Köf.5.038/2014/8. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
végzése

Az ügy száma: Köf.5038/2014/8.
A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró;
           dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó bíró
Az indítványozó: Pest Megyei Kormányhivatal
            (1052 Budapest, Városház u. 7.)
Az indítványozó képviselője: dr. Danka Ferenc jogtanácsos
Az érintett önkormányzat: Budaörs Város Önkormányzata (Budaörs, Szabadság út 134.)
Az érintett önkormányzat képviselője: dr. Buglos Katalin ügyvéd
Az ügy tárgya: helyi építési szabályzat törvényellenessége

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Merengő utca környéke Településrendezési Terve III. Szabályozási Szakasz Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzatról szóló 44/2000. (XII.01.) ÖKT. számú rendelet egyes rendelkezései törvényességi vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

 1. A Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (1) bekezdés a) pontja alapján törvényességi felhívással élt Budaörs Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Merengő utca környéke Településrendezési Terve III. Szabályozási Szakasz Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzatról szóló 44/2000. (XII.01.) ÖKT. számú rendeletével (a továbbiakban: Ör.) kapcsolatban.  A törvényességi felhívást a képviselő-testület 2014. május 21-ei ülésén megtárgyalta és arról a 132/2014. (V.21.) számú határozatot hozta. A Kormányhivatal értékelése szerint a helyi önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, a jogszabálysértést nem szüntette meg.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

 2. Az indítványozó az Ör. több rendelkezésének kérte a törvényességi vizsgálatát az alábbiak szerint:
- Az indítványozó hivatkozott a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdésére, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) 2. §-ára, amelyek a normavilágosság követelményét fogalmazzák meg. Az indítványozó szerint az Ör. 2. § (5) bekezdés c) pontban rögzített szabályozás – „az övezeti előírásokban előírt közműellátás elhelyezésére alkalmas szabályozási szélességű közterületi csatlakozás...” szövegrész – az értelmes, világos, a jogalkalmazás során egyértelműen felismerhető normatartalom követelményének nem felel meg
- Az indítványozó álláspontja szerint jogszabálysértő az Ör. 2. § (9) bekezdése. E szabály az új épület építéshez, bővítéséhez, illetve átalakításhoz szükséges építési engedély kiadását feltételekhez köti. Az indítványozó szerint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 34. § (1) bekezdésével, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 18. § (1) bekezdésével ellentétes az Ör.-beli szabályozás. E jogszabályi rendelkezések alapján az építési engedély megadásának nem feltétele sem a közlekedési területek kiszabályozásának megtörténte, sem a közmű-ellátottság megléte. Mindezeknek a használatbavételi engedély megkéréséig kell meglenni. Hasonlóan foglalt állást a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.031/2012/11. számú határozatában. Sem az Étv. sem a Korm. rendelet nem teszik lehetővé, hogy az építési engedély kiadásához önkormányzati rendelet további feltételeket szabjon.
- Az Ör. az egyes övezetekre vonatkozó előírások között is kimondja, hogy új építési engedély csak teljes közműellátás megléte, illetve rendelkezésre állása esetén adható ki, e szabályok a fent kifejtett okokból szintén törvénysértőek.
- Az Ör. 2. § (12) bekezdése az építési engedélykérelemhez csatolandó mellékleteket sorol fel. E tárgykört a központi szabályozás – a Korm. rendelet 17. § (6)-(10) bekezdése, valamint a 8. számú melléklet teljesen lefedi, az önkormányzat e tárgykörben nem szabályozhat.
- Az Ör. 7. § (1) bekezdés a) pontja és b) pontja is a közművesítés rendelkezésre állásának követelményét írja elő új épület elhelyezésére vonatkozó építési engedély kiadásához kapcsolódva, amely szabály szintén ellentétben áll az Étv. és a Korm. rendelet fenti rendelkezéseivel.
- Az Ör. 7. § (2) bekezdése a Korm. rendeletben foglaltakon túl az építési engedély kiadását további feltételhez köti amikor úgy rendelkezik, hogy az engedélyt kiadni csak akkor lehet, ha a telekről zápor idején többletcsapadékvíz nem kerül ki.
- Az Ör. 13. §-a szerint a szükséges ingatlanrészek lejegyzését az útépítési engedélyterv alapján az Étv. 27. §-a szerint kell végrehajtani. Az indítványozó kifejtette, hogy a lejegyzés szabályait az Étv. 27. §-a határozza meg, az önkormányzat ezen túl nem állapíthat meg többletfeltételt, nevezetesen az útépítési engedélytervre hivatkozást. E szabályozás ellentétes a Jat. 3. §-ában foglalt ismétlési tilalommal is.

 3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a  bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) alapján felhívta az érintett önkormányzatot az üggyel kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából. Az önkormányzat a következőket terjesztette a Kúria Önkormányzati Tanácsa elé:
- A belterületbe vont Frankhegy szőlő és gyümölcsös - vízmosásokkal teli, rendezetlen közterülete (szűkös terület, kiépített út- és közműhálózat részleges hiánya) - alkalmatlan ingatlanokkal való beépítésre és rendeltetésszerű használatra. A terület fejlesztésére 15 milliárd forintot kellene költeni, ilyen nagyságrendű forrással az önkormányzat nem rendelkezik. Az ingatlanfejlesztések beláthatatlan következményekkel járnának. Az adott területen egyébként sem teljesíthető a Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés ec) pontjában foglalt feltétel.
- Az érintett önkormányzat előadta továbbá, hogy az indítványban is jelölt 132/2014. (V.21.) ÖKT sz. határozat nyomán elkészült az Ör. módosítására irányuló rendelettervezet, amelynek elfogadásával az Önkormányzat mindenben eleget tesz a Kormányhivatal törvényességi felhívásában foglaltaknak.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

 4. Az érintett önkormányzat 2014. október 27-i ülésen megalkotta az Ör. módosításáról szóló 33/2014. (X.29.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.Mód.), amelynek 4. §-a hatályon kívül helyezte az Ör. kormányhivatal által kifogásolt rendelkezéseit. Az Ör.Mód. 2014. november 13-án lépett hatályba.

 5. Az Ör.Mód.-ra tekintettel az indítványozó indítványát visszavonta. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 51. § (2) bekezdés a) pontja szerint az önkormányzati tanács az eljárást megszünteti, ha az indítvány benyújtója az indítványt visszavonta, az 51. § (2) bekezdés b) pontja alapján pedig akkor is az eljárás megszüntetésének van helye fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezés esetén, ha az önkormányzati rendeletnek az indítvánnyal támadott rendelkezése hatályát vesztette.

 6. A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. törvényességi vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló eljárást megszüntette.

Alkalmazott jogszabályok

 7. 2011. évi CLXI. törvény 51. § (2) bekezdése

Záró rész

 8. A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2014. december 2.

dr. Kozma György sk. a tanács elnöke,
dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,
Dr. Hörcherné Dr. Marosi sk. Ildikó bíró