei, ahogy azt az indítvány is tartalmazza, jelen ügyre – a Kgyr. hatályos 48. § (3) bekezdésének az 5 munkanapos jogvesztő határidő szövegrészére és utolsó mondatára – is irányadó. Jelen ügyben lényegében tartalmi „res iudicata” áll fenn.

19. A Köf.5018/2014. számú határozat az Alkotmánybíróság 109/2009. (XI. 18.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) kifejtetteken alapul. A Kúria az Abh., a bíróságok peres ügyekben folytatott vonatkozó gyakorlata, valamint a Kkt.-nek az Abh. nyomán történt módosítása alapján megállapította, hogy „a parkolással kapcsolatos közszolgáltatási szerződéses viszony törvényi alapja az Ötv. – hatályos szabályként a Mötv. – és a Kkt. E két törvény és az általuk meghatározott keretek között megalkotott önkormányzati rendelet adja a parkolásüzemeltető és a közszolgáltatást igénybe vevő közötti szerződés tartalmi elemeit. A Ptk. mint a személyek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó törvény a közszolgáltatási szerződéses jogviszonyok tartalmának megítélése szempontjából csupán szubszidiárius jellegű. Következésképpen a Kgyr. támadott rendelkezésének törvényességét vizsgálva referenciaként nem a Ptk., hanem a Kkt. szabályai szolgálnak.” Ebből következően nem helytálló az érintett önkormányzat állásfoglalásában kifejtett azon érv, hogy a parkolás és a parkolási jegy bemutatása hasonló a színház vagy mozi látogatáshoz. Ezen utóbbi esetben tisztán magánjogi jogviszony jön létre, míg parkolási jogviszony esetében a Mötv. és a Kkt. rendelkezéseiből kell elsősorban kiindulni.

20. A Kkt. 15/D. § (4) bekezdése szerint a jármű üzembentartója mentesül a várakozási díj és pótdíj megfizetése alól, ha a jármű a díjfizetés nélkül történt várakozást megelőzően jogellenesen került ki a birtokából, és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben kezdeményezték a megfelelő hatóság eljárását.

21. A Kkt. 48. § (5) bekezdése értelében pedig felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete – fővárosban a fővárosi közgyűlés – hogy rendeletben állapítsa meg a várakozási területek tekintetében
a) az egyes díjköteles várakozási területeket, valamint azok kategóriáját,
b) várakozási területenként vagy kategóriánként a díjköteles várakozási időszakot,
c) a fizetendő várakozási díj mértékét,
d) a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát,
e) a díjfizetés alól mentesítettek, valamint a kedvezményes várakozásra jogosultak körét, a kedvezményes várakozási díj mértékét, azzal, hogy a kedvezményes várakozásra jogosultak körének bővítésére a kerületi képviselő-testület jogosult.

22. A Kkt. 15/C. §-a rendezi a jogosulatlan parkolás tényállását [15/C. § (1) bekezdés], valamint a várakozási díjjal és a pótdíjjal kapcsolatos alaprendelkezéseket [15/C. § (2) – (4) bekezdések]. A 15/D. § a várakozási díj és a pótdíj meg nem fizetése esetére rögzíti a az igényérvényesítés szabályait. Ezek között a várakozási díj és pótdíj megfizetése alóli mentesülés azon esetét, amikor a jármű a díjfizetés nélkül történt várakozást megelőzően jogellenesen került ki az üzembentartó birtokából, és ezt az üzembentartó megfelelően tudja igazolni. A Kkt. további, 15/E. §-ai a várakozási díjakból befolyt bevételek felhasználását és adatkezelési szabályokat tartalmaz.

23. A fenti szabályok alapján a Köf.5018/2014/6. számú határozat megállapította, hogy a Kkt. által kialakított törvényi keret összességében a várakozási díj és pótdíj megfizetése alóli mentesítést két esetkörben teszi lehetővé: részben a 15/D. §-ában, amely a parkírozó gépjármű üzemben tartójának várakozási díjért és pótdíjért fennálló – mögöttes – felelősségét oldja fel igazolt helyzetben. Részben a 48. § (5) bekezdés e) pontjában, amely a mentesített és a kedvezményezett személyi kör meghatározására ad az önkormányzatnak felhatalmazást.

24. A Kgyr. 48. § (3) bekezdése a pótdíj – és a várakozási díj ismételt – megfizetése alóli mentesülést több feltétel együttes fennállásához köti: az üzembentartó érvényes parkolójegyének az ellenőrzéstől számított öt naptári napon belüli bemutatásával havonként egy alkalommal és akkor mentesül, ha nincs 30 napnál régebbi jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási díj és pótdíj tartozás. A szabályozás jelentősége tehát az, hogy akárhányszor veszi igénybe a gépjármű üzemben tartója az érintett önkormányzat által biztosított közszolgáltatást, – jön létre parkolási közszolgáltatási szerződés a parkolásüzemeltető és a fogyasztó között – a Kgyr. havonként csupán egy alkalommal és az ellenőrzéstől számított 5 napon belül teszi lehetővé annak igazolását, hogy a közszolgáltatás ellenértékét megfizette.

25. A Köf.5018/2014/6. számú határozat arra is rámutatott, hogy a közterület, így a közút is főszabályként ellenszolgáltatás nélkül vehető igénybe. A díjfizetés oka az urbanizáltság, az a körülmény, hogy a városias környezetben elkerülhetetlen a járművel való közlekedés és azon belül a nyugvó közlekedés, a parkolás. Ilyen körülmények között a parkolás díjfizetéséhez kötése az egyik lehetséges „késztető eszköz” a közutak mint véges javak megfontolt, gazdaságos használatának. A díj és pótdíjfizetési kötelezettség tehát a közlekedő felelős magatartásra szorításának egyik lehetséges eszköze.

26. Mindazonáltal a tárgykör szabályozása nem közigazgatási, hanem szerződéses irányt vett. A szabályozási koncepció ezért nem nélkülözheti a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűségének garantálását, elsődlegesen a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő fogyasztó védelmét.

27. A Kúria mindezen indokok alapján jelen ügyben is megállapította, hogy a Kgyr. szabályozásának módja – törvényi felhatalmazás nélkül – normatív alapon teremti meg a kétszeres közszolgáltatási ellenérték megszerzésének lehetőségét, és ezzel megbontja a szolgáltatás – ellenszolgáltatás közötti arányosság szerződési viszonyokban szokásos rendjét. Törvényi háttér nélkül arra jogosítja a parkolásüzemeltetőt – és mögötte a közszolgáltatás biztosítására kötelezett önkormányzatot –, hogy egyoldalúan érvényesítve gazdasági érdekeit kétszeresen is hozzájusson a várakozás díjához, illetve jogosulatlan várakozás hiányában is pótdíjbevételhez.

28. A Kúria egyetért a jelen ügy indítványozójának azon érvével, hogy a Kgyr. 48. § (3) bekezdésében foglalt szabály nem kedvezmény-szabály, az ily módon díjfizetés alól mentesítettek nem lesznek kedvezményes várakozásra jogosultak. Végül a Kúria – az érintett önkormányzat állásfoglalásában kifejtettek alapján – utal arra, hogy a visszaélés lehetősége még nem alapozza meg a törvénysértő rendelkezés hatályában való fenntartását. A jogalkotónak az esetleges visszaélések visszaszorítása törvényes eszközöket kell találnia.

29. A fent részletesen kifejtett érvek alapján a Kúria megállapította, hogy a Kgyr. 48. § (3) bekezdésének 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül szövegrésze, valamint utolsó mondata törvénysértő. Mivel ezek hatályos rendelkezések így a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 55. § (2) bekezdés a) pontja alapján a rendelet fenti rendelkezéseit megsemmisítette. A megsemmisítés eszközével úgy kell élni, hogy az jogbiztonságra vezessen. Az 5 napos jogvesztő határidő vonatkozásában így a megsemmisítés mindazon szövegrészt érintette, amely révén a hatályban maradó szöveg megfelelően érthető és értelmezhető. A Kúria ezért „az ellenőrzés napjától számított 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül” szövegrészt semmisítette meg.

30. Jelen ügy bírói kezdeményezés. A Bszi. 56. § (5) bekezdése szerint „Ha az önkormányzati rendeletnek a bíróság előtt folyamatban lévő ügyben alkalmazandó rendelkezésének megsemmisítésére, illetve más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói kezdeményezés alapján kerül sor, az önkormányzati rendelet megsemmisített, illetve más jogszabályba ütközőnek ítélt rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.” Erre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a Bszi. jelen határozatban megsemmisített rendelkezései nem alkalmazhatók a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság előtt folyamatban lévő 17.P.II.24.926/2014. számú és a 17.P.II.21.121/2015/8. számú ügyben, és valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.

Alkalmazott jogszabályok és irányadó joggyakorlat:

31. 1988. évi I. törvény 15/D. § (4) bekezdése, 48. § (5) bekezdése; a Fővárosi Közgyűlés 30/2010. (VI.4.) rendelet 48. § (3) bekezdése; a Kúria Köf.5018/2014/6. számú határozata

A döntés elvi tartalma

32. Konkrét normakontroll eljárás során törvényellenesnek ítélt rendelkezéssel tartalmilag azonos új önkormányzati szabályozás a korábbi határozat érvei alapján megsemmisítendő.

33. A parkolással kapcsolatos közszolgáltatási szerződéses viszony törvényi alapja a helyi önkormányzatokról szóló törvény közszolgáltatási kötelezettséget megállapító rendelkezései, és a közúti közlekedésre vonatkozó törvényi szabályok. E törvények és az általuk meghatározott keretek között megalkotott önkormányzati rendelet adja a parkolásüzemeltető és a közszolgáltatást igénybe vevő közötti szerződés tartalmi elemeit.

Záró rész

A Magyar Közlönyben és az önkormányzati rendelettel azonos módon való közzététel elrendelésére a Bszi. 55. § (2) bekezdés b) és c) pontja alapján került sor. Az általános alkalmazási tilalom a Bszi. 56. § (5) bekezdése alapján került elrendelésre.

34. A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2015. szeptember 8.

 

dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,
dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó sk. bíró