Ha a bíróság az elbíráláskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazza, annak minden, a terheltre releváns rendelkezését alkalmaznia kell; ha pedig az elbírálás időpontjában hatályos eljárási rendelkezések ezt írják elő, az ügyben a katonai büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni.
A törvényszék katonai tanácsa a 2014. június 4. napján meghozott ítéletével bűnösnek mondta ki a volt tűzoltó százados terheltet hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 294. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, ac) alpont], ezért őt börtönbüntetésre, közügyektől eltiltásra és pénzbüntetésre ítélte.
A jogerős határozat ellen a terhelt, a védője útján a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva felülvizsgálati indítványt terjesztett elő.
Indokai szerint a terhelt időközben leszerelt, így az ellene folyó büntetőeljárásra nem volt irányadó a Be. 470. §-a, mivel sem a bűncselekmény elkövetésekor, sem az elbíráláskor nem volt a terhelt olyan fegyveres testület tagja, amelyre tekintettel katonai büntetőeljárásnak lett volna helye.
Felülvizsgálati indítványának később előterjesztett kiegészítésében kifejtette, hogy az ügyben nem lett volna helye katonai büntetőeljárásnak, és ugyan a katonai bíró nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben is eljárhat, álláspontja szerint azonban a katonai ülnökök nem, így ők törvényi felhatalmazás hiányában jártak el, ekként az eljárást lefolytató bíróság nem volt törvényesen megalakítva, és ezért a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését indítványozta.
A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Azzal egyetértett, hogy a vádemelés időpontjában, 2014. január 24. napján terhelt nem tartozott a katonai büntetőeljárás hatálya alá, mivel szolgálati viszonya 2013. március 4. napján megszűnt, ezért tévesen emelt a katonai büntetőeljárásra nem tartozó bűncselekmény miatt a katonai ügyész a katonai tanács előtt vádat, ez azonban a vád törvényességét nem érinti, mert közvádas bűncselekmény miatt a Be. 474. § (7) bekezdése alapján a katonai ügyész is jogosult vádat emelni. Ugyanakkor álláspontja szerint tévedett az eljárt bíróság is, amikor a terhelttel szemben a katonai büntetőeljárás szabályai alapján járt el, mert a terhelt a bűncselekmény elkövetésének időpontjában – 2012 májusában – az akkor hatályos 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdése alapján nem minősültek katonának, a 2013. július 1. napjától hatályos Btk. 127. § (1) bekezdése pedig már a terheltre nem vonatkozott, mivel a törvény hatályba lépésekor már nem teljesített hivatásos tűzoltói szolgálatot.
Megítélése szerint azonban ez az eljárási szabálysértés nem alapozza meg a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okot, mivel nem minősül a Be. 373. § (1) bekezdés II. c) pontja szerinti törvénysértésnek; az első fokú eljárás során a törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyben a törvényszék katonai tanácsa a hatáskörét nem lépte túl, és nem más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, mivel a Be. 471. § (3) bekezdése alapján a nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben is eljárhatott.
A Kúria az indítvánnyal szemben – bár a Legfőbb Ügyészség álláspontjától eltérő indokok alapján – megállapította, hogy az eljárt bíróság nem követett el feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést azzal, hogy a terhelttel szemben a büntetőeljárást a katonai büntetőeljárás szabályai szerint folytatta le.
A tényállás szerint a terhelt 2013. március 4. napjáig teljesített hivatásos tűzoltói szolgálatot. A vád tárgyává tett cselekményeket 2012. május 16. és augusztus 30. napján követte el, az elkövetéskor hatályban volt 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdése alapján valóban nem minősült a büntető anyagi jogi értelemben katonának.
A 2013. július 1. napján hatályba lépett Btk. 127. §-ának (1) bekezdése ugyanakkor kiterjesztette a katona büntetőjogi fogalmát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagjára is. Kétségtelen, hogy a Btk. hatályba lépésének időpontjában a terhelt nem volt már hivatásos tűzoltó. Így vele szemben katonai büntetőeljárás lefolytatására ezért úgy került sor, hogy nem volt a bűncselekmény elkövetésekor büntető anyagi jogi értelemben katona.
Miután azonban az elbíráláskor hatályos Btk. a terheltre a jogkövetkezmények alkalmazása szempontjából kedvezőbb, az elsőfokú bíróság – helytállóan – a Btk. 2. § (2) bekezdésére és a Kúria 4/2013. (X. 14.) BK véleményére figyelemmel az elbíráláskor hatályos büntető törvényt látta alkalmazandónak. Figyelemmel arra, hogy a terhelt cselekményét eszerint a Btk. alkalmazásával kell elbírálni, és a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően vagy az elkövetéskor, vagy az elbíráláskor hatályos törvényt kell alkalmazni, azok kombinálása nem lehetséges, azaz a rendelkezéseket csak egységesen lehet alkalmazni, helyesen foglalt állást az eljárt bíróság abban, hogy a terhelt a cselekményét az elbíráláskor hatályos – előzőekben felhívott – törvényi rendelkezés szerint mint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság kirendeltségén [a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés c) pontja] szolgálatot teljesítő hivatásos tűzoltótisztként, ekként a Btk. 127. § (1) bekezdése alapján katonaként követte el.
A katasztrófavédelmi szervezet hivatásos állományú tagjai által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett más – nem katonai – bűncselekmény elbírálására a katonai büntetőeljárás hatályát a 2014. január 1. napján hatályba lépett 2013. évi CLXXXVI. törvény 66. §-a a Be. 471. § (1) bekezdés c) pontjának módosításával kiterjesztette.
Figyelemmel arra, hogy a Be. 11. § (1) bekezdése szerint a büntetőeljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény szerint kell lefolytatni, nem vétett eljárási szabályt sem az eljárt ügyészség, sem a bíróság, amikor az új Btk. szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt – melyet a terhelt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos tisztjeként, így a Btk. 127. § (1) bekezdése értelmében katonaként követett el – 2014. január 1. napját követően katonai büntetőeljárást folytattak le.
Ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt elbírálva a Be. 426. §-a alapján a törvényszék katonai tanácsa ítéletét hatályában fenntartotta.
Budapest, 2017.január 20.
A Kúria Sajtótitkársága