Tájékoztató a Kúria 2013. március 25-i Teljes Üléséről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2013. március 25.

Dr. Darák Péter 2013. március 25-ére összehívta a Kúria Teljes ülését.

Az eseményen a Kúria Elnöke megtartotta beszámolóját a legfelső bírói fórum 2012. évi tevékenységéről, amelynek írásos változata a Kúria honlapján hamarosan elérhető lesz.

Ezt követően emlékérmeket adott át:

Amicus Curiae” emlékérmet dr. Vékás Lajos professzor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara professor emeritusa, és dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kaptak.

A Kúria bírája 2012” emlékérmet dr. Vezekényi Ursula tanácselnök, míg a „Kúria tisztviselője 2012” emlékérmet Gondos Anikó, a személyzeti és oktatási osztály vezetője kapta.

Az elnök felkérésére három tanácselnök az általuk vezetett tanácsok ítélkezési tevékenységéről szóló beszámolóját hallgatták meg a kúriai bírák.

Dr. Tallián Blanka a Munkaügyi I. tanács ügyköréről elmondta, hogy abba főképpen különféle jogviszony- megszüntetési ügyek és a munkáltató kártérítési felelőssége tartozik. A beszámolót a főbb munkajogi törvények szerkezetét alapul véve készítette el.

Az ítélkezési gyakorlat a hátrányos megkülönböztetésnél azon az elméleti alapvetésen nyugszik, hogy a cél a 2003. évi CXXV. törvény (Esélytv.) rendelkezéseinek érvényre juttatása, másrészt a munkáltatók jogviszonyok megszüntetésére fennálló jogosítványai érvényesülésének biztosítása. A munkáltató tehát szabadon élhessen gazdasági szükségszerűség, fenntartói döntés, más jogszerű indok alapján a jogviszonyok megszüntetéséről, e jogát azonban nem gyakorolhatja diszkriminatív módon.

Az 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) kártérítési jogi szabályai körében a teljes kártérítés elvének érvényesüléséről, a károsult munkavállaló vagyonában bekövetkezett csökkenésről és a káron szerzés tilalmának helyes értelmezéséről szólva a Kúria kimondta, hogy a károsultat a keresetveszteségen felül kártérítés címén megilleti a vagyonában bekövetkezett csökkenés is.

A rendkívüli felmondás jogával a munkáltató a munkavállaló minősített kötelezettségszegése esetén élhet, amelynek törvényes feltétele a kötelezettségszegés jelentős mértéke is. Ha a munkavállaló vezető állású, a munkajogi szabályokon túl a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 30. § (2) bekezdése is meghatározza a tevékenységének zsinórmértékét.

A döntés szerint az ilyen tisztséget betöltő személy az elvárható gondosságot akkor tanúsítja, ha a gazdasági társaság által kötendő szerződés valamennyi gazdálkodási szempontú lényeges feltételét igyekszik megismerni és feltárni. A körültekintő eljáráshoz a munkáltató ésszerű és megalapozott döntését elősegítő – általában előzetes – tájékoztatása is hozzátartozik különösen, ha a szerződés jelentős mértékű vagyont érint.

Dr. Kőrös András, a Polgári II. tanács elnöke beszámolójában hangsúlyozta:

a Kúria P.II. (családjogi) tanácsának az elmúlt években a jogalkalmazást érintő számos új kihívással kellett szembenéznie. Ezek közül talán a legnagyobb, hogy a családjogi viták egyre növekvő számban lépik át az országhatárokat, ami a nemzetközi egyezmények és EU normák alkalmazását igényli. Így pl. a jogellenesen Magyarországra hozott gyermekek visszavitelének elrendelése sokszor jelentősen felkavarja a közvéleményt, ugyanakkor a bírói döntés hazánk nemzetközi kötelezettségeit érinti. Ezekben az ügyekben a Kúria elvi és eseti határozatokkal mutatott irányt olyan fontos kérdésekben, mint a gyermek véleményének megismerése, a szokásos tartózkodási hely fogalma, vagy hogy mikor lehet a gyermek lelki vagy fizikai veszélyeztetettségére hivatkozással megtagadni a visszavitelét más országba. A probléma összetettségére és jelentőségére figyelemmel ebben az évben Elnök Úr joggyakorlat elemző csoportot állított fel e jogalkalmazási kérdések vizsgálatára.

A tanács tapasztalatai szerint a volt házastársak és az élettársak vagyonjogi vitái egyre bonyolultabbakká válnak: a hagyományos ingó- és ingatlan vagyon mellett társasági részesedések, üzletrészek, vagyoni értékű jogosultságok (pl. praxisjog) jogi sorsát kell rendezni, ami több jogterület szabályainak együttes alkalmazását követeli meg. Ezzel összefüggésben is több iránymutató döntés született. Súlyos problémát jelent, hogy sok esetben az ingatlant terhelő hiteltartozás meghaladja az ingatlan forgalmi értékét, ami akadálya a közös tulajdon megszüntetésének, a viták végleges lezárásának.

A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés gyakorlatának irányításában a P.II. tanács előremutató döntéseket hozott: a szükségesség-arányosság alkotmányos elveire támaszkodva a belátási képességükben sérült emberek jogvédelmét helyezte előtérbe, és több határozatában kimondta, hogy cselekvőképességük csak annyiban korlátozható, amennyiben az a saját érdekükben feltétlenül szükséges. A Kúria gyakorlatában kialakított elveket a jogalkotó beépítette az új Polgári Törvénykönyv szabályaiba.

A családjogi ítélkezés számos ponton kapcsolódik a Közigazgatási- és Munkaügyi Kollégium illetve a Büntető Kollégium munkájához, így a gyámhivatali határozatok bírói felülvizsgálata, illetve a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények elbírálása terén. A családjogi tanács az ilyen jellegű ügyekben interaktív kapcsolatot tart fenn az érintett kollégiumokkal, amelyet a jövőben szeretne megerősíteni.

A tanács folyamatban lévő ügyeinek száma nem magas, de egy-egy ügyben sokszor hét-nyolc kereseti kérelemről kell dönteni, a gyermekelhelyezéstől a vagyonmegosztásig. A tanács tagjai az ítélkezési tevékenységük mellett szakkönyvek, cikkek, kommentárok írói, szakmai fórumokon tartanak előadást, belföldi és külföldi konferenciákon vesznek részt, tehát aktív alakítói a családjog fejlődésének, a helyes jogalkalmazói szemlélet terjesztésének.

Dr. Vezekényi Ursula a gazdasági tanács elnöke tájékoztatójában kiemelte:

a 2012. október 1-vel összeolvadás folytán megszűnt G. IX. tanács tárgyidőszaki munkájával összefüggésben a tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a tanács referádája rendkívül összetett volt, beletartoztak: az egészségügyi finanszírozással, az értékpapírokkal (részvény, kötvény, váltó, közraktári jegy), a versenyjoggal kapcsolatos jogviták és kiemelten a bankok által kötött jogügyletek, beleértve a hitel, kölcsön, lízing és faktoring szerződések. A referáda nehézségét nem csak összetettsége adta, hanem egyebek mellett az is, hogy jellemzően nagy pertárgy értékű ügyekben kellett dönteni, és a joganyag jelentős részben az Európai Unió joga által meghatározott, mely szükségessé tette az Európai Unió Bírósága joggyakorlatának napra kész követését. Különösen igaz ez a versenyjog, valamint a fogyasztó védelem területén.

A beszámoló néhány konkrét ügy ismertetésén túlmenően kitért arra, hogy a G. IX. tanács által elbírált ügyek is alapul szolgáltak, ahhoz, hogy a Kúria elnöke tavaly felállította a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos perek hatásköri kérdéseit, illetve a fogyasztói kölcsönszerződésekben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségét vizsgáló joggyakorlat-elemző munkacsoportokat, melyek által tett összefoglaló jelentések, illetve az azok alapján elfogadott kollégiumi vélemények a tanács által elfoglalt álláspontok helyességét megerősítették.

A Teljes ülés második részében dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó kúriai bíró beszámolt a Francia Semmítőszéken és az Államtanácsnál tett tanulmányútjáról. A kúriai bírónő szakmai látogatásának egyik célja a francia bíróságok határozat szerkesztési hagyományainak és gyakorlatának megismerése volt.

Az ülés végén Dr. Darák Péter bemutatta a napokban elkészült Kúriai Évkönyvet.

2013. március 25.

A Kúria Sajtótitkársága