Köf.5.064/2015/6. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5064/2015/6.
A tanács tagja: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
Az indítványozó: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Az érintett önkormányzat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város
Az ügy tárgya: telekadó-mentesség törvényességi felülvizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

– a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Nyíregyháza 19/2005. (V. 5.) Kgy. rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának módosításáról és egységes szerkezetű szövegének megállapításáról szóló 21/2007.(VI.12.) Kgy. rendelet 13. § (2) bekezdés c) pontja törvényellenességének megállapítására, valamint egyedi ügyben való alkalmazási tilalmának kimondására irányuló indítványt elutasítja.    

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt lévő 17.K.27.352/2015. számú ügyben az I.r és a II.r. felperesek egy erdei kilátó építésével kapcsolatos építési engedély tárgyában az alperes által hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték.

[2] A kilátó megvalósítását a felperesek azért sérelmezték, mert a kilátó tervezett építési magassága miatt sérülhet azon védendő magánérdekük, hogy az ingatlanukra ne lehessen belátni. A bíróság a végrehajtás felfüggesztését megismételt eljárásban elrendelte, melynek során azt mérlegelte, hogy a keresettel támadott határozat végrehajtásával egy olyan építmény jön létre, mely sértheti a felperesek intimitásához fűződő magánérdekét. A bíróság szerint a határozat végrehajtása visszafordíthatatlan, vagy legalábbis nagy költséggel visszafordítható és helyreállítható állapotot eredményezne.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[3]     Az ügyben eljárt Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: indítványozó) az előtte 17.K.27.352/2015. számon folyó építésügyi határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárását felfüggesztette és a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Nyíregyháza 19/2005. (V. 5.) Kgy. rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának módosításáról és egységes szerkezetű szövegének megállapításáról szóló 21/2007.(VI.12.) Kgy. rendelet (a továbbiakban: Ör.) 13. § (2) bekezdés c) pontjának törvényességi vizsgálatát kezdeményezve. Az Ör. 13. § (2) bekezdés c) pontja a jelzett módosítást megelőzően úgy rendelkezett, hogy az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 6,5 métert. A módosítást követően ezen rendelkezés szerint az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 6,5 métert, „kivéve a Sóstó Gyógyfürdő területén már meglévő turisztikai célú kilátót, aminek magassága nem haladhatja meg a 40 métert, ez felújítható, bővíthető és helyette a fenti paraméterekkel új építmény is építhető”.

[4]     Az indítványozó szerint a módosított rendelkezés sérti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. § (1) és (2) bekezdését, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált területfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § 2. a) és b) pontjait. Az indítványozó szerint a fenti magasabb szintű jogszabály jelölt rendelkezései azért sérültek, mert az Ör. az egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőzónában fekvő területekkel kapcsolatban olyan rendelkezést léptetett életbe, amely kizárólag a Sóstó Gyógyfürdő területén már meglévő turisztikai célú kilátóra vonatkozik. Ennek magasságára az általános szabálytól eltérően 40 méteres magasságot engedélyezett.

[5]     A bíróság szerint az erdőzónákra vonatkozó övezetekre irányadó építési jogokat a Helyi Építési Szabályzatban az övezet egészére egységesen kell meghatározni, tehát az azonos övezetben lévő ingatlanokat azonos építési jogok illetik meg. Amennyiben a szabályozással az övezetből egyetlen ingatlant is kiemelnek, az indítványozó szerint sérül a tulajdonosi jogegyenlőség, továbbá a településrendezés legkisebb szabályozási egységére vonatkozó jogszabályi előírás is. Mivel az Ör. támadott rendelkezése egyetlen ingatlan beépítésének szabályait az övezetbe tartozó összes többi ingatlantól eltérően állapította meg, ezért sérültek az Étv., illetve a Korm. rendelet jelölt rendelkezései.

[6]     Az indítványozó a Pp.-re utalással az Ör. 13. § (2) bekezdés c) pontjának megsemmisítését és egyedi ügyben az alkalmazási tilalom kimondását kezdeményezte.

[7]     A Kúria az indítványt a a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a alapján megküldte az érintett önkormányzatnak állásfoglalás beszerzése céljából. Az érintett önkormányzat szerint az Ör. vizsgálni kért rendelkezése más jogszabályt nem sért. 

[8]     Az indítványozó elsőként arra utalt, hogy az Ör. módosításáról szóló rendelet 2014. szeptember 6-án lépett hatályba, az Étv. indítványozó által jelölt 13.§ (2) bekezdés pedig 2016. január 1-jén, így olyan jogszabályi rendelkezéshez kellene mérni az Ör. vizsgált szabályát, amely megalkotásakor még nem volt hatályban.
Az érintett önkormányzat ezt követően kifejtette, hogy a módosítás elrendelése egy telektömböt érint, hiszen úttal és vízgazdálkodási területtel lehatárolt területrészre lett meghatározva a szabályozás. A meglévő kilátó igaz, hogy egy helyrajzi számon helyezkedik el, de telektömbön belül, mint együtt tervezendő terület. Az Ör., azaz a helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításánál a meglévő állapotot is figyelembe kell venni. A módosítás csak pontosítja az erdőzónában található egyetlen kilátó magasságának felső határát, figyelemmel a kilátó rossz állapotára, valamint a megnövekedett lombkorona-szintre. Véleménye szerint a város egy-egy részére érvényes előírásokat tartalmazó szabályozás olyan sajátos jogintézmény, amely lehetővé teszi, hogy ugyanolyan övezeti besorolású területen más-más építési jogok alakuljanak ki úgy, hogy figyelembe veszi a kialakult állapotot is.
Az érintett önkormányzat felhívta a figyelmet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet egyes előírásoktól való eltérés feltételei című részre, amely rögzíti, hogy meghatározott településrendezési követelményeknél szigorúbb és megengedő követelményeket a helyi építési szabályzat megállapíthat. Az érintett önkormányzat szerint tehát a jogszabálysértés nem áll fenn. Kérte az indítvány elutasítását.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[9]     Az indítvány az alábbiak szerint megalapozatlan.

[10]     A Kúria elsőként – az érintett önkormányzat állásfoglalása alapján – arra mutat rá, hogy az önkormányzati rendeleteknek mindig a hatályos más jogszabályokkal kell összhangban lenni, ha a magasabb szintű jogszabály módosul, akkor az önkormányzati rendeletet ahhoz kell igazítani. Ez alól kivételt képeznek az önkormányzati rendeletek megalkotásának eljárási szabályai: a rendeletek megalkotásakor értelemszerűen az akkor hatályos eljárási szabályok szerint kell eljárni. Ha később, az adott tárgyú  önkormányzati rendeletek megalkotására vonatkozóan új, eltérő eljárási szabályok lépnek életbe, akkor – hacsak az új szabályok nem rendelkeznek másként – a korábbi rendeletalkotási eljárást nem kell megismételni, nem kell az új eljárásrendben új jogszabályt alkotni. A helyi építési szabályzat és szabályozási terv megalkotására mind korábban, mind pedig a jelenleg hatályos szabályok szerint speciális előírások vonatkoznak.

[11]     Jelen ügyben megállapítható, hogy az indítványozó nem az Ör. megalkotására vonatkozó eljárási szabály sérelmét állítja. Az indítványozó szerint jogszabálysértő az Ör. 13. § (2) bekezdés c) pontjába foglalt azon rendelkezés, amely szerint a Sóstógyógyfürdő területén már meglévő turisztikai célú kilátó magassága akár 40 méter is lehet.

[12]     Az Étv. 7. § (1) bekezdése – amelyet az indítványozó végzésében szó szerint idéz – a településfejlesztés és településrendezés célját fogalmazza meg, amelybe többek között beletartozik a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása, a jó minőségű környezet kialakítása. Mind az Étv. 7. § (1) bekezdése, mind a (2) bekezdése hangsúlyt helyez a közérdek és magánérdek összhangjának megteremtésére. Az Étv. 7. § (2) bekezdése szerint: A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel. Az Étv. 7. § (2) bekezdés h) pontja alapján figyelembe kell venni a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza.

[13]     Megállapítható, hogy a fenti szabályokba nem ütközik az Ör. azon rendelkezése, amely a már meglévő kilátó felújítását, vagy helyette új kilátó építését teszi lehetővé nagyobb magasságban. Ez, mint közérdekűnek cél (turisztikai fejlesztés) az Étv. jelölt szabályai alapján elfogadható (hangsúlyozandó, hogy a normakontroll keretei között, s nem pedig az egyedi ügy elbírálása szempontjából). A kilátói magasság megnövelése Ör.-ben foglalt módjának ésszerű indoka lehet – az érintett önkormányzat állásfoglalásában kifejtett – lombkorona szint megnövekedése.

[14]     Az Étv. 13. § (1) bekezdése értelmében „[a]z építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania.” A Kúria megítélése szerint ennek alapján járt el az érintett önkormányzat, amikor megalkotta az Ör.-t.

[15]     Az indítványozó által megjelölt további rendelkezés – amelyet az Ör. 13. § (2) bekezdés c) pontja álláspontja szerint sért – a Korm. rendelet 2. § 2. pont a) és b) pontjai. E szabályok szerint a Korm. rendelet alkalmazásban „együtt tervezendő terület:
    a) egy vagy több településszerkezeti egység, vagy
    b) legalább a sajátos használat szerint azonos, vagy a tervezett szabályozás szempontjából kapcsolódó telektömbök együtteséből álló, együttműködő összefüggő terület;”

[16]     Az indítvány szerint az építési jogokat a helyi építési szabályzatban az övezet egészére egységesen kell meghatározni, ha az övezetből a szabályozás egy ingatlant kiemel, sérül a tulajdonosi jogegyenlőség, illetve a településrendezés legkisebb szabályozási egységére vonatkozó jogszabályi előírás.

[17]     A Kúria a fentiekkel kapcsolatban elsőként azt rögzíti, hogy az Ör. 13. §-a a védelmi rendeltetésű erdőzóna, illetve az egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőzóna szabályait fogalmazza meg. Ez utóbbit tekintve a következőképpen rendelkezik:
    „a) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál.
    b) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken – kivéve az ettől kisebb, közhasználati jelleggel bíró kialakult állapotú ingatlanokat – az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el – legfeljebb 1%-os beépítettséggel. A beépített területekhez legfeljebb kétszer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybe vett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem zárhatók el.
    c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 6,5 m-t – kivéve a Sóstógyógyfürdő területén már meglévő turisztikai célú kilátót, aminek magassága nem haladhatja meg a 40 m-t, ez felújítható, bővíthető és helyette a fenti paraméterekkel új építmény is építhető.”

[18]     Megállapítható tehát, hogy az Ör. támadott szabálya nem egy lakóházas övezetet érintően rendelkezik maximum 40 méter magasságú kilátó megépítésének lehetőségéről, hanem elsődlegesen egy erdőhasználat céljára szolgáló területre vonatkozik. Ezek a szabályok egységesen szolgálják az egészségügyi-szociális-turisztikai célt, nem sérül a tulajdonosi jogegyenlőség azáltal, hogy e rendelkezések alapján esetlegesen megépítendő, a korábbi 6,5 métert meghaladó kilátóról rálátás nyílik magántulajdonban álló ingatlanra.

[19]     Az építési jogok egyenlő garantálásával, illetve a településrendezés legkisebb szabályozási egységére vonatkozó indítványozói felvetés kapcsán a Kúria a következőket állapította meg:
A Kúriának a Köf.5027/2014/3. számú határozatában azt kellett eldöntenie (mintegy a jelen ügyben felvetettek fordítottját), hogy elfogadható-e ha az egy helyrajzi számon lévő telek különböző részei más-más építési övezetekhez tartoznak. E határozat szerint: „a helyi szabályozási tervvel szemben támasztott övezeti besorolásokon belüli egységesség szabályából nem következik, hogy az övezeti besorolás kizárólag a telekhatárokat követheti.”

[20]     Jelen ügyben a kilátó egy helyrajzi számon van, de a telektömbön belül. A Korm. rendelet 2. § 2. b) pontja értelmében együtt tervezendő terület a legalább a sajátos használat szerint azonos, vagy a tervezett szabályozás szempontjából kapcsolódó telektömbök együtteséből álló, együttműködő összefüggő terület. Az Ör. 3. § (2) bekezdése az egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőzónára vonatkozó szabályokat fogalmazza meg, e szabályban a kilátóra vonatkozó kivételszabály nem sérti az együtt tervezhető területekre irányadó, a Korm. rendelet 2. § 2. pontjában foglaltakat. A telektömbön belül együtt tervezendő terület része a már korábban is ott található kilátó is, a módosítással a terület-felhasználási zónákban változás nem történt.

[21]     A Kúria végezetül hangsúlyozza: külön eljárás a normakontroll, azaz az önkormányzati rendelet más jogszabállyal való összhangjának vizsgálata és a normakontroll alapjául szolgáló egyedi ügy elbírálása. A Kúria jelen határozatában azt döntötte el, hogy az Ör. 13. § (2) bekezdés c) pontja nem sérti az Étv. és a Korm. rendelet indítványozó által felhívott szabályait. A normakontroll azonban nem döntötte el az alapját képező építésügyi határozat bírósági felülvizsgálatára vonatkozó egyedi ügyet.

A döntés elvi tartalma

[22]  Nem törvénysértő az a helyi építési szabályzatban foglalt előírás, amely az erdőhasználatra szánt területen a már meglévő kilátó felújítása során a kilátó magasságának megnövelését lehetővé teszi.

Alkalmazott jogszabályok

[23] 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) és (2) bekezdése
314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. § 2. a) és b) pontjai

Záró rész

[24] A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2016. április 19.

Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt  sk. előadó bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró