Tájékoztató a Kúria Kfv.III.37.415/2017. számú előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzéséről: Az 1990-es évek közepén a felperesi bankkártya kibocsátó társaságok szabályzataikkal lehetővé tették, hogy a kártyáikat kibocsátó és elfogadó bankok közösen meghatározzák a kibocsátó és elfogadó bankok közötti belföldi bankközi jutalékok (interchange fee) mértékét. Ennek nyomán hét bank, melyeknek többsége mindkét kártyatársaság rendszeréhez csatlakozott és melyek a kártyakibocsátói és elfogadói piac nagy részét lefedték, több tárgyalást követően, 1996. augusztus 28-án fogadták el azt a megállapodást, melyben egységesen szabályozták a két kártyatársaság – különböző tranzakciókhoz kapcsolódó – IF díjainak mértékét 1996. október 1-jei hatállyal (MIF, illetve MIF megállapodás). Ehhez a megállapodáshoz idővel a bankkártya-kibocsátói és -elfogadói piacokra belépő további bankok is csatlakoztak. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Vj-18/2008/341. számú, 2009. szeptember 24-én kelt határozatával megállapította, hogy a MIF megállapodásban részt vett 22 bank, továbbá a két kártyatársaság, azáltal, hogy mindkét nemzetközi kártyatársaság kártyáira és minden bankra egységesen alkalmazandó bankközi jutalék mértéket és struktúrát határoztak meg, illetve ilyen megállapodáshoz szabályzataikkal keretet biztosítottak és azt támogatták, versenykorlátozó, a tilalom alól nem mentesülő megállapodásokat kötöttek. A GVH határozatában a MIF megállapodást eredetileg létrehozó hét bankot és a két kártyatársaságot különböző mértékű bírságokkal sújtotta, összesen 1.922.000.000 Ft értékben. A GVH határozat ellen a két kártyatársaság és hat bírsággal sújtott bank által benyújtott keresetek folytán eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperesek kereseteit elutasította. A felperesi fellebbezések alapján eljárt Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a II. rendű felperes vonatkozásában – jogutódlással összefüggő eljárási okból – a GVH határozatát megváltoztatta és az eljárást megszüntette, míg a többi fellebbező felperes vonatkozásában a GVH határozatát hatályon kívül helyezte, és a GVH-t új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az alperes felülvizsgálati kérelme nyomán a Kúria megállapította, hogy az ügyben az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése szükséges, mivel a vonatkozó európai bírósági joggyakorlat alapján nem egyértelmű, hogy egy magatartás vonatkozásában megállapítható-e, hogy az egyszerre célja és hatása szerint is versenykorlátozó. Az ügy tárgya szerinti MIF megállapodás esetében pedig külön kérdéses, hogy az célja szerint versenykorlátozónak tekinthető-e, mivel az Európai Bizottság és az Európai Unió Bírósága hasonló MIF megállapodások esetében kizárólag hatás alapon állapított meg versenykorlátozást. Külön kérdésként merül fel az ügyben, hogy a két kártyatársaság, akik a MIF megállapodás megkötésében közvetlenül nem vettek részt, felelőssége azonosan minősül-e a bankokéval vagy az állapítható meg, hogy ha a megállapodásnak nem is voltak részesei, de megállapodással összehangolták magatartásukat.
A Kúria az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte az alábbi kérdésekben:
- Értelmezhető-e az EKSZ 81.cikk (1) bekezdése [az EUMSz 101. cikk (1) bekezdése] úgy, hogy ugyanazon magatartás egyaránt sértheti a versenykorlátozó cél és a versenykorlátozó hatás, mint önálló jogalapok alapján az EKSZ. 81. cikk (1) bekezdésében [EUMSz 101. cikk (1) bekezdésében] foglalt rendelkezéseket?
- Értelmezhető-e az EKSZ 81. cikk (1) bekezdése [az EUMSz 101. cikk (1) bekezdése] úgy, hogy céljánál fogva versenykorlátozó az ügy tárgya szerinti, magyarországi tagbankok közötti megállapodás, amely a Mastercard és a Visa kártyatársaságok kártyáinak használatáért járó, kibocsátó bankokat megillető bankközi jutalékot mindkét kártyatársaságra nézve egységes mértékben határozta meg?
- Értelmezhető-e az EKSZ 81. cikk (1) bekezdése [az EUMSz 101. cikk (1) bekezdése] úgy, hogy a bankok közti megállapodásnak részesei azok a kártyatársaságok is, akik a megállapodás tartalmának kialakításában közvetlenül nem vettek részt, de a megállapodás elfogadását lehetővé tették, valamint a megállapodást elfogadták és alkalmazták, avagy ezt úgy kell értékelni, hogy a megállapodást kötő bankokkal összehangolták magatartásukat?
- Értelmezhető-e az EKSZ 81. cikk (1) bekezdése [jelenleg az EUMSz 101. cikk (1) bekezdése] úgy, hogy a versenyjogsértés megállapításához nem szükséges az ügy tárgyára figyelemmel annak elkülönítése, hogy a megállapodásban való részvételről, vagy a megállapodásban résztvevő bankok magatartásával való összehangolásról van-e szó?
A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig a felülvizsgálati eljárást felfüggesztette.
Budapest, 2018. március 9.
A Kúria Sajtótitkársága