A Kúria Pfv.21.247/2012. számú elvi jelentőségű ügyében hozott határozata

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2013. január 23.

A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.21.247/2012/16. szám

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság K.Á. és társa felpereseknek Bank II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében meghozta a következő

V É G Z É S T:

A Kúria az Európai Unió Bírósága gyorsított előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi a következő kérdésekben:

1)    A Tanács 93/13/EGK irányelv (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (a továbbiakban: irányelv) 4. cikk (2) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy külföldi pénznemben meghatározott, de ténylegesen hazai pénznemben folyósított és a fogyasztó által kizárólag hazai pénznemben törlesztendő kölcsöntartozás esetén az átváltási árfolyamokat meghatározó, egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötések a „szerződés elsődleges tárgyának meghatározása” fogalma alá vonhatók-e?
Amennyiben nem, az irányelv 4. cikk (2) bekezdésének második fordulata alapján az eladási és vételi árfolyam különbözete olyan díjazásnak tekintendő-e, melynek a szolgálatatással arányban állása a tisztességtelenség szempontjából nem vizsgálható? E körben van-e jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között tényleges átváltásra sor kerül?

2)    Amennyiben az irányelv 4. cikk (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a tagállami bíróság – függetlenül nemzeti jogának rendelkezésétől – az abban meghatározott szerződési feltételek tisztességtelenségét is vizsgálhatja, ha azok nem világosak és érthetőek, akkor ez utóbbi követelmény alatt azt kell-e érteni, hogy a fogyasztó számára a szerződési feltételnek önmagában nyelvtanilag kell világosnak és érthetőnek lennie, avagy ezen túlmenően a szerződési feltétel alkalmazása gazdasági indokainak, illetve a szerződés többi feltételével való kapcsolatának is  világosnak és érthetőnek kell lennie?

3)     Az irányelv 6. cikk (1) bekezdését és a C-618/10. számú, Banco Espanol ügyben hozott ítélet 73. pontját úgy kell-e értelmezni, hogy a fogyasztói kölcsönszerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelen rendelkezésének érvénytelenségét a tagállami bíróság az adott szerződési feltétel módosításával, kiegészítésével a fogyasztó javára akkor sem szüntetheti meg, ha egyébként a rendelkezés elhagyása esetén a megmaradt szerződési rendelkezések alapján a szerződés nem teljesíthető? E körben van-e jelentősége annak, hogy a nemzeti jog tartalmaz-e olyan diszpozitív szabályt, amely az érvénytelen rendelkezés hiányában az adott jogkérdést szabályozza?

A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig a felülvizsgálati eljárás tárgyalását felfüggeszti.

E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

(1) A felperesek 2008. május 29-én „ingatlan jelzálogjoggal biztosított, devizában nyilvántartott jelzálog-típusú kölcsönszerződést” kötöttek a II.r. alperessel. E megállapodás I/1. pontja szerint a bank az adósoknak 14.400.000 Ft kölcsönt folyósít azzal, hogy „a kölcsön összegének Devizában való megállapítása a folyósítás napján érvényes, a Bank által alkalmazott Deviza vételi árfolyamon történik”. A szerződés I. pontja értelmében a felperesek tudomásul vették, hogy a „nyújtott kölcsön, annak ügyleti kamata és kezelési költsége, valamint a késedelmi kamat és az egyéb költségek a folyósítást követően Devizában kerülnek megállapításra”. A kölcsön a II.r. alperes által a folyósításkor alkalmazott CHF vételi árfolyam alapján számítva 94.240,84 CHF-nek megfelelő Ft összeg volt. Ezt a felpereseknek 25 év alatt kellett visszafizetniük, a havi részletek esedékessége minden hónap 4. napja volt.

(2) A szerződés II. pontja „A kölcsön kamata, költsége” megjelölést viselte. A II/1. pont a kölcsön ügyleti kamatát 5,2%-ban, a II/2. pont a kezelési költség mértékét 2,04%-ban, a forint fizetések alapján meghatározott teljes induló hiteldíjmutatót (THM) az ügyletkötés napján évi 7,43 %-ban határozta meg.

(3) A szerződés III. pontja „A kölcsön törlesztése” megjelölést viselte. A III/2. pontja értelmében „az egyes fizetendő részletek forint összegét a Hitelező a Bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes Deviza eladási árfolyamon határozza meg”.

(4) E szerződési feltételekből – a Kúria megítélése szerint – tényszerűen az állapítható meg, hogy a II. rendű alperes bank ténylegesen forintot folyósított a felperes adósoknak, azt azonban (az általa alkalmazott deviza vételi árfolyamon számolva) CHF-ben tartotta nyilván. A felperes adósok a havi törlesztő részleteket ténylegesen forintban fizették meg a II. rendű alperes banknak, aki ezeket a befizetéseket (az általa alkalmazott deviza eladási árfolyamon számolva) szintén CHF-ben tartotta nyilván.

(5) A felperesek a II.r. alperessel szembeni keresetükben – egyebek mellett – a fogyasztói szerződés azon kikötése tisztességtelenségének megállapítását kérték, amely feljogosítja a bankot arra, hogy az esedékes törlesztő részletet az általa alkalmazott eladási deviza árfolyam alapján számolja. Álláspontjuk szerint a Ptk. 209. §-a alapján ez indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosító tisztességtelen szerződési feltételnek minősül.

(6) Az elsőfokú bíróság ítéletében – többek között – megállapította a szerződés III/2. pontjának tisztességtelenségét. A szerződést visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánította akként, hogy a szerződés vitatott kikötésében az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyamot rendelte alkalmazni.

(7) A II.r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletnek a szerződés III/2. pontja semmisségét megállapító rendelkezését helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel rámutatott arra: a felperesek és a II.r. alperes között devizaalapú kölcsönszerződés jött létre, melynek lényege, hogy a kölcsön folyósítása és törlesztése forintban történik, de devizában van meghatározva (átszámítva) a hitelösszeg és a törlesztő részlet. E szerződés alapján a bank az ügyfél részére devizát nem bocsát rendelkezésére, sem ténylegesen, sem átvitt, jelképes értelemben. Devizához ezen ügylet keretei között a kölcsönvevő semmilyen módon nem jutott, kizárólag forintot bocsátott rendelkezésére a hitelező. A deviza alapú forint kölcsönügylet során a bank kereskedelmi (eladási vagy vételi) pénzügyi szolgáltatást az adós részére nem nyújt, hanem a forintban folyósított kölcsön visszafizetésének értékállandósága érdekében a forintban történő törlesztési részletet az aktuális deviza árfolyamhoz köti. A kölcsön jogügyletben deviza értékesítés – eladás és vétel – tehát nem történik, ezért a bank eltérő vételi folyósításkori és eladási törlesztési árfolyamot nem alkalmazhat, virtuális szolgáltatásért ellenérték nem járhat.

(8) A per tárgyát képező szerződéses rendelkezés azért nem világos és egyértelmű, mert nem állapítható meg, hogy milyen megfontolásból tér el a folyósított illetve a törlesztésre kerülő kölcsön elszámolásának módja.

(9) A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a II.r. alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperesek keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértő módon hivatkozott a Ptk. 209. § /5/ bekezdésére, mert a perbeli szerződés megkötésekor, 2008. május 29-én a Ptk. 209. § /4/ bekezdése szabályozta azt, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre. A másodfokú bíróság által hivatkozott tartalommal a 2009. évi XXXI. törvény 1. §-ának /2/ bekezdése módosította 2009. május 22-i hatállyal a Ptk. 209. §-ának /4/ és /5/ bekezdéseit. Ez a módosítás az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásra figyelemmel a 93/13/EGK irányelv 5. cikkének helyes implementálása érdekében történt. Ugyanakkor hivatkozott arra, hogy a szerződéskötéskor hatályos szabályozást az uniós irányelvben írtak figyelembevételével kell értelmezni.

(10) A II.r. alperes álláspontja szerint a jogerős ítélettel megsemmisített általános szerződési feltétel olyan banki bevétel realizálására nyújtott lehetőséget, amely az adósok által igénybe vett deviza alapú kölcsön ellenében fizetendő ellenszolgáltatás részét képezte. Az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses kikötés nem ütközött jogszabályi előírásba, az általános banki gyakorlatnak megfelelően a pénzügyi intézmény piaci devizavásárlásaival összefüggő kiadások fedezetéül szolgált. A megsemmisített általános szerződési feltétel tehát a Ptk. 209. § /4/ bekezdése szerinti kivételi körbe tartozott, ezért nem kerülhetett volna sor a 209. § /1/ bekezdésében foglaltak szerinti vizsgálatára. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a vitatott szerződési rendelkezés nem tisztességtelen.

(11) A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. Egyebek mellett előadták, hogy a II.r. alperes nem hivatkozhat velük szemben a banki üzemi működés sajátosságaira, az abból eredő, a banknál felmerülő költségeket a felperesekre nem háríthatja át. A felperesek szerződéskötési szándéka forint összeg folyósítására irányult, nem lehet és nem is szabad összekeverni e jogviszony vizsgálata körében a banki forrásokat a kihelyezett kölcsönnel. Hivatkoztak arra is, hogy a vitatott szerződési feltétel nem egyértelmű. Az eljárt bíróságok tehát jogosultak és kötelesek voltak a Ptk. 209. § /1/ bekezdése alapján érdemben vizsgálni e szerződési kikötés tisztességtelenségét, melynek körében helytállóan jutottak arra a következtetésre, hogy az tisztességtelen és ezért semmis.

(12) A Kúria megítélése szerint a konkrét jogvita eldöntése érdekében – figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben írtakra - az irányelv 4. cikk (2) bekezdésének értelmezése szükséges. A Kúriát az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikk (3) bekezdése alapján – mint olyan fórumot, melynek határozatával szemben a magyar jog alapján a konkrét ügyben további jogorvoslatnak nincs helye – az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének kötelezettsége terheli. 

A vonatkozó nemzeti jogszabályok ismertetése

(13) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (Ptk.) a perbeli szerződés megkötésekor hatályos 209. §-ának rendelkezései

209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
(2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
(3) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni.
(4) A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre.
(5) Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.

(14) A Ptk. 209. §-ának a 2009. évi XXXI. törvénnyel módosított rendelkezései

209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
(2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
(3) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni.
(4) Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.
(5) A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek.
(6) Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.

Ptk. 237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
(2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka - különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével - megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.

Ptk. 239. § (1) A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.
(2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.

Ptk. 239/A. § (1) A fél a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (részbeni érvénytelenség) megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérné.

Ptk. 523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

Ptk. 231. § (1) Pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában - a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.
(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

Az Európai Unió Bíróságának vonatkozó joggyakorlata

(15) Az Európai Unió Bírósága az irányelv 4. cikk (2) bekezdésében használt fogalmak pontos tartalmát, azaz azt a kérdést, hogy a nemzeti bíróságok egy fogyasztói szerződésen belül mely, egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét nem vizsgálhatják,  a jelen ügyben felmerült körben még nem értelmezte. Eddigi joggyakorlata során öt olyan ítéletet hozott, ahol - más kérdések vizsgálata körében – érintette az irányelv 4. cikk (2) bekezdését is.

(16) A C-144/99. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Holland Királyság ügyben 2001. május 10-én hozott ítéletében az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a Holland Királyság nem azáltal nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit, hogy nem ültette át  az irányelv 4.  cikkének (2)  bekezdését, hanem kizárólag azáltal, hogy azt nem teljesen ültette át, így a szóban forgó nemzeti szabályozás nem érhette el az e rendelkezéssel célzott eredményeket.  Az említett szabályozás ugyanis kizárta az eladó vagy szolgáltatást nyújtó és a fogyasztó között kötött szerződések alapvető szolgáltatásait leíró feltételek bírósági felülvizsgálatának bármiféle lehetőségét, még akkor is, ha e feltételek homályosak és kétértelműek voltak, így a fogyasztókat teljes mértékben megakadályozták abban, hogy a szerződés fő tárgyának a meghatározására és az árnak a nyújtott szolgáltatással vagy szállított áruval való megfelelésére vonatkozó feltétel tisztességtelen jellegére hivatkozhassanak. (19., 21-22. pontok)

(17) A C-473/00. sz. Cofidis SA kontra Jean-Louis Fredout ügyben 2002. november 21-én hozott ítélet 22. pontja értelmében az olyan szerződési feltételek, amelyek nem kizárólag kötelező jogszabályi rendelkezést tartalmaznak és megfogalmazásuk nem világos, nem tartoznak egyértelműen az irányelv tárgyi hatálya alá, mivel azt annak 1. cikk (2) bekezdése és 4. cikk (2) bekezdése korlátozza.

(18) A C 484/08.  sz.  Caja de Ahorros y Monte de Piedad de Madrid  kontra Asociación de Usuarios de Servicios Bancarios (Ausbanc) ügyben 2010. június 3-án hozott ítélet 34. pontja értelmében az irányelv 4.  cikke (2)  bekezdésének célja kizárólag azon szerződési feltételek tartalmi vizsgálata módjának és terjedelmének a megállapítása, amelyeket egyedileg nem tárgyaltak meg, és amelyek az eladó vagy szolgáltatást nyújtó és a fogyasztó között kötött szerződések alapvető szolgáltatásait írják le.

(19) A C-76/10. sz. Pohotovosť s. r. o. kontra Iveta Korčkovská ügyben 2010. november 16-án hozott ítélet 72. pontja szerint az irányelv 4. cikkének (2)  bekezdésében említett feltételek, amelyek az irányelv által szabályozott terület alá tartoznak, csak akkor mentesülnek a tisztességtelen jellegükre vonatkozó vizsgálat alól, ha az illetékes nemzeti bíróság eseti jelleggel megállapítja, hogy az eladók vagy szolgáltatásnyújtók azokat világosan és érthetően fogalmazták meg.

(20) A C-472/10. sz. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kontra  Invitel Távközlési Zrt. ügyben 2012. április 26-án hozott ítélet 23. pontja szerint az irányelv 4.  cikkének (2)  bekezdése értelmében a feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással való megfelelésére, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek. E kizárás ugyanakkor nem alkalmazható a fogyasztónak nyújtandó szolgáltatások díjai módosításának mechanizmusára vonatkozó valamely kikötésre.

(21) A C-618/10. számú, Banco Espanol ügyben 2012. június 14-én hozott ítélet 73. pontja értelmében az irányelv 6.  cikkének (1)  bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely a nemzeti bíróság számára lehetővé teszi, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegének a megállapítása esetén az említett szerződést e feltétel tartalmának a módosítása útján kiegészítse.

Az előterjesztett kérdések szükségességéről

(22) A Kúria megítélése szerint az előterjesztett kérdések megválaszolása mind a konkrét jogvita eldöntése, mind az  irányelv 4. cikk (2) bekezdésének egységes értelmezése és alkalmazása szempontjából szükséges. Az Európai Unió Bíróságának ezzel kapcsolatban nincs kialakult joggyakorlata, illetve a lehetséges válaszok nem minősülnek olyannak, amelyekkel kapcsolatban „semmilyen ésszerű kétely nem merülne fel”. (283/81. sz. Srl CILFIT és Lanificio di Gavardo SpA kontra Ministero della sanità ügyben 1982. október 6-án hozott ítélet, 21. pont)

Az 1. kérdést illetően
(23)  Az irányelv 4. cikk (2) bekezdése két kivételt fogalmaz meg: egyrészt, nem vizsgálhatók a szerződés elsődleges tárgyát meghatározó szerződési feltételek, másrészt nem vizsgálhatók a szolgáltatást (árut), illetve annak díjazását (árát) meghatározó feltételek arányban állása. A Kúriának a konkrét folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásban – az alperes felülvizsgálati kérelmében írtakra tekintettel – mindenekelőtt abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a perbeli szerződésben az árfolyamrést tartalmazó, egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét érdemben vizsgálhatja-e, vagy azt az irányelv 4. cikk (2) bekezdése kizárja.

(24) Az előterjesztett 1. kérdés megválaszolása azért szükséges, mert az irányelv 4. cikk (2) bekezdésének helyes értelmezése nem egyértelmű: nem állapítható meg, hogy konkrétan melyek azok a fogyasztói szerződésben alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek, amelyek tisztességtelenségét a tagállami bíróságok nem vizsgálhatják. Elvi jelentőségű, a tagállami bíróságok hatáskörét meghatározó és a konkrét jogvita eldöntése szempontjából is szükséges tehát ennek a jogkérdésnek a megválaszolása, a kivételek pontos és egyértelmű meghatározása.

(25) A Kúria számára nem egyértelmű ugyanis, hogy a „szerződés elsődleges tárgya” körébe tartozó feltételnek minősül-e az adott kölcsönszerződési konstrukció mellett az adós által pénzben fizetendő ellenszolgáltatás minden eleme - így a kamat, a kezelési költség, közjegyzői díj stb. és az eltérő vételi és eladási árfolyam alkalmazásából szükségszerűen keletkező, a bankot illető árfolyam különbözet -, avagy a szerződés elsődleges tárgyába a kölcsön szolgáltatása mellett kizárólag a kamat fizetése tartozik. Amennyiben ezen szűkebb értelmezés a helyes, felmerül a kérdés, hogy a „díjazás” részének tekintendő-e az árfolyam különbözetből adódó fizetési kötelezettség.

(26) Amennyiben a „szolgáltatás” több rész-szolgáltatásból áll és a „díjazás” az egyes rész-szolgáltatások díjazásából tevődik össze, az egyik rész-szolgáltatás kapcsán vizsgálható-e, hogy van-e mögötte tényleges szolgáltatás, illetve lényeges-e, hogy ezt a fogyasztó számára közvetlenül nyújtja-e a bank, vagy e kérdések vizsgálata a 4. cikk (2) bekezdése alapján kizárt.

A 2. kérdést illetően
(27) Az irányelv céljainak elérése érdekében a magyar Országgyűlés a Ptk.-t először az 1997. évi CXLIX. törvénnyel, majd a 2006. évi III. törvénnyel, végül a 2009. évi XXXI. törvénnyel módosította. A perbeli szerződés megkötésekor hatályos Ptk. 209. § (4) bekezdése minden, a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötés esetében kizárta a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések alkalmazását, függetlenül attól, hogy azok világosak és érthetőek-e. Ezt a szabályt pontosította később a 2009. évi XXXI. törvény akként, hogy a Ptk. 209. § (5) bekezdése alapján a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek.

(28) A Kúria álláspontja szerint az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatából (pl. C-144/99 sz. Bizottság kontra Hollandia ügy, C-240/98. sz. Océano Grupo ügy) arra kell következtetni, hogy a nemzeti jogot – az irányelv céljainak megfelelően - úgy kell értelmezni, miszerint a Kúria a vonatkozó nemzeti jogszabály ellenére vizsgálhatja az irányelv 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek tisztességtelenségét, ha azok nem világosak és érhetőek.

(29) A Kúria véleménye szerint azonban – az Európai Unió Bírósága vonatkozó joggyakorlatának hiányában – nem egyértelmű, hogy „a világos és érthető” feltétel fogalma alatt mit kell érteni, azt milyen szempontok alapján lehet és kell a tagállami bíróságoknak vizsgálni. Ez a követelmény kizárólag a vizsgált feltétel nyelvi-nyelvtani érthetőségére szorítkozik, vagy ennél tágabb értelemben, a fogyasztó számára a feltétel alkalmazása gazdasági indokainak, illetve a szerződés többi feltételével való kapcsolatának is világosnak és érthetőnek kell lennie.

A 3. kérdést illetően
(30) A konkrét jogvitában a jogerős ítéletet meghozó másodfokú bíróság a törlesztő részletek számítását tartalmazó, az árfolyamrés alkalmazását biztosító szerződési feltétel tisztességtelenségét megállapította, és azt a Ptk. 237. § (2) bekezdése alapján módosította akként, hogy a törlesztő részleteket is a bank által alkalmazott vételi árfolyamon kell számolni, megszüntetve ezzel az árfolyamrés alkalmazását, vagyis az általa tisztességtelennek talált szerződési rendelkezés módosításával tette érvényessé a szerződéses rendelkezést. Ez a megoldás a másodfokú bíróság ítéletének meghozatala után született, az Európai Unió Bíróságának a C-618/10. számú, Banco Espanol ügyben 2012. június 14-én hozott ítéletében írtakra tekintettel a következő kérdést veti fel: az ítélet 73. pontjában  kifejtettek csak olyan esetben irányadóak-e, ha a fogyasztói szerződés az érvénytelen szerződési feltétel elhagyásával is teljesíthető, vagy olyan esetben is, amikor az érvénytelen feltétel elhagyásával a szerződés nem teljesíthető, mint a Kúria előtt folyamatban lévő konkrét jogvita tényállása mellett. Amennyiben ez utóbbi esetben a tisztességtelen feltétel módosításával a tisztességtelenség megszüntethető, akkor e körben a nemzeti bíróságot bármilyen korlát köti-e, illetve, ha van a nemzeti jogban az érvénytelen szerződési feltételt helyettesíteni képes tagállami diszpozitív jogszabályi rendelkezés, azt irányadónak kell-e tekinteni.

A gyorsított előzetes döntéshozatali eljárás elrendelésének indokoltságáról

(31) Az Európai Unió Bírósága Eljárási Szabályzatának 105. cikk (1) bekezdése értelmében az Elnök elrendelheti a gyorsított előzetes döntéshozatali eljárást, ha az ügy jellege megköveteli, hogy elbírálására a lehető legrövidebb időn belül kerüljön sor.

(32) A Kúria azért kéri ennek elrendelését, mert olyan jogvitát kell eldöntenie, melynek a magyar gazdaság egészére jelentős kihatása van. A magyar háztartásoknak - a Magyar Nemzeti Bank 2012. II. negyedévre vonatkozó adatai alapján -  a GDP 32,56 %-át kitevő hiteltartozása van a pénzügyi szolgáltatók felé, ebből a GDP 18,54%-át (5289 milliárd Forint) tesznek ki a per tárgyát is képező deviza alapú hitelek. (http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_stabil/mnbhu_s...)

(33) A Kúria tehát nem önmagában az ilyen perek, a perek által érintett jogalanyok nagy száma miatt indítványozza a gyorsított eljárás elrendelését, hanem a magyar gazdaság egészét, a magyar bankrendszer működését alapvetően és közvetlenül befolyásoló hatása miatt, amely a magyar lakosság jelentős százalékának egzisztenciáját is közvetlenül érinti.

Budapest, 2013. január 15.

Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke
Dr. Osztovits András s.k. előadó-bíró
Dr. Török Judit s.k. bíró
Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. bíró
Dr. Csőke Andrea s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

/Seres Józsefné/
bírósági tisztviselő