Köf.5.040/2015/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5040/2015/5.
A tanács tagja: Dr. Kozma György a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Kalas Tibor bíró
Az indítványozó: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Az érintett önkormányzat: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata                  
                                                (Budapest, Pesti út 165.)
Az érintett önkormányzat képviselője: dr. Deák József Sámuel ügyvéd
Az ügy tárgya: helyi építési szabályzat megalkotása

Rendelkező rész

A Kúria a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata által alkotott a Budapest XVII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 3/2006. (III.2.) önkormányzati rendelet törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyó 14.K.33.893/2014/8. számú ügy felperese keresetet terjesztett elő Budapest Főváros Kormányhivatal által meghozott azon határozat ellen, amely helybenhagyta a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat jegyzőjének azt a határozatát, amely felperes Budapest XVII. kerület Orgoványi úton lévő telephelyének bezárásáról és a bejelentés-köteles tevékenység megtiltásáról szólt. A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A perben a bíróság – a felperes kezdeményezésére – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 155/C. § (2) bekezdése alapján az eljárását felfüggesztette és a Kúria Önkormányzati Tanácsánál indítványozta Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat által alkotott a Budapest XVII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 3/2006. (III.2.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) törvényességi vizsgálatát.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[2] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: indítványozó) álláspontja, hogy az Ör. és Melléklete azért jogszabálysértő, mert a „vitatott Ör.-nek nem volt része fentebb megjelölt Melléklet, az nem volt hozzáférhető és jelenleg sem az”. Az indítványozó szerint az Ör. 47/B. §-ban szereplő kiegészítő részek és a rendelet 2/3. számú melléklete „szintén nem volt mellékelve az Önkormányzat rendeletéhez”.

[3] Az indítványozó szerint az Ör sérti a meghozatalakor hatályos az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9. §-át, mert meghozatalát véleményeztetési eljárás nem előzte meg.

[4] Továbbá az Ör.-ben meghatározottak a tulajdonviszonyokban jogbizonytalanságot eredményeznek ezért a régi Ptk. 108. § (2) bekezdésben hivatkozott korlátozást tartalmaz, továbbá az Ör-ben foglaltak jogszabályba ütközése sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiságot, jogbiztonságot, és a kiszámítható jogalkalmazás követelményét, valamint a XIII. cikk (1)-(2) bekezdés szerinti tulajdonjogot és a XV. cikk (2) bekezdésbe foglalt diszkrimináció tilalmát.

[5] Az indítvány szerint „Vizsgálandó továbbá a hivatkozott Ör. 45. § meghatározása alá eső vélhetően a 2. számú mellékletben feltüntetett tervlap jogellenessége, illetve alkotmányellenessége figyelemmel arra, hogy az Ör. olyan területeket sorol mezőgazdasági jelleg alá – távlati célú fejlesztésre hivatkozva – melyek évtizedek óta kialakított kiskertes lakóhelyi övezetek, vállalkozások telephelyei, beépített területek.”

[6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a alapján felhívta az érintett önkormányzatot az üggyel kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából. Az érintett önkormányzat előadta, hogy az önkormányzat honlapján a hatályos rendeletek 2000. év óta megtalálhatók. Az övezeti terv az Ör. 2. §-a szerint az Ör.-nek mindig is részét képezte. Hivatkozott az önkormányzat honlapjára és azon internet-címekre amelyek alatt az indítványozó által hiányolt Ör.-beli rendelkezések megtalálhatók.

[7] Az érintett önkormányzat előadta továbbá, hogy az Étv. 9. §-a szerinti véleményeztetési eljárás lefolytatásra került. Részletesen (ügyiratszámokkal alátámasztva és mellékelve) ismertette a véleményeztetési eljárás menetét. Előadta továbbá, hogy a kerületi szabályozás a fővárosi előírások szerint történt, a perben érintett terület a fővárosi előírások miatt került MG-MF övezetbe, ezek a szabályok sem engedik az adott területen mezőgazdasági tevékenységen kívüli más tevékenység folytatását. Az Ör. az Étv. 6. § és 7. § alapján született, az mindenben megfelel az Alaptörvények és egyéb törvényeknek.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[8] A Kúria elsőként azt állapította meg, hogy a képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendelet „elérhetőségével” kapcsolatos problémát az jelent, ha az önkormányzati rendelet, mint az Alaptörvény T) cikk (2) pontja szerinti jogszabály nem került volna kihirdetésre az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése szerint, vagy a rendelet szövege a jogalanyok számára nem lenne hozzáférhető. Ilyen körülmény azonban az ügyben nem merült fel: az Ör. és mellékletei mind a www.rakosmente.hu honlapon, mind pedig a nemzeti jogszabálytár (www.njt.hu) önkormányzati rendeletek gyűjteményében megtalálható, annak mellékleteivel együtt.

[9] Az indítvány az Ör. egésze vonatkozásában azt állítja, hogy sérti a jogállamot, a tulajdonjog különböző aspektusait, a Ptk. 108. § (2) bekezdést és a diszkrimináció tilalmát. Ezzel összefüggésben a Kúria utal arra, hogy önmagában az Alaptörvény szabályaival való ellentét vizsgálatára nem a Kúria Önkormányzati Tanácsának, hanem az Alkotmánybíróságnak van hatásköre az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 37. § (1) bekezdése szerint. Az Abtv. 37. § (1) bekezdéséből következően amennyiben más jogszabályba ütközés és az Alaptörvény-ellenesség együtt jelentkezik, úgy van hatásköre a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárni. Jelen ügyben az indítványozó a régi Ptk. 108. § (2) bekezdésre is utal, ezért az érdemi eljárás feltételei fennállnak. Ugyanakkor a Kúria azt állapította meg, hogy a Ptk. 108. § (2) bekezdését önmagában nem sérti az Ör. egésze, ezért az erre vonatkozó indítványt elutasította.

[10] Az indítvány az Ör.-ön belül konkrétan a 45. §-t és a 47/B. §-t említi. Az Ör. 45. §-a a mezőgazdasági területek MG jelű övezetekre vonatkozó általános előírásait fogalmazza meg, a 47/B. §-a a „Kiegészítő rendelkezések a Budapest XVII. kerület Orgoványi utca – Nagyhangács köz – Nagyhangács utca – Baross utca által határolt területre ( a továbbiakban: terület)” cím alatt kilenc bekezdésben részletes előírásokat határoz meg. A Kúria megítélése szerint az Ör. 45. §-ában és 47/B. §-ában található normaösszességgel szemben az indítványozó nem hozott fel olyan érvet, amely alapján e rendelkezések törvényellenessége megállapítható lenne.

[11] Az indítványozó szerint az Ör sérti a meghozatalakor hatályos az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. §-át, mert meghozatalát véleményeztetési eljárás nem előzte meg. Az Étv. 9. § (3) bekezdése szerint „A készítés alatt lévő településrendezési eszközt a polgármesternek (főpolgármesternek) – külön jogszabályban meghatározottak szerint – véleményeztetnie kell az 5. § (4) bekezdésében említett tervtanáccsal. Az elkészített helyi építési szabályzatot és településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdek-képviseleti szervekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel, – amelyek 45 napon belül adhatnak írásos véleményt.” Ez a külön jogszabály az akkor hatályos az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklete volt, amely 27 pontban sorolta fel a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szerveket. Az indítvány nem tartalmaz arra vonatkozó indokot, hogy a véleményeztetési eljárás mely eleme maradt el, mely szervek véleményét nem kérték ki az eljárás során, vagy esetleg az Étv. 9. § (6) bekezdésbe foglalt lakossági közzététel maradt-e el. Ugyanakkor az érintett önkormányzat hivatkozásai alapján az Ör.-rel szemben megalapozottan nem állapítható meg, hogy az Étv. egykori 9. §-a szerinti véleményeztetési eljárás elmaradt.

[12] A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Bszi. 55. § (3) bekezdése alapján elutasította.

Alkalmazott jogszabályok

[13] 1997. évi LXXVIII. törvény 9. §

Záró rész

[14] A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2015. november 10.

Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke;
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,
Dr. Kalas Tibor sk.  bíró