Köf.5.015/2016/17. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5015/2016/17.
A tanács tagja: Dr. Kozma György, a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó előadó bíró,           Dr. Balogh Zsolt bíró
Az indítványozó: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Az érintett önkormányzat: Berente Község Önkormányzata
                  
Az ügy tárgya: telekadó rendelet törvényességi felülvizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

–     megállapítja, hogy Berente Község Önkormányzat képviselő-testületének a telekadóról szóló 27/2006. (XII. 1.) rendelete 2011. adóévben hatályos 6. § (1) bekezdés ”IV. díj övezetben (…) 2011. január 01-től 287 Ft/m2” szövegrésze törvényellenes volt;

–     megállapítja, hogy Berente Község Önkormányzat képviselő-testületének a telekadóról szóló 27/2006. (XII. 1.) rendelete 2011. adóévben hatályos 1. sz. melléklet „287 Ft/m2 IV. övezet: Berente Község közigazgatási területének belterületi része, az I. II. és III. övezet kivételével” szövegrésze törvényellenes volt;

–     megállapítja, hogy Berente Község Önkormányzat képviselő-testületének a telekadóról szóló 27/2006. (XII. 1.) rendelete 2011. adóévben hatályos 6. § (1) bekezdés ”IV. díj övezetben (…) 2011. január 01-től 287 Ft/m2” szövegrésze, valamint az 1. sz. melléklet „287 Ft/m2 IV. övezet: Berente Község közigazgatási területének belterületi része, az I. II. és III. övezet kivételével” szövegrésze  nem alkalmazható a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő egyesített 12.K.27.690/2015. számú ügyben és valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;

–     elutasítja a Berente  Község Önkormányzat képviselő-testületének a telekadóról szóló 27/2006. (XII. 1.) rendelete 2009-2010. adóévekben hatályos 6. § (1) bekezdés, valamint 1. sz. melléklete III. övezetének törvényellenessége megállapítására irányuló indítványt;

–     elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

–     elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

[1] Az adózó vállalkozás 1/1 arányú tulajdonát képezik az érintett önkormányzat illetékességi területén elfekvő
a) 3168, jelenleg 464 helyrajzi számú, 5116 m² alapterületű, beépítetlen belterület,
b) 3173, jelenleg 471 helyrajzi számú, 9 ha 1495 m² alapterületű, „Kivett üzem” művelési ágú,
c) 3214, jelenleg 473 helyrajzi számú, 10 ha 2306 m² alapterületű, „Kivett telephely” művelési ágú,
d) 3315/15, jelenleg 560 helyrajzi számú, 7 ha 8010 m² alapterületű, „Kivett üzem” művelési ágú,
e) 3170/5, jelenleg 468 helyrajzi számú, 8435 m² alapterületű, „”Kivett ipartelep” művelési ágú,
f) 3314, jelenleg 557 helyrajzi számú, 8 ha 9904 m² alapterületű, „Kivett ipartelep” művelési ágú
ingatlanok.

[2] Az önkormányzat a telekadóról szóló, többször módosított 27/2006. (XII. 1.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) értelmében a fentiekben megjelölt telkeket a 2009-ben hatályos szabályozása szerint a III. díjövezetbe sorolta. Az adózó az 1. pont a)-d) pontokban megjelölt telkei után a másodfokú adóhatóság 2015. július 13-án kelt, BO/05/361-4/2015. számú határozata alapján összesen 49.065.600 forint telekadó megfizetésére volt köteles.

[3] A díjmegállapítás tekintetében módosított Ör. alapján, jogerős adóhatározat (BO/05/362-4/2015, 2015. július 13.) értelmében az adózó a 2010-es adóévben a jelen határozata 1. pont a)-d) pontja szerinti telkei után összesen 59.137.000 forint telekadó megfizetésére volt köteles.

[4] Végül a 2011. január 1-jével hatályos, a díjövezeti határok és a telekadó mértéke tekintetében is módosított Ör. alapján az adózót a 2011-es adóévben az 1. pont a)-d) pontok szerinti telkei után a jogerős hatósági határozat (BO/05/363-4/2015, 2015. július 13.) alapján összesen 67.376.407 forint telekadó megfizetése terhelte.

[5] Az adózó keresettel kérte a hatósági határozatok bírósági felülvizsgálatát a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) előtt. Keresetében indítványozta, hogy a Bíróság forduljon a Kúria Önkormányzati Tanácsához az Ör. 2009-2011 között hatályos 6. § (1) bekezdésének megállapított adómértékek, valamint a módosított Ör. 2009-ben és 2011-ben meghúzott díjövezeti határok törvénysértésének megállapítása iránt, mivel azok – álláspontja szerint – ellentétesek a Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 6. § c) pontjában foglaltakkal, az adózóra nézve az adómérték minden adóévben hátrányosan megkülönböztető volt.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[6] A Bíróság a három adóév kapcsán indított pereket egyesítette, majd a per tárgyalásának felfüggesztése mellett – kiegészítő végzésével – indítványozta az Ör. 2009-2010. adóévekben hatályos 6. § (1) bekezdésének a III., 2011-ben a IV. díjövezetében alkalmazott díjmérték, valamint a díjövezetre vonatkozó meghatározás törvényességének a Helyi adó tv. 6. § c) pontja fényében történő vizsgálatát, a törvénysértőnek minősített adómérték megsemmisítését és perbeli alkalmazhatóságának megállapítását.

[7] Az indítvány értelmében „(...) a kivetett adómérték súlyosan aránytalan az érintett telek forgalmi értékéhez viszonyítva, konfiskáló jellegű, és az adózóra nézve hátrányosan megkülönböztető”. A Bíróság indítványában állította, hogy az önkormányzat az adómérték meghatározásakor kizárólag saját gazdálkodási érdekeit helyezte előtérbe.

[8] Az érintett önkormányzat, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a alapján részére megküldött állásfoglalásában az indítvány elutasítását kérte. Álláspontja szerint az Ör. 6. § (1) bekezdése és a megjelölt díjövezetekben vitatott adómérték nem aránytalan, saját adatai szerint az érintett ingatlanok forgalmi értéke jóval meghaladja az övezeti besoroláshoz társított adómértéket. A kivetett adó egyetlen évben és adóalany esetében sem haladta meg a telkek értékének 4%-át.

[9] Emellett hivatkozott arra is, hogy a perbeli adózó nem egyedüli ingatlantulajdonos a település gazdasági, ipari jellegű övezetében, ezért az adózóra nézve diszkriminatív adókivetésről nem lehet beszélni.

[10] Az önkormányzat utalt arra is, hogy a perbeli adózó a 2013. adóévben az Ör. 3. § (2) bekezdésének módosításával további 10 telke után, összesen 114.606.500 forint telekadó törlésével mentesült a telekadó megfizetése alól. Az érintett telkeket (Sajó folyó, szennyvíztisztító, csatorna, díszkert) az Ör. módosítása kivette a telekadó hatálya alól.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[11] Az indítvány részben megalapozott.

[12] Az önkormányzat a támadott Ör.-t az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésére visszavezethető, a Helyi adó tv. rendelkezései alapján végrehajtó jellegű jogalkotói jogkörében alkotta meg. Ezért az Ör. nem lehet ellentétes – egyéb jogszabályi rendelkezések mellett – a Helyi adó tv. szabályozásával sem.

[13] Figyelemmel a Bszi. 48. § (3) bekezdésére („… egyedi ügy elbírálása során önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia ...”), a Kúria bírói kezdeményezés esetén annak az önkormányzati rendeleti rendelkezésnek a törvényességi vizsgálatát végzi el, amely a perben alkalmazandó jognak minősül. A rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan a helyi adóhatóság az adózót a 2009-2011-es adóévekre kötelezte telekadó megfizetésére. Ezért a Kúria az Ör. 2009-es, 2010-es, 2011-es években hatályos 6. § (1) bekezdésének és a megjelölt években hatályos, az Ör. 1. számú melléklete szerinti díjövezetek törvényességét vizsgálta.

[14] Mindezek előrebocsátása után a Kúria döntését az alábbi indokokra alapozta:
A Helyi adó tv. 6. § c) pontja értelmében „[a]z önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy: (...) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan – az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel – megállapítsa (...)”.

[15] A Helyi adó tv. 6. § c) – d) pontjai az Alaptörvény XV. és XXX. cikkei szerinti, az adózók közötti egyenlőség elvét és a teherbíró képességhez igazodó, arányos közteher-viselés alaptörvényi kötelezettségének követelményét közvetítik a helyi adó fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok megalkotásakor. A vagyoni típusú helyi adók esetében az adókötelezettség alapját elsődlegesen a vagyontárgy és annak értéke jelenti. Ez egyben az adózók közötti egyenlőségi szabály is, amely akkor érvényesül, ha az adó mértéke nem egyedi, nem az adózó személyére szabott, hanem általános elvek mentén alakul, a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdasági érdekeihez és az adózók teljesítőképességéhez igazodik.

[16] Ha az adó mértékét az önkormányzat meghatározott adózó viszonyaihoz igazítja, úgy nem teljesülnek a Helyi adó tv. 6. § c) pontjában megadott szempontok. Az önkormányzat akkor jár el törvényesen, ha az adórendelet megalkotásakor értékeli az illetékességi területe alá tartozó telkek sajátosságait, így a telkek földrajzi fekvését, funkcióját, a településre jellemző forgalmi értékeket általában és a településen belüli forgalmi értékekben jelentkező eltéréseket, stb.

[17] A Kúria eddigi gyakorlatában – a perbeli tényállást mindig szem előtt tartva – vizsgálta azt, hogy az érintett önkormányzat elvégezte-e a szabályozás kialakításakor azt az értékelő tevékenységet, amelyet az Alaptörvény közvetítő szabálya, a Helyi adó tv. 6. § c) pontja és egyéb rendelkezései róttak rá. Az indítvány elutasításával, azaz a helyi rendeletbeli mérték törvényességének megállapításával végződő döntéseiben (egyebek mellett: Köf.5001/2013., az „ecseri-ügy”, Köf.5038/2013., a „szabadbattyáni-ügy”, legutóbb: Köf.5009/2015. „kaposvári -ügy”, Köf.5021/2015. „taksonyi-ügy”, Köf.5036/2015. „veszprémi-ügy”) arra a következtetésre jutott, hogy az önkormányzatok az absztrakció meghatározott szintjén álló rendeletükben teljesítették a Helyi adó tv. rendelkezéseinek kritériumait. Ezért az egyedi esethez köthető tényállási elemek mellett sem váltak törvénysértővé az önkormányzati rendelet adómértékre vonatkozó szabályai.

[18] Ezzel szemben a helyi sajátosságokat az adómértékben is megjelenítő szabályozás sem volt törvényesnek tekinthető abban az esetben, amikor az önkormányzat egyik adóévről a másikra, a díjövezetek átalakítása mellett egy díjövezetre nézve, értékelhető indok nélkül többszörösére emelte az adómértéket (Köf.5038/2015., „szigetvári-ügy”). Ugyancsak törvénysértést állapított meg a Kúria a Köf.5081/2012. számon elbírált „Zalaszentiván I.-ügyben”, amikor a korlátozott bizonyítási lehetőséget kínáló normakontroll eljárása keretei között is egyértelmű telekérték és az egyedi esetre alkotott rendeleti szabály miatt az adómérték konfiskáló jellege aggály nélkül kimondható volt.

[19] Az Ör. 2009. január 1-jétől hatályos 6. § (1) bekezdése értelmében
„[a]z adó mértéke:
I. díj övezetben        50 Ft/m²,
II. díj övezetben        100 Ft/m²,
III. díj övezetben        200 Ft/m².

[20] Az önkormányzat közigazgatási területét az egyes díjövezetekbe az Ör. 6. § (2) bekezdése értelmében az Ör. „Övezeti besorolások” megnevezésű 1. sz. melléklete rendezte. 2009-ben az I. övezetbe tartoztak a beépített vagy építési telek céljára alkalmas belterületek utca-megjelöléssel, a II. övezetbe a belterület telekhatárokkal lehatárolt meghatározott részeit, végül az önkormányzat a  III. övezetbe sorolta az egyéb belterületeket „az I. és II. övezet kivételével”.

[21] Az Ör. 2010. január 1-jével hatályos szabályozása szerkesztésében megegyezett a jelen határozat [20]  pontjában foglalt, a 2009-es adóévre vonatkozó szabályozással azzal a különbséggel azonban, hogy a 6. § (1) bekezdése a III. díjövezetben 250 Ft/m² éves adómértéket írt elő.

[22] A 2011. január 1-jétől hatályos Ör. 6. § (1) bekezdése négy díjövezetről rendelkezett. Az első két övezetbeli díjmérték változatlanul hagyása mellett, a III. díjövezetben 260 Ft/m², a IV. díjövezetben 287 Ft/m² éves telekadót írt elő. A módosított Ör. 1. sz. melléklete lakott, beépített vagy építési telek céljára alkalmas belterületeket, utcanevekkel és helyrajzi számokkal lehatárolt belterületi telkeket  sorolt az I. és a II. övezetbe, meghatározott helyrajzi számú telkeket a III. övezetbe és minden egyéb telket – „Berente Község közigazgatási területének belterületi része, az I. II. és III. övezet kivételével” – a IV. övezetbe tartozónak rendelt.

[23] Az alapper felperesének nagy kiterjedésű (5-10 hektárt meghaladó alapterületek), ipari hasznosításra szolgáló telkei a 2009-2010. adóévekben a III. övezetbe, a 2011. adóévben – a II. övezetbe sorolt 473 helyrajzi számú telek kivételével – a IV. övezetbe tartozott.

[24] A Kúria a bizonyítási eljárás során személyes meghallgatást rendelt el a normakontroll eljárásban érintett önkormányzat, az alapper felperesének és alperesének részvételével. Ezen túlmenően pedig nyilatkozattételre hívta fel az önkormányzat polgármesterét az övezeti besorolást, az adóövezetekben érvényesülő adómértékek meghatározását illetően. Azt az állítást, amely szerint a három adóév mindegyikében átnézeti helyszínrajzzal alátámasztottan az Ör.-beli szabályozás az  adótárgyak értékétől függetlenül, hátrányosan megkülönböztető volt az alapper felperesére nézve, az önkormányzat polgármesterének az egyes övezetekbe tartozó ipari telkeket tételesen felsoroló nyilatkozata cáfolta.

[25] A beszerzett nyilatkozatokból és a csatolt iratokból következőleg a 2009-2010. adóévekben a III. díjövezetet az alapper felperesének ipari telkei és más ipari jellegű vállalkozások telkei alkották. Ezzel szemben a 2011. január 1-jétől hatályos, módosított Ör. IV. díjövezetét az alapper felperesének telkeire alkotta meg a helyi jogalkotó.

[26] Az önkormányzat állásfoglalása és a Kúria felhívására a polgármester által tett nyilatkozat nem tartalmazott a Helyi adó tv. 6. § c) pontja alapján a tárgyilagos mérlegelés szerinti olyan ésszerű indokot, amely a hátrányosan megkülönböztető és a kivetett adó mértéke szempontjából a korábbi évekhez képest jelentős többletterhet eredményező adókötelezettséget alátámasztotta volna. A 2011. év tekintetében így a Kúria megállapította, hogy a bírói kezdeményezés megalapozott. Az Ör. 2011-ben hatályos 6. § (1) bekezdésének IV. díjövezetére meghatározott 287 Ft/m2 díjmérték, valamint az 1. sz. melléklet „IV. övezet”-et szabályozó rendelkezései a Helyi adó tv. 6. § c) pontjába ütközően törvénysértőek voltak.

[27] A 2009-2010. években az adó mértéke nem haladta meg a Helyi adó tv. 22. § a) pontja szerinti tételes, valamint a 6. § c) pont alapján megállapított valorizált adómaximumot.

[28] A peres iratok, a normakontroll eljárás során csatolt és beszerzett nyilatkozatok alapján a felülvizsgálni kért határozatokkal érintett telkek értéke nem volt értékelhető. Az önkormányzat és az alapper felperesének megbízása alapján elkészített igazságügyi szakvélemények részben nem vizsgálták a perrel érintett telkeket, részben pedig végkövetkeztetéseiket tekintve olyan lényeges eltérést mutattak, amelynek feloldására a Kúria – bizonyítási lehetőség hiányában – mérlegeléssel nem vállalkozhatott (400 Ft/m2 – 1000 Ft/m2). Hasonló következtetés volt levonható a csatolt, környékbeli egyéb telkek adásvételére vonatkozó szerződések, árverési hirdetések kapcsán is. Ezért a 2009-2010. adóévek tekintetében a Kúria nem adott helyt a bírói kezdeményezésnek, az indítványt ebben az elemében elutasította.

A döntés elvi tartalma

[29] Hátrányosan megkülönböztető a telekadó mértéke akkor, ha az önkormányzati rendeletben szabályozott díjövezet az adóztatott vagyon értékétől, sajátosságaitól függetlenül, meghatározott adózó, más díjövezetekhez képest számottevően magasabb adókötelezettségéről rendelkezik.

Alkalmazott jogszabályok

[30] 1990. évi C. törvény 6. §, 17. § 22. §

Záró rész

[31] A Bszi. 55. § (3) bekezdés értelmében „[h]a a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, az önkormányzati tanács az indítványt elutasítja”, ugyanakkor az 56. § (5) bekezdése szerint „[h]a az önkormányzati rendeletnek a bíróság előtt folyamatban lévő ügyben alkalmazandó rendelkezésének megsemmisítésére, illetve más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói kezdeményezés alapján kerül sor, az önkormányzati rendelet megsemmisített, illetve más jogszabályba ütközőnek ítélt rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben”.

[32] A jelen eljárásban a Kúria megállapította, hogy az Ör. 2009-2010-ben hatályos 6. § (1) bekezdése, 1. sz. melléklete törvényes volt, ezért ebben a tekintetben a bírói kezdeményezést elutasította. Ezzel szemben a 2011-ben hatályos IV. díjövezet kialakítása és adómérték-megállapítás [Ör. 6. § (1) bekezdés, 1. sz. melléklet IV. díjövezet] a Helyi adó tv. 6. § c) pontjába ütközött, ezért ebben a tekintetben a Kúria megállapította a már nem hatályos szabályozás törvénysértését és kizárta annak perbeli alkalmazhatóságát.

[33] A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárta ki.

Budapest, 2016. szeptember 13.

Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke,
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró