A megvádolt operatőr cselekménye nem valósította meg a garázdaság vétségét

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. október 30.

Közlemény a Kúria Bfv.III.796/2018. számú ügyben kihirdetett ítéletéről: A Kúria 2018. október 30-i nyilvános ülésen meghozott ítéletével a védő felülvizsgálati indítványát elbírálva bűncselekmény hiányában felmentette a garázdaság vétsége miatt ellene emelt vád alól azt az operatőrt, aki 2015. szeptember 8-án Röszke külterületén a szerb-magyar határszakasz közelében a tömeges bevándorlásról tudósításakor a rendőri intézkedés elől elfutó több száz migráns rohama közben – miután egyikük őt megtaszította – két főt lábon rúgott, egyet pedig megkísérelt.

A Kúria megállapította, hogy az első- és másodfokon eljárt bíróságok megsértették a büntető anyagi jog szabályait, amikor a terhelt bűnfelelősségét megállapították, és vele szemben intézkedést (próbára bocsátást) alkalmaztak. A megvádolt operatőr cselekménye – kihívó közösségellenesség hiányában – nem valósította meg a garázdaság vétségét, ám olyan jogtalan, erkölcsileg is helyteleníthető és törvény által szankcionált magatartás volt, amely a rendzavarás szabálysértési tényállását merítette ki. A szabálysértés azonban már elévült, ezért az eljárást meg kellett szüntetni.

A Kúria a védő okfejtésével szemben a jogos védelem – mint büntethetőségi akadály – megállapíthatóságára nem látott okot, és döntését arra alapozta, hogy nem a terhelt magatartása sértette helyben a közösség nyugalmát, hanem a több száz bevándorló rendőri intézkedéssel szembeszegülő, káoszt előidéző rohama. Amikor a terhelt ebbe a mások által megzavart közállapotba beavatkozott, nem vált előidézőjévé a zűrzavarnak, helytelen reakciójával az események sorából nem tűnt ki, nem volt kihívó.

Az ítélkezési gyakorlat következetes abban, hogy kihívó közösségellenesség hiányában az erőszakos és megbotránkozásra vagy riadalomkeltésre alkalmas magatartás sem valósítja meg a garázdaság bűncselekményi alakzatát. Ez történt ebben az esetben is.

Az eseményről média által utólag történő tudósítások, interpretációk és kommentárok folytán bekövetkező megbotránkozás vagy elítélő véleménynyilvánítás nem része a vád tárgyává tett cselekmény elkövetésének, így büntetőjogi értékelésének sem. Az utólagos hírverés által előidézhető hangulati hatások az ítélkezésen kívüli, bíróság által nem értékelhető következmények.

Budapest, 2018. október 30.

A Kúria Sajtótitkársága