Köf.5.058/2015/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5058/2015/4.
A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
           dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
Az indítványozó: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
               (Győr, Árpád út 32.)
Az indítványozó képviselője: dr. Herédi Erika jogtanácsos
Az érintett önkormányzat: Rajka Község Önkormányzata
                (Rajka, Szabadság tér 1.)
Az ügy tárgya: helyi építési szabályzat törvényessége

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

-    Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének Rajka község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 22/2013. (XI.4.) rendelet 19. § (1), (2), (8) bekezdései, a 20. § (11) bekezdése, és a 22. § (1), (3) bekezdései törvényességének vizsgálatára irányuló eljárását megszünteti.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1]   A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja (a továbbiakban: indítványozó) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (1) bekezdése alapján törvényességi felhívással élt Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: érintett önkormányzat) Rajka község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 22/2013. (XI. 4.) rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) 19. § (1)-(2) bekezdésével 22. § (1) bekezdésével, 22. § (3) bekezdésével (a törvényességi felhívás 1. pontja) kapcsolatban, mivel álláspontja szerint magasabb jogszabály rendelkezéseit ismétli meg, ezért a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. §-ába ütközik. Az indítványozó törvényességi felhívással élt továbbá a HÉSZ 19. § (8) bekezdése és 20. § (11) bekezdése vonatkozásában is (a törvényességi felhívás 2. pontja), mert álláspontja szerint a HÉSZ ezen szabályai felhatalmazás nélkül születtek.

[2]  Az érintett önkormányzat a törvényességi felhívást megtárgyalta. A törvényességi felhívás 1. pontjában foglaltakkal egyetértett, s a képviselő-testület a 71/2015. (IX.10.) határozatában kinyilvánította, hogy a párhuzamos szabályozás megszüntetését a jelenleg zajló rendezési terv módosítási folyamatába beépíti. A törvényességi felhívás 2. pontjában foglaltakkal az érintett önkormányzat a 72/2015. (IX.10.) határozatában nem értett egyet, álláspontja szerint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése és az épített környezete alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdése felhatalmazást ad az önkormányzatnak szabályozásra.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[3]  Az indítványozó a Mötv. 136. § (2) bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 48. § (1) bekezdése alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult, és kérte megsemmisíteni a HÉSZ 19. § (1)-(2) bekezdését, 19. § (8) bekezdését, 20. § (11) bekezdését, 22. § (1) bekezdését és 22. § (3) bekezdését. Előadta, hogy az érintett önkormányzat a 71/2015. (IX. 10.) számú határozatában ugyan egyetértett a törvényességi felhívás 1. pontjában foglaltakkal, de a jogszabálysértő állapotot nem szüntette meg.

[4]  Az indítványozó a jogalkotási eljárás formai szabályainak megsértése miatt kérte vizsgálni a HÉSZ 19. § (1)-(2) bekezdését, 22. § (1) bekezdését és a 22. § (3) bekezdését. Kifejtette, hogy a jogállamiságból eredően a jogalkotóval szemben támasztott garanciális jelentőségű követelmény a Jat. rendelkezéseinek betartása. A Jat. 3. §-a többek között kimondja, hogy a jogszabályban nem ismételhető meg más jogszabály rendelkezése. A HÉSZ fentebb jelölt rendelkezései az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 12. § (1)-(2) bekezdésében, valamint az OTÉK 16. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket ismétlik meg, ezáltal indokolatlan párhuzamos szabályozást hoznak létre, amely sérti a Jat. 3. §-át.

[5]  A törvényességi felhívásba foglalt másik problémával, a felhatalmazás hiányával kapcsolatban az indítványozó az alábbiakat adta elő: a kisvárosias lakóterület tekintetében a HÉSZ 19. § (8) bekezdése rögzíti, hogy az ott meghatározott övezetekbe tartozó ingatlanokra használati engedély milyen feltételek teljesülése esetén adható ki. Ugyan így a HÉSZ 20. § (11) bekezdése a kertvárosias lakóterület tekintetében határoz meg feltételeket ingatlan használatbavételi engedély kiadására. Mindkét esetben előírja a HÉSZ a 40 km/h teherbírású út kiépítését. Az Étv. 34. § (1) bekezdése alapján építésügyi hatósági eljárás az Étv. 34. § (2) bekezdés d) pontja szerinti használatbavételi engedélyezési eljárás is. Figyelembe véve az Étv. 36. § (1) bekezdésében és 44. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, valamint a Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.39.295/2007/5. számú ítéletét – az indítványozó szerint – megállapítható, hogy az építtetőnek a használatbavételi engedélyre alanyi joga van, a hatóság a használatbavételi engedélyt nem tagadhatja meg az Étv. 44. § (2) bekezdése alapján, ha az építményt vagy egy részét az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg. Az Étv. 62. § (1) bekezdés 17. pontja a Kormánynak ad felhatalmazást az adott tárgyban, a használatbavételi engedélyezési eljárás magasabb jogforrási szinten szabályozott társadalmi viszony, amely tekintetében az önkormányzatnak nincs jogalkotási felhatalmazása. Az indítványozó érve szerint: „A jogbiztonság, továbbá az Alaptörvényben is rögzített tisztességes eljárás elve ugyanakkor nem teszi megengedhetővé, hogy építésügyi hatósági eljárásban az alanyi jog érvényesíthetősége önkormányzati rendeletbe foglalt partikuláris szabályokon, feltételeken alapuljon.”

[6]  Az indítványozó hivatkozott a Kúria Köf.5.031/2012/11. számú határozatára, amely az építésügyi hatósági engedély vonatkozásában az Étv. 36. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a tárgykörben az önkormányzatoknak az Étv. nem ad felhatalmazást. A Kúria e határozatát követően módosult az Étv. 36. § (1) bekezdése, kikerültek az építésügyi hatósági engedély megadásának feltételei, azonban e szabályok változatlan tartalommal átkerültek az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletbe (a továbbiakban: Korm. rendelet). A használatbavételi engedéllyel kapcsolatban a Korm. rendelet 40. § (2) bekezdése rendelkezik, e szabály nem teszi lehetővé, hogy önkormányzati rendelet feltételeket szabjon.

[7]   Az indítványozó előadta azt is, hogy a HÉSZ 19. § (8) bekezdése, valamint 20. § (11) bekezdése az eljáró hatóságnak az Étv.-ből és a Korm. rendeletből eredő szabad mérlegelési jogát szűkíti felhatalmazás nélkül. Az indítványozó álláspontja alátámasztására csatolta a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.Kpk.50.091/2015/2. számú ítéletét.

[8]  Az érintett önkormányzat 2016. február 2-án kelt levelében tájékoztatta a Kúriát, hogy az indítványozó által vizsgálni és megsemmisíteni kért rendelkezéseket hatályon kívül helyezte.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[9]     A Kúria megállapította, hogy az indítvány benyújtását követően megalkotásra került Rajka Község Önkormányzat Képviselő-testületének Rajka község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 22/2013. (XI. 4.) rendelet módosításáról szóló 7/2015. (XII. 30.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Módör.). A Módör. 1. §-a szerint „A Képviselő-testület 22/2013. (XI. 4.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat 19. § (1), (2), (8) bekezdéseit, a 20. § (11) bekezdését, és a 22. § (1), (3) bekezdéseit hatályon kívül helyezi.” A Módör. 2. §-a alapján a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba, azaz az indítványozó által vizsgálni kért önkormányzati rendeleti rendelkezések már nem hatályosak.

[10]   A Bszi. 51. § (1) bekezdés d) pontja és a (2) bekezdés b) pontja szerint az önkormányzati tanács az eljárását megszünteti, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezése esetén az önkormányzati rendeletnek az indítvánnyal támadott rendelkezése hatályát vesztette. Erre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az eljárást megszűntetette.

A döntés elvi tartalma

[11]  Ha absztrakt normakontroll eljárás során a vizsgálni kért önkormányzati rendeleti rendelkezést az érintett önkormányzat hatályon kívül helyezi, úgy az eljárás megszüntetésének van helye.

Alkalmazott jogszabályok

[12] 2011. évi CLXI. törvény 51. § (1) bekezdés d) pontja és a (2) bekezdés b) pontja

Záró rész

[13] A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2016. február 16.

Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt  sk. előadó bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró