Köf.5.069/2015/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5069/2015/4.
A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró, dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
Az indítványozó: Alapvető Jogok Biztosa (1051 Budapest, Nádor u. 22.)
Az érintett önkormányzat: Vésztő Város Önkormányzata (Vésztő, Kossuth Lajos u. 62.)
Az érintett önkormányzat képviselője: ifj. dr. Dobó Sándor ügyvéd
Az ügy tárgya: települési adó

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa Vésztő Város Önkormányzata Képviselő-testületének a települési adóról szóló 7/2015. (V. 28.) számú rendelete törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[1] Az Alapvető Jogok Biztosa (a továbbiakban: indítványozó) a 2011. évi CXI. törvény 34/A. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte több helyi önkormányzat települési adóról szóló rendelete törvényességi vizsgálatát. Jelen eljárás Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének a települési adóról szóló 7/2015. (V. 28.) számú rendeletét (a továbbiakban: Ör.) érinti.

[2] Az indítványozó előadta, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) 1/A. §-a lehetővé teszi, hogy az önkormányzat illetékességi területén rendelettel települési adót vessen ki. Az önkormányzatok egyre inkább élnek e lehetőséggel, s általában a  termőföldet sújtják települési adóval. A Hatv. nem tartalmazza a települési adóra vonatkozó legfontosabb részletszabályokat, és az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdése miatt – amely jelenleg nem teszi lehetővé, hogy az Alkotmánybíróság a helyi adók központi feltételeit vizsgálja – nincs lehetőség annak vizsgálatára, hogy a Hatv.-ben az alkotmányos garanciák érvényesülnek-e.

[3] Az indítványozó az Ör.-el kapcsolatban előadta, hogy az Ör. a település közigazgatási területén lévő termőföldekből a szántó, gyep (rét vagy legelő) és gyümölcsös művelési ágba sorolt külterületi földrészletre állapítja meg az adókötelezettséget. Az Ör. 2. § (1) bekezdése a települési adó alanyaként a földrészlet természetes személy tulajdonosát, vagy amennyiben a földrészlet haszonélvezeti vagy özvegyi joggal terhelt, ezen jog jogosultját jelöli meg. Az Ör. 3. § a) pontja mentesíti ugyanakkor az adóalanyt, ha a termőföldet maga használja és a termőföld nem éri el azon területnagyságot, amely után az egységes területalapú támogatás igénybe vehető lenne.

[4] Az indítványozó szerint az Ör.-ből az következik, hogy a települési adó tárgya lényegében a termőföld használatának átengedése, végső soron a használatba adót megillető földhasználati díj, a települési adó alanya pedig a használatba adó termőföld tulajdonos (haszonélvező).

[5] Az indítványozó idézte a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 38. § (1) bekezdését, 44. § (1) bekezdését, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.) 1. számú melléklet 9.4.1. alpontjának azt a szabályát amely adómentességet biztosít a termőföld haszonbérbe adása esetén, ha a haszonbérlet időtartama meghaladja az 5 évet.

[6] Az indítványozó szerint mivel a Hatv. 1/A. §-a nem határozza meg a települési adó tárgyát, ezért a termőföld bérbeadása után járó jövedelemre, mint adótárgyra kivetett adó általában nem törvénysértő. Ugyanakkor ha a termőföld tulajdonos (haszonélvező) a tulajdonában álló termőföldet 5 évnél rövidebb időre adja haszonbérbe, úgy az ebből származó jövedelem után személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség keletkezik. Ebben a körben az Ör. ellentétben áll a Hatv. 1/A. § második mondatával, amely tiltja a települési adó kivetését olyan adótárgyra amelyre kiterjed valamely törvénybe foglalt közteher hatálya.

[7] Az indítványozó a fentiekre tekintettel kérte az Ör. megsemmisítését.

[8] A Kúria a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a alapján az indítványt megküldte Vésztő Város Önkormányzatának (a továbbiakban: érintett önkormányzat) állásfoglalása megismerése végett.
Az érintett önkormányzat előadta, hogy az Ör.-t hatályba lépése óta négy alkalommal módosította, az Ör. hatályos szövege olyan adótárgyat adóztat, amelyre vonatkozóan nem terjed ki más törvényben szabályozott közteher. A módosítás érintette az Ör. 1. § (1) bekezdését, amely immár csak akkor teszi adókötelessé a termőföld meghatározott földrészleteit, ha arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. (Az önkormányzat megjegyezte, hogy a módosítás előtti adóztatási gyakorlata is ez volt). Az érintett önkormányzat idézte az Ör. több rendelkezését, s kifejtette, hogy az Ör. nincs ellentétben más jogszabállyal, az Ör. módosítása során egyértelműen rögzítésre került, hogy a települési adónak nem alanya a Hatv. szerinti vállalkozó. Kifejtette továbbá, hogy véleménye szerint téves álláspontra helyezkedett az indítványozó akkor is, amikor a termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadót a termőföldet közvetlenül terhelő közteherként veszi figyelembe. Mivel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény nem teszi lehetővé magasabb jogszabályi rendelkezés megismétlését, ezért mellőzte az önkormányzat a Hatv. 1/A. § (1) bekezdés szó szerinti átvételét.

[9] A fentiekre tekintettel az érintett önkormányzat kérte az Ör. megsemmisítésére vonatkozó indítvány elutasítását.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[10] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a települési adó törvényességével kapcsolatos problémával első ízben a Köf.5035/2015/4. számú határozatában foglalkozott. E döntés alapjául szolgáló tényállás csak annyiban volt hasonló jelen ügyhöz, hogy az önkormányzat ott is a termőföldre vetette ki a települési adót.
[11] A Köf.5035/2015/4. számú határozat törvényellenesnek ítélte Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének a települési adóról szóló rendeletét, mert az adó alanya vállalkozó is lehetett [12], továbbá megállapította, hogy a kárenyhítő hozzájárulás nem tekinthető a termőföldhöz kapcsolódó köztehernek, ezért az nem zárta ki, hogy a termőföld a települési adó tárgyává váljék [17], végül a Kúria arra jutott, hogy a mezőőri járulék köztehernek minősül, ezért a bevezetett települési adó a Helyi adó tv. 1/A. § (1) bekezdésével ellentétesen tette az Ör. tárgyává a termőföldet [21].

[12] A Kúria elsőként az állapította meg, hogy az indítványozó az Ör.-el kapcsolatban – szemben az indítványában jelölt és külön eljárásban a későbbiekben elbírálásra kerülő más önkormányzati rendeletekkel – nem vetette fel, hogy a termőföldre vonatkozóan mezőőri járulék-fizetési kötelezettség áll fenn, így ebből a szempontból a Köf.5035/2015/4. számú határozatban foglaltakhoz képest is eltérő jogszabályi tényállást kell a Kúriának elbírálni.

[13] A Hatv. 1/A. § (1) bekezdése értelmében „[a]z önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó [52. § 26. pont].”

[14] Az indítványozó az Ör. vonatkozásában lényegében azt sérelmezi, hogy az Szja.tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. alpontja alapján az 5 évnél rövidebb időre haszonbérbe adott termőföld után a haszonbérbeadónak adófizetési kötelezettsége keletkezik, ezért erre települési adó nem vethető ki.

[15] A Kúria megállapította, hogy az érintett önkormányzat az 1/2016. (II. 4.) önkormányzati rendelet 1. §-ával módosította az Ör. 1. §-át 2016. év február hó 5. hatállyal. Az Ör. 1. § hatályos szövege szerint „Adóköteles a település közigazgatási területén lévő termőföldekből a szántó, gyep (rét vagy legelő) és gyümölcsös művelési ágba sorolt külterületi földrészlet, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya.”

[16] Az Ör. 1. §-ából – bár nem használja az adótárgy kifejezést, de – egyértelműen megállapítható, hogy az adó tárgya a külterületi földrészlet, az Ör. valamely művelési ágba tartozó külterületi földrészlet adóztatására irányul. Az Ör.-be foglalt települési adó tehát vagyoni típusú adó.

[17] Az Ör. 3. § a) pontja alapján mentes az adó alól az adóalany ha a termőföldet maga használja és a termőföld nem éri el azon területnagyságot, amely után az egységes területalapú támogatás igénybe vehető lenne. Az indítványozó e mentességi szabályt figyelembe véve vonja le azt a következtetést, hogy ha az adóalany a termőföldet nem maga használja, úgy az Ör. a termőföld bérbeadása után járó jövedelemre, mint adótárgyra vetette ki a települési adót. Az Szja.tv. szerint viszont jövedelemadót kell fizetni, a termőföld 5 évet meg nem haladó haszonbérletbe adás esetén. Az indítványozó tehát a települési adó tárgyát a haszonbérbe adás során keletkezett jövedelemmel azonosította.

[18] A Kúria fentebb megállapította, hogy az Ör. 1. §-a alapján a települési adó vagyonadó, így nem helytálló az az érvelés, amely szerint az Ör. a bérbeadásból keletkezett jövedelmet tekinti adótárgynak. Olyan szabálya az Ör.-nek nincs, amelyből az következne, hogy az abban szabályozott települési adó jövedelem típusú adó. Az Ör. 1. §-a szerint az adótárgy a külterületi földrészlet, így a települési adó tárgyának törvényességi megítélése során nincs annak szerepe, hogy az adónak mi a forrása. A vagyonadó az Ör. 3. § a) pontjába foglalt mentességi szabály útján nem vált jövedelemadóvá. Amennyiben a települési adó tárgya termőföld, úgy a föld haszonbérbeadásából származó jövedelem után keletkezett személyi jövedelem-adófizetési kötelezettség nem zárja ki, hogy az önkormányzat települési adót vessen ki.

[19] A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy az Szja.tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. alpontja alapján esetlegesen fennálló közteher hatálya az Ör. 1. §-ában foglalt vagyoni típusú adó adótárgyra nem terjed ki, így a Hatv. 1/A. § (1) bekezdésének sérelme nem állapítható meg.

[20] A Hatv. 1/A. § (1) bekezdés utolsó mondat szerint a települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó [52. § 26. pont]. Az Ör. 2. § (1) bekezdése értelmében „[a]z adó alanya az a természetes személy, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján
a) a földrészlet tulajdonosa, vagy
b) amennyiben a földrészlet haszonélvezeti avagy özvegyi joggal terhelt, ezen jog jogosultja,
feltéve, hogy nem minősül a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52.§ 26. pontja alapján vállalkozónak.”

[21] A fentiek alapján az is megállapítható, hogy a Hatv. 1/A. § (1) bekezdés utolsó mondatába foglalt adóalanyisággal kapcsolatos korlátot sem lépte túl az Ör., a vállalkozó e minőségében nem lehet a települési adó alanya.

[22] A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Bszi. 55. § (3) bekezdés alapján elutasította.

A döntés elvi tartalma:

[23]  Amennyiben a települési adó tárgya termőföld, úgy a föld haszonbérbeadásából származó jövedelem után keletkezett személyi jövedelem-adófizetési kötelezettség nem zárja ki, hogy az önkormányzat települési adót vessen ki.

Alkalmazott jogszabályok

[24] 1990. évi C. törvény 1/A. §

Záró rész

[25] A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2016. március 22.

dr. Kozma György sk. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,
dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró