„Bírósági épületek egykor és ma” építészeti konferencia a Kúria eredeti épületébe történő visszaköltözésének jegyében

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2013. április 5.

(2013. április 5., Néprajzi Múzeum)

A Kúria és az Országos Bírósági Hivatal közös szervezésében, a Kúria eredeti épületébe történő visszaköltözésének jegyében építészeti konferencia kerül megrendezésre a Néprajzi Múzeum épületében 2013. április 5-én, pénteken, 9.30 órai kezdettel.

A konferenciát Dr. Handó Tünde, az OBH elnöke nyitja meg. A Kúriának az Igazságügyi Palotába történő visszaköltözésére vonatkozó kormányzati elképzeléseket Dr. Zumbok Ferenc kormánybiztos ismerteti. Bugár -Mészáros Károly építészettörténész az Igazságügyi Palota múltjából szemelvényeket, érdekességeket oszt meg a jelenlévőkkel. Az Igazságügyi Palota funkcióváltozásainak képes története címmel Dr. Granasztói Péter történész, néprajzkutató tart előadást. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1999-2010 közötti felújítási munkálatairól Dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke tart előadást, a Győri Ítélőtábla épületét Patartics Zorán építész, míg a Fonyódi Járásbíróság tervezését, megvalósítását Horváth Zsolt építész előadásai ismertetik.

12.15 órakor Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke és Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója mond beszédet, és felavatják a Justitia szobrot ábrázoló molinót.

A molinó avatást követően rövid interjúk készítésére lehetőséget adunk  a helyszínen.

Kérjük, hogy külön – interjú igényeiket szíveskedjenek a Kúria, illetve az OBH sajtóért felelős vezetőjének, Józan Magdának és Dr. Pápai Juditnak 2013. április 3-ig jelezni szíveskedjenek.

Kérjük továbbá, hogy a részvételi szándékot a hantik@kuria.birosag.hu , valamint a nyested@obh.birosag.hu e-mail címekre 2013. április 3-án 12.00 óráig jelezzék.

2013. március 28.

a Kúria Sajtótitkársága
az OBH Sajtóosztálya


Dr. Darák Péter ünnepi beszéde a Justítia ábrázolásának elhelyezését kísérő építészeti konferencián a Néprajzi Múzeumban
(2013. április 5-én)

 

Az 1869-ben újjászervezett Kúria első elnöke, Majláth György a következő szavakkal fordult bírótársaihoz: „Feladatunk […] végső fokon egy nemét gyakorolni a szellemi fegyelemnek a bírák, és a perlekedő közönség felett.
Hogy ezt egy bírói testület sikerrel tehesse, szükségkép kell, hogy maga is mintaképe legyen a pontosságnak, lélekismeretességnek és részrehajlatlanságnak; […] e helyen a törvényt tárgyilagosan, részrehajlatlanul, személy vagy ügytől elvonttan kell alkalmazni.
Igényli ezt az állam érdeke, igényli a szabadság érdeke, mely a rend biztosítékai nélkül nem létezhet, […] a nép érzetében, mint a szikla rendületlenül honoljon a törvény iránti tisztelet, és tisztelete azoknak, kiket az alkotmány a törvény őrjeiül rendelt.”
 
A Kúria a Ferenciek terén kezdte meg működését, 1896-ban költözött a Kossuth térre, 1951-ben került az Igazságügyi Palotából a volt Közigazgatási Bíróság épületébe (I., Fő u. 1.). 1980-ban a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke, dr. Szilbereky Jenő elérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság három évtized után visszaköltözzön az „igazságügyi negyedbe”, és a Fellner Sándor által tervezett Igazságügyi Minisztérium volt épületében (V., Markó u. 16.) kapjon elhelyezést. A legfőbb bírói fórum, amely 2012. január 1-jétől ismét a Kúria elnevezést viseli, jelenleg is ebben az épületben működik. Épp egy évvel ezelőtt a Kúria teljes ünnepi ülésén miniszterelnök úr kinyilvánította azt a kormányzati szándékot , hogy a Kúria kerüljön vissza méltó helyére.

Térjünk vissza 1891-be, amikor a budapesti ügyvédi kamara feliratot nyújtott be Szilágyi Dezső igazságügy-miniszterhez, amelyben az igazságügyi palota felállítását szorgalmazták:
„[…] Hazánk legfőbb bírósága és legnagyobb főtörvényszéke mint Excellencziád előtt is nagyon jól van tudva, oly elavult, dísztelen épületben van elhelyezve, […] Helyiségei szűkek, sötétek, nyáron fullasztó meleg uralkodik bennük, míg télen a déli órákban is gyertyalánggal kénytelenek a felső igazságszolgáltatás napszámosai a hiányzó napsugarat pótolni, hogy a periratokat olvashassák, a mi a mai írásbeli eljárás mellett elég nagy baj.
[…] szükségesnek látjuk, hogy az a pesti oldalon lehetőleg a főváros központjában építtessék. A szóbeliség és nyilvánosság megköveteli, hogy a jogkereső közönség a bíróságot a lehető legközelebb találja. […] még egy körülményre bátorkodunk Nagyméltóságod nagybecsü figyelmét felhívni. Hitünk szerint a legközelebbi idő meg fogja hozni a polgári és bűnvádi szóbeli eljárást. Azon óhajunknak adunk tehát kifejezést, hogy az épület ezen eljárások igényeire való tekintettel terveztessék, nem előadói szobákra, hanem tárgyalási […] termekre lesz szükség megfelelő várakozó helyiségekkel

Igazságügyi palota építésére irányuló törvényjavaslatát Szilágyi Dezső igazságügy-miniszter 1893 májusában nyújtotta be. Az 1893:13. tc. felhatalmazta az igazságügy-minisztert, hogy „az V-ik kerületben fekvő, a Nádor-, Alkotmány-, Honvéd- és Szalay-utczák által határolt 1810 négyszögöl telken”  a magyar királyi Kúria, a budapesti kir. ítélőtábla, a koronaügyészség és a budapesti kir. főügyészség elhelyezésére szolgáló igazságügyi palotát emelhessen, „s az e czélból szükséges építési költségek fedezésére a telekvétellel és belső berendezéssel együtt a pénzügyminiszter kezelése alatt álló "Magyar készpénzbiztosítéki alap"-ból 2.183,000 […] forint, […] kölcsönt vehessen fel.”
 
Hauszmann Alajos tervei alapján  1893. augusztus 16-án ( 120 éve) kezdődött meg az építkezés. Az épület átadására 1896. május 1-jén, zárókövének letételére pedig a millenniumi ünnepségek keretében október 20-án került sor. „Hogy Justicziának ily fényes palotát emeltek, ez nagy fontosságú mozzanata annak a törekvésnek, mely hazánkat a czivilizáczió terén pár évtized alatt teljesen egyenrangúvá tette azon államokkal, melyek már az efféle külsőségekben is fényesnél fényesebb történeti lapokat tudnak felmutatni.” - vélték.
 

Az épület avatásakor elhangzott: „Az ünnepi év letelőben van. A nagy számadásnak utolsó tétele, íme itt van, az országnak igazságügye. Középkori romok a kiindulási pont s egy negyedszázad alatt mily messze haladtunk. […] Mindjárt a kezdet kezdetén beláttuk azt is, hogy a hely hol kimondatik, fényét, súlyát emeli az igazságnak.”

Az ítélkezés emelkedett színtere azonnal tartalmi követelményt is szül: „Az az igazságszolgáltatás, melynek ily palotát tud az ország építeni, fejlett, magas színvonalon álló, a haladással és a kor szellemével lépést tartó lehet csak. Azok a bírák, a kiknek az új otthonban fényes termeket rendeztek be, nem állanak a külföld bírái mögött. Magyar judikaturánknak nincs miért restelkednie.”
Hogy jellemezték az „Igazság új otthonát” a korabeliek? Az épület „minden ízében jelenkori épület, mely azonban az ó-kori építészet elemeire és arányaira támaszkodik”. A méltóságteljes épületbe hatalmas előcsarnokot (hossza 40, szélessége 18, belmagassága pedig 23 méter) terveztek, hogy „ünnepélyes összejövetelek alkalmával méltó följáratul szolgálhasson”. A gazdagon aranyozott és stukkóval díszített dongaboltozatra „Lotz Károly mester festette nagy freskó képét”.  Ebben a nagy csarnokban kapott helyet Justítia szobra, amelyet Stróbl Alajos mintája után kékes-fehér carrarai márványból faragtak Paolo Triscornia di Ferdinando carrarai műhelyében. „Strobl nem a konvencionális Justítiát választotta mintának, inkább költői felfogásból indult ki; ő egy fiatal, szép, a szűziesség benyomását keltő ülő női alakot mintázott egyszerű, keresetlen mozgással, melynek ruházata széles kezeléssel simul testéhez.”  Az Igazság nőalakja antik támlás széken (Curulis Stella) ült,  amely sárga csiszolt márványból készült. A szobor alapterülete 4 m2, magassága 3 m, súlya pedig 12.000 kg.
Komor Marcell szerint „A szék, a jelvények régi hagyomány szerintiek, maga az alak minden ízében modern; igazi szalonbeli nő, a melynek finom arczvonásaiból mélységes szellem, gyöngéd lényéből hatalmas akaraterő sugárzik ki.”
 
Az Igazságügyi Palota Justitiája az igazságosság jelvényeit tartja kezeiben, jobbjában pallost, baljában pedig az igazság mérlegét és törvénykönyveket. Justítia a pallossal (karddal) a jót és a rosszat választja el, illetve a pallos (kard) az élet és a halál feletti bírói hatalomra is utal. Az elfogulatlanságot és az igazságtevést jelképező kétkarú mérleg egyiptomi eredetű, a „Két Igazság” alvilági csarnokának mérlegére utal.  A Justitia kezében lévő mérleg két serpenyője rendszerint egyenlő magasságban függ, amely egyrészt arra utalhat, hogy az ítélkezés révén az egymással szembenálló érdekek kiegyenlítésre kerülnek, másrészt pedig arra, hogy a megsértett jogrend helyreállítása is megtörténik. A mérleg kifejezi még a törvény előtti egyenlőséget.

Justítia szobra 1950 után egy ideig a Károlyi palota kertjében állt, majd a Pest Megyei Bíróság épülete elé került, és 1983-ban (30 éve) állították fel a Legfelsőbb Bíróság Markó utcai épületében. 62 év után Justítia jelképesen újra elfoglalja helyét az épületben, ahová atyáink szánták, és ahol 55 évet töltött.

Reá tekintve emberöltők kívántak és vártak igazságos döntéseket. Kívánom, hogy megértsük és megérezzük: Ezen épület, és az azt őrző Justítia látható jele a Magyar Nemzet mindenkor tanúsított törvény tiszteletének igazság-szeretetének, amelyben mi - egykori és mai bírák - örömmel osztozunk.

 

A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, április 8-án 7:50-től volt hallható interjú Dr. Darák Péterrel.

Megjelent tudósítás: