A döntés elvi tartalma: a mulasztásos ítélet meghozatalának eljárásjogi feltételei fennállása esetén a fellebbezési eljárásban nincs lehetőség az elsőfokú eljárás során bejelenteni elmulasztott tények, bizonyítékok figyelembe vételére.
A felperes munkaviszonyban állt az alperesnél segédmunkás munkakörben. Az alperes a felperes munkaviszonyát ismeretlen módon megszüntette, majd kiadta a munkaviszony megszüntetésekor kiadandó igazolásokat. A felperes módosított keresete a munkaviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítására, a jogellenesség jogkövetkezményeként kártérítés, valamint 580.000 forint rendkívüli munkavégzésért járó munkabér megfizetésére irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet részben és akként változtatta meg, hogy a munkaviszony megszüntetése jogellenessége megállapításának rendelkező részben történő kimondását mellőzte, a felperes elmaradt munkabérre vonatkozó marasztalásának összegét leszállította. Helybenhagyta végzésével az elsőfokú bíróságnak az alperes bizonyítási indítványa előterjesztésére előírt határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelmet elutasító végzését. Az alperes a másodfokú végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelmében a Pp. 107. § (1) bekezdésére hivatkozott jogszabálysértésként. A jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a bíróságok a Pp. 206. § (1) bekezdését megsértették eljárásuk során, mivel jogellenesen fogadták el valónak a felperes tényállításait, valamint megsértették a Pp. 235. § (1) bekezdésében foglaltakat is, mert ezen bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott az alperes tudomására, és elbírálása esetén rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Mindezekre tekintettel a jogerős igazolási kérelmet elutasító végzés, továbbá a jogerős ítélet elsőfokú határozatokra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Pp. 270. § (2) bekezdése szerint felülvizsgálati kérelem jogerős ítélet, vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen terjeszthető elő. A perben hozott határozatok közül – a Pp. 212. § (1) bekezdéséből következően – csak a jogerős ítélet tekinthető az ügy érdemében hozott döntésnek. Az alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt végzés nem tartozik a Pp. 270. § (3) bekezdésében megjelölt kivételek közé sem. Erre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította.
A jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Pp. 206. § (1) bekezdés szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapította meg. A BDT2010.2212. számú eseti döntés szerint önmagában az az alperesi nyilatkozat, hogy a felperesi követelés jogalapját és összegszerűségét nem ismeri el, nem teszi a felperes tényállításait kétségessé. Az Mt. 134. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendes és rendkívüli munkaidő-nyilvántartás, valamint a 155. § (2) és (3) bekezdésben foglalt munkabér elszámolásra vonatkozó tájékoztatás az alperes kötelezettsége, így ezen iratok szolgáltatása a perben az alperest terhelte, mely kötelezettségének nem tett eleget. Erre tekintettel alaptalan azon hivatkozása, hogy a bíróságok jogsértően fogadták el valónak a felperes tényállításait, mivel annak cáfolatára az alperes részéről felhívásra sem került sor [Pp. 206. § (2) bekezdés]. A törvényszék helyesen állapította meg, hogy a mulasztásos ítélet meghozatalának eljárásjogi feltételei fennállása esetén a fellebbezési eljárásban nincs lehetőség az elsőfokú eljárás során bejelenteni elmulasztott tények, bizonyítékok figyelembe vételére (BDT2008.1895.) a Pp. 235. § (1) bekezdés alapján. Az alperes által hivatkozott tények és bizonyítékok figyelembe vételére eredményes igazolási kérelem esetén, a Pp. 107. § (3) bekezdés alapján lett volna lehetőség, mivel ebben az esetben minősül pótoltnak az igazolási kérelemmel egyidejűleg előterjesztett elmulasztott cselekmény, jelen esetben a bizonyítási indítvány, nyilatkozat megtétele.
Budapest, 2018. május 17.
A Kúria Sajtótitkársága